Volt már olyan, hogy kettőt pislantottatok gyors egymásutánban, és a kettő között, egyetlen villanás erejéig, mintha láttatok volna valamit?
Író: Amie Kaufman és Ryan Graudin
A mű címe: A pislantások közötti világ
Kiadás éve: 2021
Magyar megjelenés: 2022
Kiadta: Könyvmolyképző
Oldalszám: 280 oldal
Hova kerül mindaz, ami eltűnik ebből a világból? A fél pár zoknik, az elsüllyedt városok, a kihalt őshüllők?
Marisol és Jake vonzza a kalandokat. Ezt néhai nagymamájuknak köszönhetik, a legendás utazónak és kincsvadásznak. Amikor Nana halála után a kiterjedt család még egyszer összegyűlik a nagymama tengerparti otthonában, a két unokatestvér belevág egy rendkívüli utazásba. Egy térkép alapján, amit a házban találnak, titokban kihajóznak egy közeli világítótoronyhoz – és egy másik világban találják magukat.
A Pislantások közötti világ varázslatos hely, itt lyukad ki minden, ami a mi világunkban elveszik. Jake és Marisol lépten-nyomon olyan emberekbe és tárgyakba botlik, akikről és amikről a történészek nem tudják, hova tűntek. Mint például Amelia Earhart pilóta vagy az elsüllyedt Atlantisz. De a férfi, aki a hazatérésük kulcsa lehetne, nem akarja, hogy megtalálják őt, és ha a gyerekek nem kerítik kézre gyorsan, örökre az elveszettek világában ragadhatnak.
Vessz el te is e csodás világban!
☆☆☆☆☆
Hát még egy ilyen hosszú cím se volt eddig a blogomon.
A mai nap egy szintén underhyped sztorit hoztam el Nektek, amit hiába az egyik legnagyobb kiadó vett a gondozásaiba, és hiába bámulatos a története, a moly jelenlegi állása szerint 27 csillagozást ért meg... velem együtt. Mivel tudjátok már, hogy célnak tűztem ki ezeknek a könyveknek a bemutatását, nem hagyhattam ki ezt sem.
A könyv egy KMK zsákbamacskaként kacsintott rám a pécsi raktárvásárkor, és már akkor is nagyon megörültem neki. Szeretem a hasonló történeteket.
Tőlem szokatlan az ilyen kései poszt, de nem bírtam várni, kicsit könyv-aznaposságom van :D
Néha ragaszkodsz dolgokhoz.
Néha elveszíted őket.
És néha, nagy ritkán, el kell ereszteni valamit csak azért, hogy újra meglelhesd.
A történet két unokatestvérrel indít, akik a halott nagyanyjuk házában találkoznak. A házat a család idősebbik része el akarja adni, de mind a két gyermek ódzkodik ettől. Különösen Marisol, aki a fejébe veszi, hogy egy kincs megtalálásával megoldhatnak minden problémát.
A másik unokatestvér Jake, aki kevésbé tűzrőlpattant, mint a lányzó, inkább kezdett beletörődni a sorsukba, de amikor Mari elhatározásra jut ő is csatlakozik hozzá.
Kalandra indulnak, hogy kincset találjanak, de átkerülnek a Pislantások közötti világba (PKV), ahol kezdetét veszi az utazásuk. Céljuk most már az, hogy hazataláljanak ebből a furcsa világból, mielőtt minden emlékük elpereg.
Nem mindenki megbízható a világunkban. Jobban kell vigyázni itt az emberekkel, mint a dinoszauruszokkal.
A világot Kurátorok vigyázzák, ők azok akik az elején felkarolják a gyerekeket, akik kelepcébe kerülnek egy csel miatt. Az ő feladatuk az, hogy úgynevett kategorizálást hajtsanak végbe. Leírják mikor, milyen néven és pontosan mi érkezett hozzájuk az Ismeretlenen keresztül.
A regényben akadtak humoros részek is, de nem volt komolytalan a könyv. A végefelé igenis szép gondolatokkal volt megtűzdelve.
Mint például az emlékek és az erények fontossága, gyászfeldolgozás.
– Így írják, hogy szósz?
– Ne csináld, nem ismered a rövidítést? Ez azt jelenti, save our souls, vagyis mentsétek meg a lelkeinket.
– Kinek a lelkét? A felhőkét?
Tetszett, hogy a könyvben megjelentek elveszett dolgok/helyek/emberek. Már én is törtem a fejem, hogy de jó lenne egy ilyen könyv, tuti az első olvasók között lennék, szóval még egy pluszpont. Azt is imádom, amikor a könyv játszik az olvasójával! Néhányszor amikor feltűnt egy bizonyos épület/tárgy/személy, a történet mielőtt elmondta volna mit/kit látunk egy gyors leírást adott, így a szemfülesek kitalálhatták kikről/mikről is van szó.
A bánat mogyoróvaja egészíti ki az öröm csokiját.
Az is tetszett, hogy különféle mágikus tárgyak segítik a gyerekeket a kalandozásokban, ezek közül párat én is elfogadnék:
- a buborka, ami segítségével a víz alatt lehet lélegezni, beszélni
- a lencse, amit monokliként a szem elé emelve láttatja a kategorizált dolgokat írásosan.
Sokáig Christopher karakterét akartam a Legutáltabb karakternek, de valami elkezdett bennem motozni Kityezs városában. Talán minden csíntevése mögött valami magasztosabb szerepel?...
És ahogy tovább olvastam, beigazolódott a gyanúm: ő egyáltalán sem negatív karakter.
Mélységesen elszomorított, mikor megtudtam mit miért akar végbe vinni.
Egy szó, mint száz, engem nagyon kikapcsolt a regény és ismét egy kedvencet avattam.
Furcsa volt, mert ezt már az első oldalak után éreztem, hogy nagyon-nagyot fog menni nálam.
Nagyon édes történet, a gyerekek felnőttes gondolkozásmódjával, mindenkinek ajánlom!
A szeretet többet ér, mint a tárgyak amik emlékeztetnek rá
Hazájában már megjelent a mű második része, amit én is örömmel fogok olvasni!
És drukkolok, hogy ne elkaszált sorozat legyen *összefűzi az ujjait*
Bár akkor meg angolul kell megszereznem, ez tutkó.
– Mind jó emlék – mondta lassan Jake. – És mind rossz is. Egyszerre. Talán egyik-másik bámulatos, néhány meg rémes, de így áll össze a tűző nap és az árnyék. A rossznak köszönhetően ismerjük fel a jót, ha találkozunk vele.
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: imádnivaló! imádom az ehhez fogható részletes borítókat
Fülszöveg: ultra kíváncsivá tett
Cím: érdekes, újdonságot ígér
Cím: érdekes, újdonságot ígér
Tartalom: 5/5
Mélypont: Hazel és a tükörképek
Tetőpont: C.C.
Kedvenc szereplő: Marisol, Jake, Sydney
Legutáltabb karakter: -
Kinek ajánlanám?: a főszereplők tinik, így bátran ajándékozd iskoláskorú gyermekeknek, nekik nagyon tetszeni fog, de Te is olvasd el bátran!
Figyelmeztetés!: "gyermekkönyv iskolásoknak" a besorolás, de ez ne riasszon el, komoly témákat feszeget
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése