Viszlát 2023, hello 2024! - avagy, óév búcsúztató Lexa módra + BEJELENTÉS

 ★★★★★

Üdvözlet földlakók, itt Lexa beszél!

Mint már rengeteg éve mondom újra-és-újra-és-újra, de azért ez az év is tudott alkotni. Volt könnyebb pillanata és volt nehezebb is. Idén elköltöztem otthonról, egy 200 km-rel arrébb lévő nagyvárosba és itt találtam munkát.

Új munka, új emberek, új barátok és egy teljesen új világ. Aki tudja milyen faluból városba költözni, na... Ő teljesen átérzi milyen dilemmáim is voltak nekem. Tudjátok, már amikor az is idegesít, hogy a a levegő sem olyan... néha meg tudnék zakkanni... :D

Ebbe csak a párom tudott segíteni és csillapítani a fel-feltörő honvágyamat, meg persze, hogy próbáltam minél sűrűbben hazalátogatni.

Aztán így év végére kicsit lesántultam és azt a hálát, amit a páram iránt érzek, aki ápolgat nem is tudom szavakba önteni... <3

Összeségében igen, 2023 jó év volt és hálás vagyok neki, amiért ennyi embert elhozott nekem! <3

A blog végeztével hoztam Nektek egy hírt, ami szerintem egy új mérföldkővé válik majd a blogom életében. Na, de ennyi elég is volt róla, vágjunk bele, mikkel is büszkélkedhetünk így az év végén:

★★★★★

Ismételten a moly.hu statisztikáit hoztam el nektek:

Az idei évre tervezett 100 olvasás ismét nem jött össze. 

Jövőre a lécet leteszem 50 könyvre, talán az sikeredni is fog...

(És lesz sikerélményem legalább, így sok év után...)

 27 olvasásom volt ebben az évben.

És ebből 25 könyv volt saját példányom, ami nem azért, de egy tök jó statisztika!

Valamint ebből 15 könyv került fel a blogomra.

Összesen 5790 oldalt olvastam (jövőre 10.000 a cél!).

2 könyvet hagytam félbe, különböző okokból. 

496 oldal volt a leghosszabb, 20 oldal volt a legrövidebb könyvem.

Idén 29 könyvet szereztem be/kaptam/nyertem, és ebből 9 könyvet el is olvastam.

Idén 2 könyvet hoztam át a 2024-es évre, egyet amit jó lesz lassan olvasni, mert érdekes téma, a másikat mert külföldi olvasmány és a párommal együtt olvassuk, mikor épp van úgy időnk erre :)

KEDVENC KÖNYV(EK):

Moony Witcher: Garry ​Hop csodálatos utazása (Garry Hop 1.)

 Mindenkinek Boldog Új Évet!

Kívánom, hogy minden álom teljesüljön az Újévben! ♥️

tudom, hogy tavaly meg még azelőtt és igazából mindig is már  

ez a gif volt, de annyira tetszik, nincs szívem lecserélni már ennyi idő után

(a szíves poént mindig elsütöm, elnézést miatta :D)

 ♥️♥️♥️

Szóval pezsgőket és a zenét bekészíteni, 

viszlát 2023, hello 2024!

★★★★★

És íme, a hír:

Gondolkodtam a külön bejegyzésben, de mivel ezt úgy is a jövőévi tervben van benne, ledobom itt a bombát:

Mint tudjátok (vagy épp pont nem, hehe), hogy nagyon sok ideje gondolkoztam, hogy Veletek együtt akarok a social media platformjain létezni. Nyilván nem élek bottal a kezembe a barlangomba, mint olyan nekem is van Facebookom (Metám?) Messengerem, Instám és Tiktokom (!) is, de ezekkel még nem érzem azt, hogy kész vagyok előbújni, Nektek.

Azaz, úgy döntöttem, megkettőzem magam és szeretnék ezeken a helyeken Veletek együtt lenni, és mint egy olyan, újévi fogadalom gyanánt kipróbálni magam egy kicsit ezeken a helyeken is, a blogommal.

Szeretném, ha a hobbimat többen is megismernék és a közeljövőben komolyabban is tudnám csinálni... én ezt fogadtam meg a következő évre.

Nem ígérem, hogy mindent mindig frissen tartok, de igyekszek.

Így íme, ezeken a csodahelyeken mától engem is elérhettek, aktívan pedig az újévben indítom el őket:

Facebook: LexaOlvas

Instagram: lexaolvas

Tiktok: lexaolvas

moly (ez mondjuk már régebbi pipi): Alessana

Nyugodtan jelöljetek be és írjatok rám, nem harapok :)

Ti fogadtatok meg valamit az új évre?

Addig is, maradok a Ti Lexátok, 

Jó olvasást és jó bulizást!

Christine Lynn Herman: Az ​elemésztő homály (Az elemésztő homály 1.)

 Azt hiszem, sosem kerülhetjük el a végzetet.

Író: Christine Lynn Herman

A mű címe: Az elemésztő homály

Kiadás éve: 2019

Magyar megjelenés: 2019 

Kiadta:  Maxim

Oldalszám:  384 oldal

Nővére ​halála után a tizenhét éves Violet Saunders kénytelen akarata ellenére a New York állambeli Négy Ösvénybe költözni. Habár Violet még újonnan érkező idegen a városban, hamarosan rádöbben, hogy az édesanyja korántsem az: mindketten a város egyik nagy tiszteletben álló családjának sarjai. Négy Ösvényben pedig kőcsengő függ minden ajtó fölött, és veszély leselkedik az erdő mélyén.

Justin Hawthorne családja generációk óta őrködik Négy Ösvény biztonsága fölött, megvédelmezve a lakókat a Homálytól, egy élettelen dimenziótól, amelynek börtönében egy kegyetlen szörnyeteg él. Miután kiderül, hogy Justin nem örökölte a családja különleges képességeit, anyja minden áron titokban akarja tartani a megalázó igazságot. Justin azonban képtelen lemondani a megígért jövőjéről és a városról, amelynek védelmére megesküdött.

Harper Carlisle elveszítette a kezét egy balesetben, és napokig a Homály csapdájában ragadt. A tragédia után hajdani barátja, Justin Hawthorne lelketlenül cserben hagyta, ezért Harper megesküdött, hogy bosszút áll rajta. Elégedetlenség fortyog Négy Ösvény felszíne alatt, és Harper megragadja az alkalmat, hogy megdöntse a Hawthorne család hatalmát, és megváltoztassa a saját jövőjét – de hogy mindez milyen következményekkel jár, még nem is sejti. A Homály napról napra egyre erősödik, sorra szedi az áldozatait. Amikor Violet véletlenül szabadjára engedi a szörnyeteget, mindhármuknak össze kell fogniuk a többi alapítóval együtt, hogy feltárják a családjuk képességei mögött rejlő sötét titkokat… mielőtt a Homály mindnyájukat elemészti.

☆☆☆☆☆

Az első gondolataim azok voltak a könyvvel, hogy túl sok. Értem én, hogy 2023 van és minden, nem is vagyok homofób, de amikor kiderült, hogy egyik főszereplőnk bi-, a volt barátnői meg indulnak ketten a gimi szerelmespárja címéért egy kicsit sok volt. Ez mindössze a 30. oldalig történt, és már kezdtem elkönyvelni, hogy nem lesz éppen kedvenc lapozgatnivalóm, de nem így lett.

És örülök, hogy tovább olvastam.

Az egyetlen általuk ismert módon fognak tehát megbirkózni a helyzettel: egyedül.

Körübelül itt, a 30. oldal tájékán elkezdtek felpörögni az események. Ahogy egyre jobban beleásta magát az olvasó az alapító családok körülötti rejtélyekbe egyre izgibbé vált a hangulat. A sok gyilkosság, az összeesküvéselméletek csak még jobban a laphoz szegezték a szemeimet.

– Senki fölött sem ítélkezhetsz a családja bűnei alapján – […].

Egyre jobban magába szippantottak a történések. Megint egyre több ember lett bi... amit már kezdtem megszokni. Kisváros, egy ekkora, mázsás titokkal, vannak akik sose hagyják el, nem meglepő. Nade, a fordulópontot az értékelésem kapcsán Augusta karaktere hozta. 

Mert én mélységesen meggyűlöltem... az elején. És egyszerre lenyűgözött az író stílusa, ahogy elérte,  hogy megutáljam. Már pedig, ahol a karakter akár negatív akár pozitív érzelmet tud nálam kiváltani akkor azt a könyvet nem fogom lepontozni a sáros földig. Sőt...

May-t egy pontig nagyon utáltam, aztán olyat tett, amivel megnőtt  szemembe, így őt nem írtam az utált karakterekhez.

– Naná, hogy itt is van egy hátborzongató padlás! – mondfa Violet Oroheusnak, miközben a fölötte lévő plafonba ágyazott keskeny, szögletes követ nézte. – Mert a családunk nem tudja simán csak a szekrényben vagy ilyesmiben tárolni a titkait, mint a normális emberek

Érdekes volt ilyen feloszlásban olvasni egy könyvet, nem is emlékszek, hogy olvastam-e volna hasonlót. Nem a nagyobb részekre mondom, hanem hogy fejezeten belül másik szemszög volt.

Már várom a folytatását, mindenképp beszerzem, izgin lett vége.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: ismét sokkal jobban tetszik a magyar

Fülszöveg: mindent leír, nem árul zsákbamacskát
Cím: állandóan "Az emésztő homály"-ként utaltam a könyvre, de a vége felé sikeredett megtanulnom az igazi címét :D

Tartalom: nagyon-nagyon tetszettek a kis illusztrációk benne, 5/4,5 (sose csillagoztam még felekkel, de most kicsit leveszek, mert voltak agymenő részek benne, meg az eleje lassan indult be)

Mélypont: -

Tetőpont: Harper és a Tó

Kedvenc szereplő: Isaac

Legutáltabb karakter: Augusta

Kinek ajánlanám?:  akik szeretik a borzongató fantasykat, ez szerintem a ti könyvetek lesz

Figyelmeztetés!:  -

Alexandra Christo: To ​Kill a Kingdom – Egy birodalom végzete

 Beleszerettem egy szörnyetegbe, és én is azzá váltam.

Író: Alexandra Christo

A mű címe: To kill a kingdom - Egy birodalom végzete

Kiadás éve: 2018

Magyar megjelenés: 2019

Kiadta:  Könyvmolyképző

Oldalszám:  424 oldal

Annyi ​szívet gyűjtöttem be eddig, ahány éves vagyok.Vagyis a hálószobámban összesen tizenhét rejtőzik valahol a homok alatt. Olykor-olykor leások, csak hogy lássam, mind megvannak-e még. Lenn a mélyben, vérben ázva. Megszámlálom őket, és megnyugszom, hogy nem lopták el egyiket sem éjszaka. Azon se lepődnék meg, ha így történne. A szíveknek hatalma van, a magamfajták pedig egy dologra vágynak még az óceánnál is jobban: hatalomra.

A HERCEG SZÍVE LENNE AZ IGAZI TRÓFEA!

Lira hercegnő egy királyi családból származó szirén, azok közt is a legveszélyesebb. A víz alatti világban nagy tiszteletnek örvend. Már csak egy szív hiányzik a gyűjteményéből – ám azt elhibázza. Anyja, a Tenger Királynője büntetésből átváltoztatja, mégpedig egy olyan lénnyé, amitől a legjobb undorodik: emberré. Elveszi tőle a bűvös szirénénekkel képességét is, és megparancsolja, hogy a téli napfordulóig vigye el neki Elian herceg szívét, különben ember marad örökre.

Hiába ő a leghatalmasabb emberi királyság trónörököse, Elian herceg csak az óceánon érzi magát igazán otthon. A szirénvadászat pedig a hivatása. Amikor kiment egy lányt az óceán habjaiból, hamar rájön, hogy ő bizony más, mint aminek először hitte. Az idegen megígéri neki, hogy a segítségére lesz, és együtt fogják megtalálni a módját, hogyan pusztítsák el a sziréneket. De vajon megbízhat a lányban? És vajon hány alkuba kell belemennie Elian hercegnek, mire megszabadítja az embereket a legnagyobb ellenségtől?

Kirobbanóan sikeres nemzetközi bestseller, ami Sarah J. Maas és Marissa Meyer sorozataihoz hasonlóan vagány, izgalmas és szemtelen módon dolgoz fel egy klasszikus mesét.

☆☆☆☆☆

A bejegyzésem írásakor rendesen elő kell hívnom az emlékeim, így két hónap távlatából. Egy olyan hónapom volt, amikor csak olvastam, a blogra pedig az értékeléseket muszáj volt elhalasztanom.

De íme, meghoztam nektek az új értékelésemet, amitől még mindig csak álmélkodok.

– A háborúkat nem lehet megnyerni – felelem. – Ott mindenki csak veszteni tud.

Kezdeném azzal, hogy a történet főképp amiatt került hozzám, mert mint tudjátok, imádom a retelling storykat! Több se kellett, amikor megláttam, hogy ez bizony egy Kishableány remake azonnal landolt a kosaramban. A történet kezdetén megismerkedünk a mi Arielünkkel, Lirával, aki notorikus szívgyüjtő. Ezt persze az anyja meg is követeli, aki a Tenger Királynője, azaz az édesanyja. Ők egy sziréndinasztiához tartoznak, akik rettegésben tartják a világot.

– Nem ölhetsz meg bárkit csak azért, mert nem kedveled.

– Tudom. Különben már rég halott lennél.

Majd megjelenik a másik főszereplőnk, Elian aki a leghatalmasabb királyságnak a trónörököse. 

És aki szirénvadász.

Fittyet hány a palotára, az uralkodásra, ő csak szabad akar lenni.

és megmenteni a világot a szirénektől, közöttük is attól, aki a legveszélyesebb rájuk: a herceggyilkostól.

Hihetetlen történeteken és kalandokon keresztül látjuk őket, ami alatt ellenségekből szép lassan bajtársakká válnak. És a humor sem kerüli el a brigádot:

– Most a nyakláncot bámulod vagy a mellemet?

– Melyikért nem jár pofon?

Pluszpont, hogy az írónővel egyezik a keresztnevünk, amit már eleve menő volt így olvasni. 

Aztán nem is olyan régen - többen tudjátok, hogy a könyvmolyság mellett szoktam egy kicsit kockulni, a League of Legends nevezetű játékkal  - megérkezett a kedvenc hősömhöz EZ a skin, amitől eldobtam az agyam, mert ez 1/1 Lira - kis spoilerrel élve - a könyv végén:

Nagyon tetszett a regény. 

Imádtam olvasni.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: sokkal jobban tetszik a magyar borító

Fülszöveg: azonnal kosárba került a könyv, amint elolvastam
Cím: nagyszerű

Tartalom: 5/5

Mélypont: Lira és a kristály

Tetőpont: az utolsó jelenet

Kedvenc szereplő: Elian (hello morally grey hapiiik)

Legutáltabb karakter: Tenger Királynője

Kinek ajánlanám?: fantasy rajongóknak, akik szeretik a vízi, kalózos sztorikat

Figyelmeztetés!:  -

Téli Book Tag - Ruby Lightning tollából

Sziasztok, sziasztok!

Ebben a cidrizős, szürkés télies időben nincs is jobb szöszölős (idézőjelesen, amúgy imádom őket) tevékenységeket folytatni, így pedig elengedhetetlen a blogomra tekintenem és keresnem egy újabb kihívást. Az őszi (2022) forduló után kaptam visszajelzést Rubytól, hogy érkezni fog a téli is, és én elaranyhalaskodtam, így csak most jutott eszembe, hogy ideje nekiállni a kihívásnak!

Így fogadjátok szeretettel ismét az Ő kihívását, amit ide kattintva Ti is megtekinthettek.

Ezúton is köszönöm Ruby, hogy ismét kitölthettem a kihívásodat! :)

No, de lássuk is, hogy ez a tél hogyan alakul a számomra:

☆☆☆☆☆

1. Adventi kalendárium - egy könyv, amit jólesett hosszabb ideig olvasni 

Általában szeretek gyorsan végigmenni a könyveken, mivel úgy érzem, ha valamit sokáig olvasok akkor ott valami gebasz van. Még nem is volt így olyan könyvem, amit nagyon sokáig olvastam és megérte volna. 

(Nyilván nem a 2-3 hónapos olvasásaimra gondolok, azt a felnőtt élettel néha nem lehet összeegyeztetni, ha olvasni akar az ember lánya, hanem pl. arra, amikor majdnem fél évig tartott egy-másik könyv kiolvasása. Na igen...)

2. Karácsony - egy könyv, ami neked gyönyörű 

Antoine de Saint-Exupéry: A ​kis herceg

Mi más is lehetne, ha nem éppen A kis herceg?

Imádom ezt a történetet, bármikor újra tudom olvasni.

Ezek az új borítók meg elképesztőeeek *.*

3. Újév - egy könyv, amiben szerepet kap az újrakezdés 

Danielle Girard: Kihantolt ​múlt

Anna alakja épp ilyen, aki egy bántó kapcsolat elől menekült pár állammal odébb.

4. Első hó - egy könyv, ami valamilyen szempontból új élményt adott neked 

Moony Witcher: Garry Hop csodálatos utazása

Ahogy már akkor is említettem, ritka az amikor gyerekeknek szóló könyv ennyire magába szippant. Ez a könyv pedig nagyon hamar elérte, nem telt többe, mint pár órába a kiolvasása, szinte együltő helyemben olvastam ki.

5. Mézeskalács - egy jól megkomponált könyv 

Ide kapásból két könyvet is hozok:

James FreyToborzás (Endgame 1.)

James Frey és Nils Johnson-Shelton: Sky ​Key (Endgame 2.)

Én máig nem fogtam a kezemben egy ennyire komplikált, szuperül megírt könyvet, annyi szent. Rengeteg karakterszálat mozgat egyszerre, figyelve arra, hogy a könyvben többször érintik egymást a szálak, vagy épp mindenkit egy fejezetben megmutat nekünk az író.

Brilliáns.

6. Fagy - egy karakter, aki igazán zord és fagyos 

Szégyenszemre ismét nem jut eszembe senki. Rengeteg olyan karakter volt, aki így indult neki a történetnek. Az első karakter aki eszembe jut, az Alec Lightwood. Mivel az elején nem szerette Claret eléggé mufurc volt. A filmben szuperül megmutatta ezt a kezdetleges ellenszenvet Matthew Daddario.

Hűdeimádoménaztapasast *.* 

7. Örökzöld  - egy karakter, aki kitart, bármi történik is körülötte 

Kár, hogy nem lehet crossoverezni, úgy hoznék ide pár anime szereplőt... :D

Most kapásból nem ugrik be senki sem, de szerintem az olvasmányaim 60% -át ide lehetne írni.

Szinte mindegyik fantasyban van valaki (általában a főszereplő) akinek valamilyen sanyarú sorsa van és ebből akar foggal-körömmel kitőrni.

8. Fényfüzér - egy könyv, ami színt vitt a mindennapjaidba 

Egy olyan könyvet hozok, amit pont a legjobb időben olvastam:

Julie Buxbaum: Három ​dolgot mondj

A mai napig nem tudtam elkészíteni a könyvhöz tartozó értékelésemet, minden bizonnyal az újraolvasása is érik majd. Ebben a könyvben két fiatalt látunk, akik a szavaikkal szeretnek egymásba. A könyv alapjaként is szolgáló 3 mondatot azóta is elő-előveszem és használom a mindennapi életemben. Ha valamiért szomorú vagyok, csak rágondolok 3 olyan dologra, ami miatt nem kellene és egyből jobb kedvre derülök. Amikor én ezt a könyvet olvastam nagyon tini voltam, rengeteg csalódáson és önelfogadási problémán mentem keresztül.

Hálás vagyok ennek a könyvnek <3 

9. Fülvédő - óv a hidegtől - egy könyv, amibe jó volt belemerülni 

Mint könyvnek Cassandra Claretől az Árnyvadász útmutatót hoztam most el.

Voltaképp ide nem is tudnék egy könyvet hozni, hanem inkább a komplett sorozatot, amihez ez a köönyv is csatlakozik. Az Árnyvadászok világa volt számomra az első, amibe megtaláltam önmagam. Ez épp olyan, mint másnak a Harry Potter világa, vagy épp a Percy Jackson sorozat. 

Egyszerűen ezeken a könyveken nőttem fel, a gimiben sok hónapon át napi társaim voltak a buszutakon. Imádtam benne lenni a világban.

10. Tűzifa - egy (vagy több) könyv, amit télire beterveztél

Eszes Rita: Rókatündér

Bár már nem sok idő van vissza, de még ezt a könyvet mindenképp idén ki akarom vesézni.

Úgy érzem, hogy egy jó kis fantasy-romantikus könyvvel akarom lezárni ezt a csodás évet :)

☆☆☆☆☆

Nos, és hogy vagytok Ti az ünnepekkel?

Danielle Girard: Kihantolt ​múlt (Dr. Schwartzman 1.)

 A tökéletesség illúziója alatt gyakran borzalom lapult.

Író: Danielle Girard

A mű címe: Kihantolt múlt

Kiadás éve: 2016

Magyar megjelenés: 2017

Kiadta:  Könyvmolyképző

Oldalszám: 496  oldal

Egy rémálmot már túlélt.

Vajon győzedelmeskedhet-e egy mániákus gyilkos felett is?

Dr. Annabelle Schwartzman végre megtalálta a helyét. A San Franciscó-i Rendőrkapitányság halottkémjeként együtt dolgozik Hal Harris nyomozóval, és kideríti azt, amit a halottak már képtelenek elmondani az utolsó pillanataikról. A munkája célt ad az életének – és egyúttal menedéket is jelent számára a zsarnokoskodó férje mellett töltött korábbi élete elől. Bár már hét éve kiszabadult a rosszul sikerült házasságból, fél szemmel még mindig azt figyeli, követi-e valaki.

Schwartzman legújabb esete igencsak aggasztó: az áldozat kísértetiesen hasonlít rá. Ráadásul egy döbbenetes bizonyíték azt sugallja, hogy a gyilkos még egyáltalán nem végzett – és hogy Schwartzman élete veszélyben foroghat.

A díjnyertes Danielle Girard vérfagyasztó thrillerében egy doktornő szembenéz a legrosszabb rémálmával, hogy elkapjon egy gyilkost.

☆☆☆☆☆

A szokásoktól eltérően engedjétek meg, hogy egy kissé személyesebb tartalommal indítsak, pár sor elejéig a blogbejegyzésben. Az elmúlt időszakban szabályosan faltam a true crime videókat, köztük egy erdélyi magyar, Karolina videóit. Egyszerűen lenyűgözően beszél, és mivel ebben a bejegyzésben egy thriller könyvet hoztam el nektek és ezáltal tudva, hogy akinek megtetszik az értékelésem (vagy más értékelése) a könyvről jó szívvel tudom ajánlani Karolinát, akinek a csatornáját a nevére kattintva találjátok meg. Nem csak mint tartalomgyártó, hanem mint Ember (így nagy E-betűvel) is szimpatikus a számomra. Rengetegszer támogatja az áldozat családjait, velük együtt dolgozva készíti el a videóit, hogy minél hitelesebb lehessen. És nem utolsó sorban, egy személyesebb videója után instán kiadtam egy kicsit én is magamból azt a történetem, ami egy kicsit hasonló volt az Övéhez, ő pedig meghallgatott és együttérzett velem, ami baromi jól esett!

Így Karolina, ha valahogyan elkerülne hozzád ez a bejegyzés, kérlek ne haragudj, amiért egyszerűen csak letámadtalak a soraimmal még 2021-ben ^^' és nagyon köszönöm, hogy válaszoltál, sikerült azóta már megemésztenem magamban a történéseket :)

Menj haza, ott leküzdheted az érzelmeidet, és senki sem fog látni!

És akkor, térjünk is rá arra, amiért itt lennénk: a könyvet nyomós okkal halogattam, mert mindenképpen halloweenre szerettem volna meghagyni. Tavaly is az eszembe volt, csak elfelejtettem...

Mert mikor máskor, ha októberben olvas az ember lánya krimit, borzongató sztorikat, hangolódva a komor időre, magára a halloween hangulatára. És többé-kevésbé idén sikerült is.

Mondjuk úgy, hogy valóban akkor kezdtem el olvasni, de majdnem egy jó másfél hónapba tellett amíg leraktam a könyvet. Rengeteg más dolgom akadt, más könyvek csillogtak a szemem előtt. Este bevallom őszintén tudva mik vannak a könyvekbe nem akartam sokszor más olvasni, így előkerültek a romantikus, fantasy könyvek. 

Elég izgin indult el a sztori, sok rejtéllyel és annál is több sötét kis titokkal. Egyre jobban vártam a fejleményeket, faltam a lapokat. Majd megjelent Harper karaktere, és én teljesen csak pislogtam, mert nem tudtam rájönni az elején, hogyan kapcsolódik a két sztori egymáshoz. De ahogy tartja a mondás: ami késik, nem múlik.

Nemsokára viszont olyan fordulatok érkeztek, amikre bár a könyv eleje óta lehetett számítani akkor is megdöbbentettek. Na és a vége... hát az valami zseniális!

Nem fukarkodott a könyv a humorral sem, pont annyi volt benne, amennyi kellett. Ha kevesebb lett volna, nagyon... megijesztett volna a könyv, ha meg túl sok, akkor nem tudott volna ennyire megfogni a komor hangulat.

Hal lerakta Roger kávéját a pultot fedő védőpapírra, majd mellétette a sajátját is.

– Köszi. – Roger felemelte a kávét, és lepattintotta a tetejét. Felemelte a poharat, majd megfújta a forró italt, mielőtt aprót kortyolt volna belőle. – Forró.

– Ugye? Képesek megfőzni, mielőtt kitöltik.

– Jól van na, okostojás! – húzta fel a szemöldökét Roger.

A szereplők mind egyéniségek voltak, nagyon a szívemhez nőtt Hal és Harper alakja, őket igazán megszeretheti bárki, aki olvassa ezt a könyvet. 

Érdekesek voltak a nyomozós részek, nagyon szerettem mikor egyik vagy másik rendőrőrsön folytak a lelettanulmányok, a különféle bizonyítékok vizsgálatai. Mindig is csodálatal néztem fel azokra,  akik a legnagyobb szénakazalban is megtalálják azt a bizonyos tűt.

Anna karaktere is tetszett, igazán egy belevaló csajszi lett a végére.

Nagyon imádom azokat a könyveket, amikben - betudva ezt az imádatom az eü-s mivoltomnak - teret kapnak az orvosi kifejezések, a biológiai szakfogalmak.

A tökéletesség látszata pont annyira – ha nem jobban – számított, mint az, ami konkrétan megmutattak.

Arról nem is beszélve, hogy eldobtam az agyam, mikor megláttam, hogy lesz és VAN magyar második része a könyvnek. Mivel yzért néha óvatosan olvastam a könyvet, már kezdek ebbe a thrilleres-krimis zsánerbe is beleszokni. Mindenképp instant olvasás lesz, ahogy megkaparintom.

Hiába laposodott el a kedvem a végére és noszogatnom kellett magamat, hogy olvassam, ezt maximum csak annak a képzeletbeli csillagnak tudom be, ami az öt után járna :) Nekem nagyon tetszett.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: hát a magyar borító... valami ESZMÉLETLEN <3 imádom, amikor a sztorihoz illő a borító, nem csak amolyan marketingfogás (jól néz ki? akkó' jóazúgy!)

Fülszöveg: már repült is a kezembe a polcról
Cím: igen, ez az, krimit a népnek! nagyon megtetszett

Tartalom: 5/5

Mélypont: Ava emlékei

Tetőpont: a gyilkos kiléte

Kedvenc szereplő: Hal, Harper, 

Legutáltabb karakter: Spencer, Anna anyja

Kinek ajánlanám?: krimirajongóknak alap

Figyelmeztetés!: ha nem bírod a részletes...boncolásokat, akkor ez lehet nem a te könyved lesz, ha meg olyan vagy, mint én és barátkoznál a műfajjal, ne olvasd este :D

Alba Ferro: Gyémánt ​szívhúr (Isteni játszmák 1.)

 […] a szerelem okozza a legtöbb szenvedést a világon.

Író: Alba Ferro

A mű címe: Gyémánt szívhúr

Kiadás éve: 2022

Kiadta:  FairBooks Kiadó és Írói Műhely

Oldalszám:  172 oldal

Erost, a szerelem istenét évezredekkel ezelőtt megfosztották a hatalmától, és az emberek közé száműzték. Most azonban úgy érzi, karnyújtásnyira került tőle a hazatérés. Csak magába kell bolondítania Desiré Janette Roux-t.

Desiré kutatóként azon dolgozik, hogy megfejtse különleges képességét, közben igyekszik jó anyja lenni a kislányának, akit egyedül nevel. Esélye sincs visszaverni Eros közeledését, de miért is akarná? Egyetlen forró együttlét, és ismét csupán jó szomszédok lesznek… Ugye?!

☆☆☆☆☆

Először is nagyon szépen köszönöm, hogy Valentin-nap alkalmából sok molytársammal együtt ingyen letölthettük és olvashattam!

Annak ellenére, hogy rövidke volt a regény, engem nem fogott meg. Valami... hiányzott, és nem tudom mi az, hogy megszeressem úgy igazán a karaktereket. Valahogy sikerült fél éven át olvasnom a könyvet, voltak nekem is hullámvölgyeim így az élet terén, hogy egyszerűen más került prioritásba, de ennyit még nem szenvedtem egy olvasással sem.

Egyszerűen egyes emberekben több szeretet lakozik.

Tudom, most nem leszek épp népszerű, de bocsánat, ez a könyv most nem nyerte el a tetszésemet.

És ismert már, hogy nem fogok csak úgy, kettőt gondolva lepontozni egy könyvet, már az írónak is tartozok ennyi tisztelettel, hogy megformáljam a gondolataimat a nemtetszésemről.

Ezért is tartott ilyen sokáig, hogy értékeljem, mert nem tudtam kiemelni vele kapcsolatban szinte semmit sem. Desieré kislánya cuki volt, de néha túl sok, Desieré maga meg... semleges. Eros múltja nagyon érdekelt volna, hogy miért kell emberként élnie, de ha ezt jól sejtem később fogjuk majd megtudni.

Tartania kellett volna tőle, mert nem látja a szívhúrjait

Ami tetszett az a mitológia volt benne és a szerkesztés meg a korrektúra. Nagyon ápolt volt a szöveg, tetszett a szememnek. Emiatt 2 csillagot megadok neki az 5-ből.

Valószínüleg nem én voltam a célközönsége, de remélem a következőnél az leszek :)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon kis szép, bár nekem már a giccses kategóriába megy

Fülszöveg: nagyon szeretni akartam ez alapján a regényt, kedvet adott az olvasásra
Cím: egyszerű és nagyszerű

Tartalom: 5/2

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: -

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: erotika rajongók, nektek tuti tetszeni fog

Figyelmeztetés!: -

Simon Márton: Rókák esküvője

 Okos gyereknek lenni a legrosszabb.

Író: Simon Márton

A mű címe: Rókák esküvője

Kiadás éve: 2018

Kiadta:  Jelenkor

Oldalszám: 106  oldal

Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.

☆☆☆☆☆

Hazaérve lekottáztam egy mentő szirénáját.

Simon Márton számomra az a személy, akinek egész egyszerűen kaotikus, viszont zseniálisak az irományai. Nem tudom megfogalmazni miért tesz a függőjévé, miért olvasom. De olvasom.

És tetszik.

nézd, ez a park csak azért van, hogy legyen

hol sírnia a kakukknak

Nagyon tetszett, hogy ennyiszer megjelent benne a róka, mint motívum. Nagyon szeretem ezeket a kis vörös bundás jószágokat.  

Úgy érzem magam, mint egy oda

nem illő szó egy

értelmetlen mondat

végén, amit az autocorrect

szúrt seb kezelése.

A kötet olvasása közben csak egy valaki furakodott a gondolataim közé: József Attila. Az egész olvasási idő alatt őrá és a Szabad ötletek jegyzékére gondoltam, ami valljuk be, szinte lélegzetelállító hasonlóságot mutat: az is épp egy olyan kötet, amit valaki nagyon szeret vagy éppen nagyon utál. Meghökkentő sorok abban is vannak és épp annyira érzelmesek. Valahogyan nekem erre a kötetre emlékeztet ez is. És ahogyan azt is, ezt is zseniálisnak gondolom. 

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: a kötetben értelmet nyer, egyébként nekem tetszett

Fülszöveg: ha nem lenne, akkor is olvasnám
Cím: tetszik, hogy kiemelte az egyik olyan versét, ami talán keretet is ad a műnek

Tartalom: 5/5

Kedvenc versek: Szeretni, Láz, Hiánytalanul, Így telt, ERROR 404, Elalvó

Kinek ajánlanám?: Simon Márton fanoknak mindenképp, és a szabadvers, slam poetry kedvelőinek

Figyelmeztetés!: ha összefüggéseket keresnél, azt nem fogsz találni

Rick Reckless: Isteni ​utazás

Biztos sokszor mondták már, hogy a hit a kulcs. Viszont annak az előszobája a bátorság.

Író: Rick Reckless

A mű címe: Isteni utazás

Kiadás éve: 2020

Kiadta:  Book Dreams

Oldalszám:  286 oldal

Ádám ​egy átlagos ember volt. Egy napon azonban megjelent előtte Gábriel arkangyal, aki így szólt hozzá:

„Ádám! Te vagy a Mindenható Isten! Negyvennégy évvel ezelőtt úgy döntöttél, hogy újjászületsz a Földön. Megfosztottad magad saját Isteni tudatodtól, törölted emlékeidet és elvetted magadtól a hihetetlen erődet is! A célod az volt, hogy megértsd az emberi fajt és a halandó életet!”

Ádám kis híján sokkot kapott e szavak hallatán, azonban az arkangyal nem hagyott neki időt, hogy feldolgozza ezt. Vissza kell térnie Isteni énjéhez, mert az Ördög serege az az a fődémonok, démonok és az ördögi szellemek folyamatosan támadják és küldik az Örök sötétségbe az Istenieket, vagyis az arkangyalokat, angyalokat és az isteni szellemeket. Meg kell ismernie az egész Mindenséget a benne lévő lényekkel együtt. Valamint létre kell hoznia egy új világot, ahová átvezeti az övéit, a Végítélet elszámoltatásai után.

Ádám számára felfoghatatlan volt, amit hallott, de ekkor még nem tudhatta, hogy ez egy óriási próbatétel nem csak a Világmindenség lényei, hanem saját maga számára is!

☆☆☆☆☆

A könyv az író úr által érkezett meg hozzám, amit ezúton is köszönök szépen!

Valamint a türelmet is, amiért az ígért dátum után sok-sok hónappal érkezett meg eme kis értékelésem, így nem szaporítom a szavakat, vágjunk is bele!

Régóta szemeztem a könyvvel, kíváncsi lettem, olyan sok helyen szembejött már velem. Első oldalakkal haladva is már az járt a fejemben, ami a fülszövegben elhangzik: kicsit türelmetlen voltam, vártam mikor érünk már oda. 

Nem is kellett ehhez sokat várnom, elérkezett a megvilágosodás pillanata: 

Ádám! Te vagy a Mindenható Isten! Negyvennégy évvel ezelőtt úgy döntöttél, hogy újjászületsz a Földön. Megfosztottad magad saját Isteni tudatodtól, törölted emlékeidet és elvetted magadtól a hihetetlen erődet is! A célod az volt, hogy megértsd az emberi fajt és a halandó életet!

Ezután az események felpörögtek  és még annál is több szereplőt kaptunk, mint ahogy gondoltam volna: ott volt Ádám komplett családja, több angyal és démon karakterrel bővültünk. 

Ezek közül a három legfontosabb nem más, mint az örök egyensúly képviselői: Gábriel, mint arkangyal és Lucifer, mint a pokol ura. A harmadikuk pedig Kétely volt, aki a libikókát mozgatta.

Ő lett a kedvenc szereplőm.

Még főszerephez jut benne Ádám két gyermeke is, akik a két ellenpólusban lelnek megnyugvást.

– Nem az a célom, hogy kínozzalak titeket – válaszolt Isten. – Pont az ellenkezőjét akarom. Erősebbé váljatok. Ne legyetek ráutalva senkire. A szeretteink halála nem szabad, hogy összetörjön minket.

A kedvenc részem a Kételkedők országa volt, ahol az újdonsült női főszereplő részletesen bemutatta ezt az éteri síkot. Felfoghatatlanul nagyszerű képet alkotott írónk, aminek a leírását öröm volt olvasni. Már maga a gondolat is, hogy létezik egy köztes sík, ahol minden megboldogult kicsit "pihenhet" és átértékelheti az életét, és hogy merre is húz ő igazából, egy nagyon jó Tisztítótűz-szerű helyszínné avanzsált. A fantasy regények hajlamosak az eposzi terjedelmű leírásokra, de úgy éreztem itt helyén volt minden, ennyi kellett is, hogy tényleg lássuk a világot, amit Rick felépített nekünk, az olvasóinak. 

A másik kedvenc Ádám és Éva története volt, nagyon aranyosnak és ami annál is több, emberinek találtam. Tudom, hogy nem romantikus könyv, de mint romantika-faló örültem, hogy nem sablon romantikus sztorit kell olvasnom.

A nő úgy volt vele, inkább egy életet vár, de nem alkuszik meg egy olyan emberrel, akivel nem érzi ugyanazt a különleges kapcsolatot.

Ezek mellett pedig nagyon részletes vallási és létbeli kérdéseket boncolgatott a könyv, amikre korábban nem is gondoltam volna. Persze, hahó, hisz a könyv valláson alapszik, de nem hittem volna, hogy ennyire mélyreásunk. A hogyanok és a miértek is figyelt írónk a regényben, sok választ/elméletet válaszolt meg nekünk a soraiban. Egyébként úgy gondolom, bátor dolog volt a vallásról írni. Tudom mennyire kényes téma, így tudom (illetve gondolom csak) mekkora bátorság kellett papírra vetni. 

A könyvet nagyon ajánlom a vallásban szívesen elmerülő molyoknak, akik nem botránkoznak meg új elméletektől.

Mondjuk a Hitleres résznél kicsit forgolódott a gyomrom az undortól, de tudom, hogy Rick ezt akarta elérni ezzel az abszurd helyzettel.

De aztán betudta annak, hogy az emberi faj ilyen gyűlölködő. Kialakult náluk egy norma, és ha valaki eltér attól, akkor azt szétszedik.

Az utazás nekem nem is kimondottan a szertől kiváltott élmény vagy éppen a kalandokkal való utazás jelentette. Úgy érzem, ez a könyv mindenkinek kicsit belemart a lelkébe, voltak benne elég mély gondolatok, amik megkérdőjelezhettek egy pár dolgot az életünkben.

A belső szépsége teljesen átterjedt a külsejére.

Végszóként pedig: megmondom őszintén, ennyire mélyrehatóan sosem merültem el a témában és hogyha nem jön ennyiszer szembe velem a könyv és nem látom a sok pozitív értékelését, lehet hogy lemondtam volna róla. Nagyon nehezemre esett olvasni a felétől kezdve: volt, hogy volt kedvem hozzá, de sokszor pedig nem vitt rá a lélek. Húztam-vontam, de mindenképp a végére akartam érni, hogy a teljes értékelésemet tudjam megírni róla.

Summa-summárom: az én tetszésemet nem nyerte el a könyv. És ezt nem a szerkezettség vagy a sztori miatt érzem, imádtam, hogy végre egy olyan magánkiadás van a kezeim között, ahol nem kapartam ki a saját szememet a helyesírási meg a szerkesztési hibáktól. Spirituális embernek vallom magam, de nekem egy kicsit sok(k) volt. A vége felé haladva jöttem rá, miért is vélekedek így: nem szoktam nagyon merengős, mondhatni prózai szövegeket olvasni. Szeretem ha van benne sok párbeszéd, hogy minél jobban megismerhessem a karaktereket. Itt persze a sok leírással is sikeredett, de nekem valahogy ez hiányzott.

A két csillagot viszont mindenképp megadom, mert az ötlet és a történet szépen szerkezetten lett megírva, a húza-vonák és a tartalom nekem-nem-tetszősége miatt vontam le a csillagjaim. 

A könyv kicsit függővéges, kíváncsian várom várható-e folytatás.

Köszönöm, hogy olvashattam a könyvet!

A könyv értékelésétől pedig elrugaszkodva, csak annyit szeretnék még mondani, hogy igenis nagy ígéreteket hozó íróval van dolgunk, aki bámulatosan írja le a történeteit a papírra. Várom már, hogy más irányban olvashassak tőle :)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: Ádám és a Kételkedők országa, tökéletes

Fülszöveg: ígéretesnek hangzik 
Cím: nekem tetszett

Tartalom: 5/2 csillag

Mélypont: Éva

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: Kétely

Legutáltabb karakter: Lucifer, Káhállár 

Kinek ajánlanám?: spiritualitásra fogékony embereknek

Figyelmeztetés!: ha ateista vagy, vagy ha nem mélyülsz el nagyon mélyen a vallásokban ez nem a te könyved lesz

Aurora Lewis Turner: Bűvölet ​és apró mocskos gyilkosságok

Író: Aurora Lewis Turner

A mű címe: Bűvölet ​és apró mocskos gyilkosságok

Kiadás éve: 2023

Kiadta:  NewLine

Oldalszám:  290 oldal

Ophelia boszorkány, bár a hét évvel ezelőtti események miatt nem használja képességét. Egyik éjszaka furcsa álmot lát, melynek során egy rituális gyilkosság helyszínére kerül. Innentől kezdve ő a bűntény első számú gyanúsítottja, így Darren Harper nyomozó folyton a sarkában jár.

Hamar rájönnek: az ügy felgöngyölítése érdekében előnyösebb, ha összedolgoznak. Közben régi élete egyik elfeledett, keserű darabja is előkerül, aki teljesen felforgatja a nő életét.

Ophelia vajon szembe mer nézni a képességével és a tudattal, hogy nemcsak árthat vele, hanem segíthet is másokon? Kiismeri magát az egyre bonyolódó szálak között? Vajon legjobb barátnője, Lyra meddig állhat ki mellette anélkül, hogy bajba kerülne? És ami a legfontosabb; behódol-e a múltjának, vagy képes új lapot kezdeni élete könyvében?

Sötét múlt, rejtélyek, szenvedély, varázslat és gyilkosságok pettyezik ennek a történetnek lapjait, akárcsak a kiontott vér, vagy a bőrbe varrt tetoválások…

☆☆☆☆☆

Először is, nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen korán olvashattam a könyvet, és a bizalmad/bizalmatokat!

A történet kezdetén bebocsátást nyerünk egy modern boszi, azaz Ophelia hétköznapjaiba. Próbál teljesen átlagos lenni, teljesen átlagos földi emberhez méltó munkát végez, próbálja friss felnőttként az útját keresni a nagyvilágban, amíg szépen egyszerre csak ott nem találja magát egy gyilkosság helyszínén, utána pedig egy nyomozó liheg a nyakában, minden egyes kis lépését figyelve.

A történet gyorsan beindul, néha el is felejtettem, hogy olvastam és nem csak moziztam a saját belső vásznamon. Nagyon tetszett az írónő stílusa, akitől számomra ez volt az első könyv. 

Lenyűgözött, ahogy Aurora úgy belevont a történésekbe, mint ha én is ott lettem volna.

Volt, amikor simán átolvastam 3 órát és én csak azt vettem észre, hogy hoppá, már teljesen rámsötétedett.

Lyra személyisége nagyon tetszett, egy ilyen barátnőt én is mindig elfogadnák. A többi nagy kedvencem Davie lett, már csak a stílusa miatt is na meg Pablo. Imádtam azt a kiskölyköt! Főleg, amikor spanyolul kezdett el káromkodni :D

Harper nyomozó is kedvenc lett, őt nem tudom megfogalmazni miért... tipikusan olyan karakter, akinél kedve lenne az embernek benyúlni a könyvbe és jól megölelgetni, mert szinte rá van írva a homlokára.

Brenda karaktere engem nem fogott meg, valahogyan nem illett közéjük... vagyis hasonló személyisége volt mint Liának, de valahogy... fura volt, na.

Régen volt az, amikor mondhatni egy "szerelmi háromszöget" élvezettel olvastam, pedig volt egypár olyan olvasmányom, amit emiatt raktam félre korábban. Ahogy általában azért sejtettem, hogy nem teljesen happy lesz ennek sem a vége, de örültem a huzavonát olvasva.

És ahogy korábban már említettem Nektek, drága Olvasóim, éreztem a Rubin pöttyös sorozat egyik-másik könyvénél, mint ha az erotikus vonalból "kiöregedtem" volna, ezeket rendszeresen átlapozom, mert nem érdekel milyen kis entyem-pentyem van bennük. Na de ez a könyv... finom erotika volt benne, nem szúrta a szememet és volt lényege és tartalma. Nem csak oda lett hányva a betű a papírra, hogy nesztek, lehet nyáladzani.

Teljesen megdöbbentett a könyv kimenetele, totál másra gyanakodtam. Szinte elégtétel éreztem és vállba is veregettem magam, hogy azért a főgyanúsítottam füle mögött is ott lapul az a bizonyos vaj.

Már alig várom a második részt!

Jegyezd elő, ha nem szeretnél Te sem lemaradni róla!:

https://shop.newlinekiado.hu/Aurora-Lewis-Turner-Buvolet-es-apro-mmocskos-gyilk

Megjelenés: 2023. november 30.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: tetszett

Fülszöveg: kedvet ad a történetre, rövid, lényegre törő
Cím: nagyon tetsziiik

Tartalom: 5/5, első de nem utolsó könyv Aurora tollából

Mélypont: Litha estéje

Tetőpont: a széttört tükör

Kedvenc szereplő: Davie, Harper nyomozó, Lyra, Pablo

Legutáltabb karakter: Chriss

Kinek ajánlanám?: akik nem tántorodnak vissza a krimiktől, valamint a  fantasy falóknak

Figyelmeztetés!: nasit és innivalót bekészíteni, mert ha a könyv magába szív nem szabadulsz egyhamar

Kylie Scott és Audrey Carlan: Love ​Under Quarantine – Karanténszerelem

 Ne szarozd le a könyveimet, mert kinyírlak!

Író: Kylie Scott és Audrey Carlan

A mű címe:  Love ​Under Quarantine – Karanténszerelem

Kiadás éve: 2020

Magyar megjelenés: 2021

Kiadta:  Könyvmolyképző

Oldalszám: 296 oldal

Csak egy karnyújtásra van tőled, mégsem érintheted.

Karantén. Két erkély. Egy véletlen találkozásból lett szerelem.

Evan Sparks futballsztár, aki mellett egy csapatbuli végén drogokat és szteroidokat találnak. Ezzel azonnal az országos lapok címoldalára kerül, és ideiglenesen eltiltják a sporttól. A botrány elől a legjobb barátja lakásába menekül.

Sadie romantikus regényeket ír, éppen véget ért a kapcsolata, a sebeit nyalogatja, és az írói válságával küzd.

Mindketten szeretnek a balkonon időzni, itt pillantják meg egymást. A kezdeti szemlélődésből hamarosan románc bimbózik a valóságban és Sadie elképzelt világában is.

De vajon kipukkad majd ez az idilli buborék, ha a világ újra elindul?

A kötet az élet és a szerelem mellett teszi le a voksot a csüggedés helyett. Megható szerelmi egymásra találás koronavírus idején.

☆☆☆☆☆

Hát, hát, hát.

Én ezt a könyvet nagyon szeretni akartam.

Kezdve már azzal, hogy egy íróról szólt! Tudtam, hogy talán ez lesz majd az Év Olvasása, de a vége felé... nos, ezt illene hosszabban is kifejtenem, szóval lássuk, nekem mennyire nyerte el a könyv a tetszésemet.

A tény, hogy van véleményed, nem azt jelenti, hogy meg is kell azt osztani.

Hupsz.

Az elején nagyon-nagyon beszippantott a könyv: faltam az oldalakat, aztán... valahogy már nem annyira voltam a lelkes olvasója mint az elején. Persze, valahogy a COVID egésze hagyhatott bennem valami PTSD szerű mütyürt, nem tudom, de nyomasztott. Aztán meg cuki volt és alig vártam, hogy végre IRL is találkozzanak, testközelből, aztán... amikor ez megtörtént még mindig maradt oldal, de már... úgy... nos.

Szépen szólva: nem láncolt magához a történet vége. Persze érdekelt mi lesz majd Evan sztorijának a kimenetele, de már meglettem volna falkaparás nélkül is, ha nem olvastam volna végig. De azért, volt jó is a könyvben: sok poénos rész volt, ami egy kissé felhigította a korábban említett korona hangulatot.

Gondolom, új hívás. Végül is nem ordítozhat az ember ugyanazzal a szerencsétlennel egész nap. Dögunalom lenne.

Egy szó, mint száz, picit csalódott lettem a végére. Így sajnos, ötből csak három csillagra tudtam értékelni. Én megpróbáltam szeretni... de nem jött össze :(

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon... tetszetős :p

Fülszöveg: hatalmas hype-ot csinált bennem
Cím: cuki

Tartalom: 3/5

Mélypont: COVID-19 szörnyűségei

Tetőpont: találkozás

Kedvenc szereplő: - nem nagyon volt

Legutáltabb karakter: Sean-t mondtam volna, de a végére én úgy megsajnáltam szegényt

Kinek ajánlanám?: az írónők fanjainak, nektek tuti tetszeni fog

Figyelmeztetés!: a rubin pöttyös már intelem lehet, de készülj a spicy jelenetekre

Szilágyi Heléna és Bodnár Alexandra szerkesztésével: Kárhozottak ​legendái

 Égjenek az emberek, mert elfeledtek minket, mert árnyékban kell élnünk, mert levadászták a testvéreimet!

Szerkesztők: Szilágyi Heléna és Bodnár Alexandra

A művek szerzői: Szilágyi Heléna, Polevyk Galina, Agatha Keyguard, Szollár Bence, M. Z. Chapelle, Alex L. Hooper

Illusztrálta: Szilágyi Heléna

A mű címe: Kárhozottak legendái

Kiadás éve: 2023

Kiadta:  Red Zone

Oldalszám: 173 oldal

A réges-régi legendák rémei a mai napig köztünk járnak. Budapest utcáin sárkányok és csordásfarkasok vívnak ádáz csatát. Európa nagyvárosaiban szellemek és démonok kísértenek, miközben északon életre kelnek a skandináv istenek. Mexikó tengerpartján egy anya a gyermekei után sír, míg Amerika zord hegyei között a wendigo és a nagyláb szedi áldozatait.

Ez a kötet a világ legsötétebb bugyraiba kalauzol el titeket, arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon létezik-e az embernél is nagyobb szörnyeteg.

☆☆☆☆☆

Megtiszteltetésként ért, amikor Heléna megkeresett a készülő antológiával, hogy lenne-e kedvem elolvasni és írni róla a blogomon. Még mindig nagyon meg tud érinteni, amikor valakinek felkeltem az érdeklődését a blogommal és szeretné, hogy én is kiértékeljem a művét.

Heléna írásait már régóta ismerem, így nagyon vártam már a készülő novellagyűjteményt. Sok ismerős név bukkant fel a tartalomjegyzékben, így teljesen lázba hozott, hogy nemsokára már a kezeim közt tarthatom a kötetet.

Szokásomhoz híven, egyesével szeretném a novellákhoz kapcsolt véleményem elmesélni nektek, a tapasztalataimat. Szóval, vágjunk is bele ebbe a 12 novellába, amit 10 szerző tollából olvashatunk  :)

Szilágyi Heléna: A garabonciás

Először is (így, hogy már átnéztem az összes illusztrációt) meg kell hagynom, hogy nem kis munka volt velük, nagyon jól sikeredtek, a "szörnyeket" nagyon jól sikerült ábrázolni, kicsit olyan feelingem volt végig, mint ha ilyen ősidős könyvekből lennének becikkezve néhányan :D

A novelláról pedig csak annyit, hogy meglepett az erős kezdés, bár mindig ez van velem a kicsit in-medias-resnek érződő regényekkel, novellákkal. Imádom őket, imádok ilyenkor amikor meglepődök, aztán az iromány végén jön az ahhaa! érzés, mert hogy erről is volt szó korábban.

És igen!  Imádom amikor a fantasyt Magyarországra hozza valaki, írónőnk pedig Budapest szemelte ki a műben.  Nagyon tetszet, ahogy az ősmagyar mondavilágot idézte meg, szerettem olvasni a jó kis magyar szófordulatokat, káromkodásokat. Nagyon tetszett a novella, kíváncsi vagyok Botár további történeteire is.

M.Z. Chapelle: Démonjaink

Eddig  még bele sem gondoltam, hogy a zsidóknak is lehetnek saját démonjaik. minden antiszemita megmozdulástól mentesen. Szégyenlem is magam miatta, hogy ezekkel a mondákkal most találkoztam először. A történetben nagyon elszomorodtam, ahogy Damien bánt a barátjával, mert nem érdemelte meg. Aztán minden kezdett nagyon eldarkosodni és sajnos megtörtént az, amire én már számítottam korábban. Aztán egy olyan fordulat következett, ami után szabályosan leesett az állam. Erre aztán végképp nem számítottam!

Ez a novella is megy a kedvencek közé, hihetelenül jól sikerült!

De azért a csattanót még várom :P

Polevyk Galina: Havgalskap

Ebben a novellában a északi mondavilág belső bugyraiba kalauzolnak el minket.  Írónk novellájában a huldrák világába csöppenünk, akik gyönyörű nők képében láncolják magukhoz a férfiakat, seid varázslat segítségével. Tetszett a rövid, ám tömör novella, gyorsan haladtam vele, bár azért kissé beletörött a nyelvem és a szemem amikor az izlandi szavakat akartam kiejteni :D

Lesley MacBeltine: Ő, a piros táskával

Már maga a történet is elég baljóslatúan indul: egy kérdés és egy teljesen másik válasz rá. Egyszerűen szomorú és egyszerre boldog vége lett a történetnek.

BB Lewin: Egy halászlány balladája

Nagyon tetszett ebben a novellában az antihős megjelenése. A szememben akkor is hőssé avanzsált, habár a kezdetekben nem épp ebben a dicsfényben pompázott. Szintén elvarázsolt a novella, a tündérek és szirének varázslatos világa engem is régóta érdekel, bár egy ilyen kontextusban érdekes volt, nagyon tetszett.

Szilágyi Heléna: Istenek a mélyben

Ha mítosz és fantasy számomra elmaradhatalanok a görögök és az ő mendemondáik. Heléna ebben a novellában Krétára kísér el minket, ahol egy fiatal túravezetővel indulunk el egy sötét barlang mélyére, hogy válaszokat keressünk. Nagyon érdekesen, mondhatni egyértelmű vége lett és épp amilyen szomorú olyannyira rettenetes.

Agatha Keyguard: Emlékezz a szegény, fiatal pékre!

Nos, ennél a novellánál felpislantani sem volt időm, egyszerűen magába szippantott. A végén ocsúdtam csak fel, hogy jé, hát elfogytak a betük. Megdöbbentő iromány volt, ami szintén indul a kedvencek közé.

Amaranthine Hill: Wee-Tee-Go

Ez... ez a novella... elnyerte a horror címkét, azt hiszem.

Hihetetlenül brutális volt, szörnyen jó.

Alex L. Hooper: A halálon is túl

Hm. Ez a novella kevésbé fogott meg, mint a többiek. Nem volt rossz, de valahogy más volt. Szörnyű dolog történt benne, de valahogy rövidebb is volt, hamar túljutottam rajta.

Szollár Bence: Nyomok

Az előző horror novella hangulatát csak tetőzte ez a mű. Ügyes a szerkesztés, egyre jobban bemajrézhat az olvasó tőlük (nálam sikerült, fenének olvasom este mindig a horrort :D), amit nemsokára rettegést válthat ki. És igen, pont ezt várjuk egy horror novellától.

Lir Morlan: Ao Andon- Hyakumonogatari Kaidankai

Igen, az a Lir Morlan aki ezt a tuti borítót tervezte. Eszméletlenül király! Én is mindig úgy megalkotnám az elmeszüleményeim borítókban, aztán mindig túl hamar feladom.

Na de, térjük a lényegre, a novellára:

Nagyon tetszett, hogy most a japán mondakörbe indultunk utunkra. A párom miatt sok mendemondát ismerek már, de ez a legenda eddig ismeretlen volt számomra. Igazán élő rémálom volt a sztori, tetszett. Egyébként ennek a sztorinak az illusztrációja tetszett a legjobban.

Polevyk Galina: Aisha Kadisha

A kötet utolsó novellája szintén szomorúan kezdődött, hiszen olyan boldogan indult. Sajnos előre sejlett, hogy itt is szomorkodni fogok a végén, ami így is lett. 

Összeségében elmondhatom, hogy igenis nagyot durrant nálam a novelláskötet, mivel nem csak a sima fantasy lényeket soroltatta fel, volt itt minden is: garabonciás, dibuk, huldra, szirének, kísértetek, élő legendák. Voltak könnyed és voltak nagyon nehéz novellák is, rengeteg utánajárás van mind mögött és annál is több tudás. Ugye nem hiába mondják, hogy a tudás hatalom és ez az írókra hatványozottan igaz.

Az a kis Vége felirat a kérdőjellel már lázba hozott, remény arra, hogy talán készülnek nekünk az írók majd hasonló kis csemegékkel is.

Ha felkeltettem az érdeklődéseteket az alábbi linken Ti is meg tudjátok vásárolni ezt a borzongatóan jó kötetet:

https://redzonebook.hu/termek/karhozottak-legendai-antologia/

Köszönöm Heléna, hogy ismét gondoltál Rám és a blogomra! <3 

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon nagyon hozza a halloween hangulatát

Fülszöveg: már az alkotói miatt is kedvet csinált és imádom az ünnepekhez kötött antológiákat
Cím: szuper *.*

Tartalom: 5/5

Kedvenc illusztráció: Ao Andon, Démonjaink

Kedvenc novellák:  A garabonciás, Démonjaink, Egy halászlány balladája, Emlékezz a szegény, fiatal pékre!

Kinek ajánlanám?:  horror rajongóknak elsősorban, nem fogjátok megbánni

Figyelmeztetés!: ne este olvasd ;)

A. M. Aranth: A Liliom kora

A Város csontja kő, húsa vas és acél, vére az emberek, a munkások tömege.

Író: A. M. Aranth

A mű címe: A Liliom kora

Kiadás éve: 2015 

Kiadta: Főnix Könyvműhely 

Oldalszám: 140 oldal

A ​Város otthon, béke, biztonság.

Lily, amióta az eszét tudja, a Városban élt. A Város volt hazája, táplálója és élete. Egy nap azonban, amikor rejtélyes emberek rabolják el, rá kell döbbennie, hogy a mélyben a Város szörnyű titkokat rejt: az utcák kövei alatt, a dübörgő gőzgépeknél és kavargó csatornajáratoknál is mélyebben iszonyatos sötétség lapul, amellyel egyedül ő veheti fel a harcot.

Vincent mindent elvesztett. A lány, akiért az életét is odaadná, eltűnt. A nyomozás során a férfi mindennel és mindenkivel szembeszáll, hogy visszakaphassa – közben nem is sejti, hogy ellenségei már rég kivetették hálójukat, és minden lépés csak közelebb viszi a végzetéhez.

Közben megállíthatatlanul közeledik újév napja, egy új korszak hajnala, amikor a Város acél szíve lángra lobban és ünneplő embertömegek lepik el a ködlepte utcákat. És egyikük sem tudja, hogy közben éhes szempárok milliói, mint megannyi csillag pislognak a Városra a külső sötétségből.

Mert a Város már nem csak otthon és béke, hanem egy ősi, titkos háború frontvonala, amely egész világok sorsát dönti el.

☆☆☆☆☆

Először is, azon kezdtem el morfondírozni, hogy honnan is ismerős nekem az íróúr neve, aztán rájöttem, hogy egy korábbi (fél)olvasásom már volt tőle, de ezt valamilyen oknál fogva abbahagytam. Ez a Cleadur - Dobszó a ködben című könyve volt, amit eléggé korán kezdtem el olvasni, korai kis molyéveimben és akkor valamiért nem tetszett. Azóta már változott az ízlésem, mindenesetre ez a kisregény kedvet adott, hogy majd azt is újra a kezem ügyébe vegyem. 

Valakinek szembe kell szállnia a sötétséggel.

Ez a könyv az első oldalaktól elvarázsolt a hiiiiihetetlen (így szépen, elnyújtva) világával, a tuti kis gőzpárás steampunk légkörével. A műfajba már korábban is belekóstoltam, így nem volt idegen. 

A két főszereplőnk Lily és Vincent karaktere tetszett, bár nekem a prímet Vincent vitte el. Szegény Gregor, aki még külön fejezeteket is kapott egyáltalán nem fogott meg.

Fuzon karakterét már kezdtem megsajnálni, hogy ő lesz itt a pótkerék, aztán szépen fordult a kocka.

– Az érzelmek veszélyes dolgok nyomozó, különösen az olyan szakmák gyakorlói esetében, mint az öné vagy enyém.

Ami nem tetszett, hogy az időben elég rendesen ugrálgattunk. Egy idő után megszoktam, de a kevésbé kitartó olvasókat lehet megzavarhatta. Hogy volt egy esemény, ami csak egy adott fejezet után következett be az időrendben. Ugyanakkor tetszett, hogy nem a jó öreg múltba merengés epizódjaiba nyerhettünk bepillantást, hanem kvázi a jövőbe.

A Mérnökök megalkotása zseniális, nagyon menőn néznek ki a félig ember, félig robot lények.

– Lesznek szívesek megnézni a kínálatomat, ezen a kis táblán. Látnak ezen olyat, hogy „Tények visszatérő vendégeimről”? Nem? Akkor sajnálom, nem segíthetek.

Sajnálom, hogy nem lesz folytatása, már épp kezdtem megkedvelni a side szereplőket is.

De az epilógus egyszerre megértetett velem mindent, összeálltak a kis kirakósok. 

Egyszerűen imádtam!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyra értékelem az egyedi borítóterveket és erről is ez rí le, nagyon tetszik!

Fülszöveg: kedvet adott, hogy olvassam, beindította a kis fogaskerekeket
Cím: meglepően érzelmes gesztus van mögötte

Tartalom: 5/4 voltak részek ahol nem jött egyről a kettőre, hogy a kezembe vegyem és folytassam

Mélypont: -

Tetőpont: az álom

Kedvenc szereplő: Vincent

Legutáltabb karakter: a Főkurátor

Kinek ajánlanám?: steampunk kedvelőknek alap és azoknak akik csak egy kis könnyed fantasyt keresnek

Figyelmeztetés!: -