Alex L. Hooper és Monos Anett szerkesztésével: Lámpások ​Éjszakája - Halloween Antológia

Szerkesztők: Alex L. Hooper és Monos Anett

Írók: Vittorio Verossi, M. Z. Chapelle, HoRa, Alex L. Hooper, Kispál Márton, Monos Anett, Szilágyi Heléna, Némethy Alexandra, Guttyán Piroska, Szellő Abigél, Retriw 

A mű címe: Lámpások Éjszakája - Halloween Antológia

Kiadás éve: 2022

Kiadta: C&H Projects

Oldalszám: 148 oldal

Halloweenkor a lehetetlen is lehetséges. Úgy tartják, ilyenkor szellemek tucatjai árasztják el a világunkat. Halloween a visszajáró, kóborló lelkek éjszakája. Halloweenkor a megtévesztésé, a misztikumé és a borzongásé a főszerep. 

Milyen titkot rejt egy idős néni súlyos bőröndje? Hogyan végződik egy véres tündérmennyegző? Milyen formában találnak vissza hozzánk a szeretteink? Mi ölthet testet egy cvikker mágikus lencséjén keresztül? 

Tizenhárom novella vezet végig a sűrű ködbe burkolózott utcákon. Tizenkét szerző tartja a lámpást, titokzatos ösvényt vágva a sötétségbe. Tarts velünk egy fergeteges szellempartiba, eredjünk együtt a legendák nyomába. Mutasson utat a reszketeg gyertyafény a lámpások éjszakáján!

☆☆☆☆☆

Ha már halloween (tudom-tudom, kissé csúszva érkezik meg a bejegyzés a blogomra) nem hagyhattam volna ki egy borzongató témájú könyvet, vagy éppen novelláskötetet. Haloweenkor már kezelésbe vettem a könyvet, de más okokból csak most jutottam el odáig, hogy el is tudjam olvasni.

Idén pedig a C&H Projects gondozásában megjelent egy antológia, amiben 13 szerző örvendeztetett meg minket egy-egy novellával pennájukból.

Hihetetlenül hálás vagyok, hogy ingyen olvashattam a kötetet!

Ez nagyon aranyos volt a csapattól, köszönjük szépen!

Talán először szerepel a blogomon egy olyan novella válogatás, antológia, aminek ennyi szerzője is van, így úgy illik, hogy ezeket a novellákat ízekre szedem, egyesével fogom őket kivesézni. Bár rövid kis értékelésekre lehet majd számítani, csapjunk is bele :)

Vittorio Verossi: Hamvadó kétkedés 

Ez egy elég erős kezdés volt és a szó negatív értelmében. Ismertek, sosem hazudtoltam meg a gondolataimat, ha egy kritikát kell megfogalmaznom, akkor nem hátrálok ki belőle.

Akik ismernek, tudják hogy élek-halok a nyomozásokért, szabadidőmben hogyha a youtube-on járok akkor valamilyen krimis esetet nézek meg. DE...

Ennél a könyvnél még a nyomozási szál sem segített.

Ha én egy halloweeni kötetet veszek a kezembe, akkor nem akarok arról olvasni, hogy ilyen-meg-olyan entitáns hogyan hálja el a mennyegzőjét egy tinivel... nem vagyok prűd, de...

Egyszerűen...

Nem, inkább ide nem írok semmi többet.

Elnézést az írótól, de ez a novella nekem nem tetszett, bár a végén alakult a molekula.

Ha nem a haloween lett volna a fókusz, akkor egy hosszabb sztoriként, szépen kibontva talán még tetszett is volna. Elnézést kérek írónktól, de most nem nyerte el tetszésemet.

Guttyán Piroska: Záróra

Na igen, ez az! Egy ízig-vérig halloweeni novella, megérte tovább "lapozni" a könyvecskét.

Nagyon tetszett ez a novella, az elején már tudtam a komor hangulatból - illetve a jelekből -, hogy arra megy ki a sztori, ahova. Roppant szórakoztató volt.

Shadow: Öt perc a mikróban

Ez az, ez az, megyünk a dark irányba!

A belső énem tapsikolt, majd a hangtól össze is rezzent: brutál egy sztori volt, én is átéreztem a doktor úr ellenszenvét majd szorongását és megrökönyödését végül.

Nagyon tetszett ennek a sztorinak az illusztrációja, nagyon hatásosra sikeredett!

M. Z. Chapelle: Temetetlen

Ez a novella is nagyon tetszett. Halloweeni is volt, romantikus is, aranyos is.

Valahol itt is sejtettem hova is megyünk ki, bár a végén a csavar meghökkentett.

HoRa: Lámpás Jack

Ez a kis novella cukin borzongató volt, alig vártam, hogy jól megijesszen az író, de ez elmaradt.

Nagyon cuki volt.

Alex L. Hooper: A világod része

Sellők, sellők, sellők! I-M-Á-D-T-A-M! Szintén kiment a cukiságfaktor.

Érdekes volt, ahogy nem kimondottan csak halloween napján jelent meg a hölgyike emberként.

Szellő Abigél: Szellemfiú

Ez is egy nagyon cukker történet volt, imádtam, hogy a homofób világot környékezte meg.

Kispál Márton: Cvikker

Tetszett, annyi volt a problémám, hogy lehetett volna picit hosszabb ez a novella, vagy pedig lehetne több része még. Jól indult, igazán olvastatta magát.

Monos Anett: Elfeledettek

Gyönyörű novella volt, ami miatt úgy érzem, mindenkiben késztetés uralkodott el az elfeledett szerettekhez kijárni legalább az év egy bizonyos napján. Különösen tetszett, ahogy az idős házaspárhoz nevetve mentek oda a rokonok és anekdotáztak. Igaz, mi az ilyeneket napi gyakorlattal itthon szoktuk, de megértem az olyanokat, akik a jókedvükkel palástolják el a gyászukat. 

A vége nagyon-nagyon tetszett, nagyon szép lett a befejezés. 

Retriw: Újjászületés

Ez volt a legszomorúbb novella a kötetben véleményem szerint. Bármennyire is elszomorított, a maga mondján még is szép volt és tetszett.

Szilágyi Heléna: Áldozati bárány

Az írónőnek köszönhetjük a gyönyörű illusztrációkat, amiket már egyesével az instagram oldalán is megcsodálhattam :) Nos, de akkor lássuk a novellát:

Nem volt ismeretlen terep számomra a világ, a Diabolika berkeibe kalauzolt el minket ismételten.

Ő az egyetlen író a kötetben, akinek számomra nem volt ismeretlen a neve (a többi író miatt pedig pironkodok is, hogy korábban nem hallottam róluk).

És hát amikor megláttam az illusztrációt, hatalmasat sikítottam örömömben :D

Ezaz és ezaz és EZAZ! A kedvenc párosomról fog szólni!

Nagyon tetszett a novella, imádom amikor előzménysztorikat tudok felcsipegetni az olvasmányaimhoz.

Némethy Alexandra: Gyertyaláng

Érdekes kis reinkarnációs könnyed történet volt. Szintén szerettem olvasni. 

Monos Anett: Világok találkozása

Az írónő második novellája a kötetben.

Szép keretet foglalt így a végére. Az első kötet után nekem ez sokkal jobban tetszett.

Ha kedvet adtam a kötethez, szerezd be te is az alábbi linken:

https://redzonebook.hu/termek/4928/

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon, nagyon tetszik! eszméletlenül levett a lábamról, amikor először megláttam

Fülszöveg: érdekes kérdéseket vetett fel
Cím: nagyon halloweeni a cím, tetszett

Tartalom: nagyon szépek lettek az illusztrációk és a novellák (egy kivételével, amit fentebb írtam) mind tetszett, 5/5 - még az első novella se törte le a lelkesedésemet a továbbolvasásra (milyen szerencse) így megadom az 5 pontot rá :)

Kedvenc novella: Öt perc a mikróban, Temetetlen, Szellemfiú, Elfeledettek, Áldozati bárány, Gyertyaláng, Világok találkozása

Kedvenc illusztráció: Hamvadó kétkedés, Záróra, Öt perc a mikróba, Temetetlen, Újjászületés, Áldozati bárány, Gyertyaláng,

Kinek ajánlanám?: könnyed olvasmányok keresőinek, akik várnak egy kis borzongatásra

Figyelmeztetés!: -

James Frey és Nils Johnson-Shelton: Sky ​Key (Endgame 2.)

Író: James Frey és Nils Johnson-Shelton

A mű címe: Sky Key

Kiadás éve: 2016

Magyar megjelenés: 2016

Kiadta: Libri 

Oldalszám: 560 oldal

Két ​kulcs és kilenc játékos maradt. 

New York. Aisling Kopp elhatározza, hogy kiszáll, és véget vet a gyilkos játéknak. Mielőtt azonban döntő lépésre szánhatná el magát, a CIA közbelép. Mint kiderül, tudnak az Endgame-ről, és feltett szándékuk, hogy hasznot húzzanak belőle… Etiópia. Hilal ibn Isa al-Salt épphogy túlélte az első menetet. Az Akszúmi törzsnek azonban titkos tudás van a birtokában, amely megállíthatja az idegen lényeket, a halálos Endgame játékmestereit… 

London. Sarah Alopay találta meg az első kulcsot. Jagóval a győztes oldalon állnak. De Sarah démonai ugrásra készek, már nem szállhat ki, vagy győz, vagy végleg elbukik… Kilencen maradtak játékban. Ki a következő áldozat? 

Olvasd el a könyvet. 

Kövesd a nyomokat. 

Oldd meg a rejtélyt. 

Csak egy maradhat. 

Amit a kezedben tartasz, az nem csak egy könyv. 

Te magad vagy a főszereplő, és ha jól teszed a dolgod, akár a győztes is lehetsz. 

A sorsunk a te kezedben van. 

James Frey és Nils Johnson-Shelton Endgame-regényei több mint negyven országban tartják lázban az olvasókat. Nagyszabású multiplatform játék társul hozzájuk, és a történet filmváltozata is készül!

☆☆☆☆☆

Mindenek előtt, mielőtt tovább olvasnád, szeretném felhívni a figyelmed, hogy ez egy sorozat második része. 

GIGAMEGASZUPER SPOILER VESZÉLY!

Nos, én szóltam...

Üdvözöllek ha velem maradtál, induljunk is neki az értékelésemnek:

A folytatás ugyan onnan indul, egy minimálisat ugrunk csak az időben. A szín elsőként az első részben kissé háttérbe szoruló karaktereknek kedvez. Pl. imádtam, hogy Hilal által több részben szerepel Eben is, ő az első rész óta megfogta a képzeletem és eléggé érdekes karakternek tűnt, hogy tovább olvashassak róla. Valamint Makkabi által az anyukája is bekerül a könyvbe, egy megaokos asszony, aki csodákat tud művelni.

Az első részt augusztus-október közt olvastam ki, meglepett, hogy a karakterek ennyire élesen a szemem előtt vannak, amikor visszaidéztek valamire, tudtam hogy akkor és ott mi is történt. 500+ könyvekről beszélve, az emlékezetem nem mindig naprakész az eseményekkel. 

Ezt annak tudom be, hogy korábban nem olvastam ennyire brutális könyvet és talán emiatt beleégettek a tudatomba a lapok.

Aztán jött egy kis katarzis, de valahol éreztem, hogy ez amolyan Winchester féle meghalt-nemhalt dolog lesz, nem is sírtam el az egyik kedvenc szereplőm, mert tudtam, hogy nem végleges a búcsú.

A többi karakterek (olyanok is akik már-már alig éltek az első könyv végén) felbukkantak kezdetét vette az igazi leszámolás. Nem szűkölködtünk ismételten akció jelenetekből, volt dögivel.

Ismét elámított a sok pontos már-már orvosi fogalom.

Új kedvenc szereplőt avanzsáltam Hilal képében. Imádtam az ő részeit, így Sarah és Jago párosa sajnos a dobogó második fokára csúszott le. Még mindig jó volt a részük (így a második könyv után talán kicsit erősebben éreztem, hogy a fő karakterek között is ők a fő-fők), de prímet Hilal vitte. 

Harmadik kedvenc pedig Aisling lett. Nagyon elkezdtem bírni ezt a csajt.

Ismét bosszús vagyok, mert azt írják készül a film... na igen, de az elsőnek is se híre, se hamva.

Igazán jó lenne már megnézni őket a szélesvásznon.

Sajnálattal láttam, hogy a harmadik részt nem nagyon szeretnék itthon megjelentetni...

No mindegy, +1 az angolul olvasós a listámra.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nekem nagyon tetszett ez a vöröses árnyalat, sokkal jobban passzol a sztorihoz, mint az előző

Fülszöveg: tetszett
Cím: semmi extra, a 2. kulcs

Tartalom: 5/5 , ismét gyönyörű illusztrációk pár fejezetenként, pörgős fejezetek

Mélypont: An és a... hm. Nem is tudom, hogyan fogalmazzam meg... 

Tetőpont: Ea

Kedvenc szereplő: Hilal, Aisling

Legutáltabb karakter: An

Kinek ajánlanám?: Battly Royal, Éhezők viadala fanoknak

Figyelmeztetés!: ha nem bírod a véres könyveket, ez nem a te partyd, valamint harmadik része angolul lesz csak

Mona Awad: Antilányregény - Felnőtté válás és kilodráma 13 felvonásban

 Egész délután arról ábrándozom, hogy a lány, akit utálok, annyira elhízik a sütiktől, hogy felrobban.

Író: Mona Awad

A mű címe: Antilányregény

Kiadás éve: 2016

Magyar megjelenés: 2017

Kiadta: Athenaeum

Oldalszám: 304 oldal

A ​könyv története titkos ajándékot rejt. 

Adunk neked vele egy barátnőt. Kicsit zűrös a csaj, az igaz, de nagyon szerethető, mert tényleg mindig őszinte, mert elképesztő sztorikba keveredik folyton, és mert olyan viccesen tud ruhát próbálni, ahogy senki más. Ő Lizzie, a kövér lány. Aki különben nem is kövér, csak azt hiszi magáról. Ez a dilije. Hogy dagadt. Meg hogy biztos nem kellene egyik fiúnak sem. Ne tudd meg, milyen pasikra hajt, még egy rockzenésszel is összejött. Abból jó nagy gáz lett, majd elmeséli. 

Lizzie olyan, mint te – boldog akar lenni. Talán kicsit megelőzött téged: ő már végigcsinálta. Légy vele türelmes, kérlek! Ő azért bukdácsol ennyit, hogy neked már ne kelljen. Elköveti helyetted a hibáidat. Nevessetek, sírjatok együtt!

☆☆☆☆☆

Én az az olvasó akartam lenni, aki megmutatja, hogy egy nehéz témát is fel tud dolgozni és minden sötétsége ellenére szereti ezt a könyvet.

Tényleg megpróbáltam...

Hogyan ess át a ló túlsó oldalára?

Honnan lehet tudni, hogy már egészségtelen a fogyókúra?

A fogyókúra is lehet szenvedélybetegség?

Ezek a kérdések kergették egymást a fejemben a könyv olvasása közben, mint rossz szalagcímek egy kiégett bulvárújságban. Tényleg kaptunk egy őrült barátnőt, aki hihetetlen kalandokba került. Egyszer nevettem, másszor pedig érdekesen pislogtam a könyv felett, mint egy hal a szatyorban.  És a könyv vége felé ez a kellemetlen érzés hatványozódott.

 

A történetek közül voltak tipikus történetek, amikbe szerintem nagyon sokan, vagy így, vagy úgy de bele tudtuk élni magunkat. Kettőt nem látó, érzelmekbe beletaposó nagy szerelmek, undorító "barátnők",a külsőségekre adó emberek, idegesítő kollégák, látszólag tökéletes életet élő kirakat Barbie-k és még sorolhatnám talán napestig. Ámbár voltak olyan történetek, amiknél tépkedtem a saját szemöldököm, hogy most-akkor-meg-mi-a-fene-folyik-is-itt?

Egyszer a jelenben voltunk, aztán a jövőben, majd ugyanonnan folytattuk le a sztorit ahol befejeztük a jövő mesélésével. Egyszerűen elmosódott a határ a jelen és a jövő között, nem tudom, hogy csak én olvastam-e mindig fáradtan, vagy direkt rendezte így az írónő, de nekem ez a folytonos kettősség (hármasság) borzalmas volt. Megmondom őszintén, nekem ez a kicsapongás elvette az olvasási élményt. Ha én egy könyvet veszek a kezemben, elvárnám, hogy vagy többet adjon magamhoz, vagy kapcsoljon ki egy nehezebb nap alatt. Itt egyiket se érte el írónőnk.

Az elején tényleg pörögtek a lapok, és csak egy-egy ilyen "kizökkenés" volt, majd ezek sokszorosódtak,  Az például, hogy mondjuk később azt ecseteli főszereplőnk, hogy milyen tragédia várható (direkt nem írom le, mire is gondoltam a spoilerek miatt) pont elvette a meghökkenésem két fejezettel arrébb, amikor valóban bekövetkezett. Elvette azt a katarzist, amikor is  ennek az egésznek le kellett volna csapódnia. Valahogy... nem tudtam átérezni így a lány fájdalmát, a veszteségeit, csalódásait. És pont ez az, ami miatt a könyvnek várnia kellett, hogy a blogra tudjon kerülni: egyszerűen ezt a hiányt nem tudtam megfogalmazni és ennél szebben már nem is tudom.

Csalódott vagyok.

Összegzésként én azt tudnám levonni, hogy a végén az én hőn szeretett kis mondásomat adta vissza könyv: hogy várod el, hogy szeressenek, ha te sem szereted önmagad? De miután Lizzienek,... Bethnek... Elisabethnek... Liznek nem esett le a tantusz a könyv végére...  

Senkit sem szeretnék bántani, sejtem, hogy önéletrajzi mű lehet - bár nem mélyedtem bele az írónő magánéletébe, nem láttam se a memoár, se az önéletrajz címkét a könyvnél - csak valahogy, egy ennyire pontos küzdelmes történet lapozgatása után nekem ez a véleményem. 

Ha már címke, nem tudom, én nem adtam volna az ifjúsági címkét a könyvnek, akkor már maximum New Adult. Értem én, hogy itt a kulcsszó, hogy Felnőtté válás, ahogy az alcím is mutatja, de a könyv több, mint háromnegyedében Lizzie fiatal felnőtt már és nem tini.

Sosem voltam abban az életszituációban, mint Lizzie. Mert igenis, ez a fiatal nő elég súlyos testképzavarral küzd: hiába fogyott le, a tükörben még mindig az akkori énjét látja, aki miatt sanyargatni kezdte a testét és a lelkét. Sosem elégedik meg önmagával.

Aki viszont idáig eljutott, kapott útravalóul egy intelmet, hogy ne erre a sorsra jusson. Mert igenis, a lány példája elég elrettentő és tudom, hogy egyszerűen csak nem én vagyok a célcsoport, aki istenítené ezt a könyvet. Gyönyörűen kivetíthető a mai társadalomra Lizzie példája (direkt nem nőket írtam, nem akarom diszkriminálni innen az Urakat) ahol a napi szinten látott modellek és sportolók látványától görcsbe ugrik minden XS méretnél nagyobbat viselő hölgy, valamint úr gyomra.

Summa-summárum, 2 csillagnál többet nem szeretnék még így se a könyvnek adni, nem éreztem azt, hogy fogom még lapozgatni, de már tudom is, hol lesz szerető helye egy könyvespolc biztonságában  :)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon-nagyon imádom! az évben szerintem ez az első kedvenc borítóm (ismétlem, nem könyv: borító)

Fülszöveg: félrevezető, bohókás fülszöveg, homlokegyenest eltérő a tartalomtól (már hangulatra, tartalmilag rá kell nekem is bólintanom, hogy igen - de ez olyan mint a fánkon a máz, azt hogy a fánk éppen milyen krémmel lett töltve csak akkor tudjuk meg, ha megkóstoljuk)
Cím: nagyon tetszett

Tartalom: 5/2, igen, tisztában voltam a rengeteg értékelés után, hogy kemény könyvet rejt ez a cuki borító... hát nem is egy kemény könyvet kaptunk, hanem egy már-már unalmas sztorit, rettentő csapongó idősíkokkal, sokszor kizökkentem a könyv olvasása közben és sokszor tettem félre a könyvet, és hetekig hozzá se szagoltam

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: -

Legutáltabb karakter: China

Kinek ajánlanám?: -

Figyelmeztetés!: problémákkal küzdő fiataloknak

Sara Pennypacker: Pax (Pax 1.)

– […] Talán egymagad vagy… De magányos sosem leszel többé.

Író: Sarah Pennypacker

A mű címe: Pax

Kiadás éve: 2016

Magyar megjelenés: 2017

Kiadta: Könyvmolyképző

Oldalszám: 248 oldal

„‒ Külön, mégis együtt. Elválaszthatatlanul. Szóval… néhány napja biztosan tudtam, hogy Pax evett. Éreztem. Múlt éjjel megláttam a holdat, és tudtam, Pax is épp azt nézi, ugyanakkor. Gondolod, ha érzem, hogy Pax él, úgy is van? 

‒ Igen.” 

Pax és Peter azóta elválaszthatatlanok, hogy a fiú magához vette az elárvult kisrókát. Ám egy nap megtörténik az elképzelhetetlen: Peter apja bevonul a hadseregbe, és rákényszeríti a fiát, hogy szabadon eressze Paxot. 

Nagyapjánál, otthonától háromszáz mérföldnyire Peter rádöbben, hogy az ő helye nem ott van – hanem Pax mellett. Az egyre közeledő frontra fittyet hányva felkerekedik, hogy újra együtt lehessen barátjával. Hajtja a szeretet, a ragaszkodás és a keserűség. 

Eközben Pax, míg kitartóan várja, hogy kis gazdája visszatérjen, maga is kalandokba keveredik, és felfedezi a világot. 

Szívbe markoló története barátságról, hűségről és arról, hogyan találjuk meg helyünket a világban.

☆☆☆☆☆

A könyvvel a kalandjaim akkor kezdődtek el, amikor elhatároztam, hogy meglepem vele a páromat.  Tudni illik, ő bolondul a rókákért, így amikor szemet bökött nekem a rókás borító, na meg, hogy ez bizony egy rókás könyv, kérdés sem volt, hogy jön velem.

Aztán egy hónap sem telt, kiolvasta a a karácsonyi ajándékát és azt mondta nekem is mindenképp neki kell kezdenem. Ez fél éve történt, de végezetül én is itt vagyok, elolvastam ezt a picike kis csodát. Mert hogy megérte?

Teljes mértékig.

Először is kezdeném Peter vonalával. A könyv elején egy végzetesnek tűnő hibát követnek el édesapjával, de a kisfiúban a lelkiismerete hangosabbá kezd el vállni, mint a józan esze és elindul megkeresni a hátrahagyott barátját. Közben találkozik Volaval, aki az én kedvenc karakterem lett.

És ha már Vola:

az ő karaktere a kezdetektől belopta magát a szívembe, ő meg az ő három feltétele, amikkel igazából segített Peternek is, hogy megerősödjön és utat találjon. Nagyon szerettem a bölcseleteit. És az ő szála az, ami a könnyed ifjúsági regény felé viharfelhőket fúj: Vola megjelenésével párhuzamosan belecsöppen a regény a második világháborúba. Vola is ott volt, harcolt is, de ennek súlyos következménye lett. Az ő szemével meglátjuk azt (amit mi már tudunk az edukációnknak hála), hogy a háborúnak nincs győztese, nincs jó oldal, nincsen örömujjongás egyik oldalt sem.

Csak halál van, mindenütt.

Szívmelengető volt olvasni Pax minden egyes kis részét. Mert mondjon bárki bármit is, igenis a rókák nagyon okos kis teremtmények. Nagyon érdekes volt megélni, hogy a kisrókát hogyan fogadja be a társaság, hiszen emberszagú volt.

Hamisak ők is, mint akikkel én találkoztam?

És bizony jól láttátok: hazájában megjelent az írónő 2. kötete, így hivatalosan is sorozatról lehet beszélni. Én rettentően megörültem ennek és már alig várom!

Valamint, gyönyörűen harmonizál a második rész borítója az elsőhöz!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: eszméletlen szép, imádom

Fülszöveg: róka és róka, naná hogy elolvasandó
Cím: egyszerű és nagyszerű

Tartalom: 5/5

Mélypont: a játékkatona elhajítása

Tetőpont: Pax ösztönei, ahogy feltámadnak

Kedvenc szereplő: Vola

Legutáltabb karakter: Peter apját mondtam volna, de később ahogyan a rókával bánik az picit megmelengette a szívem, így nem maradt senki ide

Kinek ajánlanám?: fiatalnak, felnőttnek... mindenkinek!

Figyelmeztetés!: -

Smolnicki Szilárd: A Képzelet levelei

Hol ér véget a valóság, s hol kezdődik az álom?

Író: Smolnicki Szilárd

A mű címe: A Képzelet levelei

Kiadás éve: 2020

Kiadta: Underground

Oldalszám: 138 oldal

Annyira képlékeny, kiszámíthatatlan a világunk, nincs benne egyetlen biztos pont sem: minden változik, minden változás, minden relatív, minden relativitás. Az univerzum minden egyes koordináta-pontja más és más jellemzőkkel bír, ráadásul az sem mindegy, milyen rendszerből figyeljük az eseményeket. 

Ezek után meglepődünk azon, ha az ember hajlamos a bizonytalan valóság helyett inkább a biztosnak tűnő képzelet ösvényein barangolni, melynek törvényeit ő maga alkotja meg? Inkább az lenne meglepő, ha nem így lenne, s ne akarna a képzelet üzenni Neked, Nekem, Nekünk, Nektek és még sok más címzettnek. S. Sz.

☆☆☆☆☆

Ki a jelenben él, a múltba ragad, S előre haladva zuhan hátra.

Először is, köszönöm, hogy olvashattam! Már én is teljesen belepirultam, hogy a megjelenés után csak 2(!) évvel tudott megérkezni hozzám a könyv, de mivel már elolvastam, 100%-osan tudom mondani, hogy minden pennyt megért Nekem.

Miért látszik néha vörösen az ezüst kékhold?

Nos akkor lássuk is, mit rejt ez a pici csoda:

Nagyon sok vers ismerős volt nekem, van amikor csak a cím, vagy egy két sors okozott dejavu érzést. Nagyon tetszettek a Haiku csokrok, szerintem nagyon jól feldobták a kötetet. Engedjétek meg, hogy pár kedvencem megmutassam Nektek:

ÖNBECSÜLÉS-TAN 

Nincs olyan rózsa, 

Mely azért nem nyílik ki, 

Mert fél, nem lesz szép

-

EMBERI SZÍV 

Nyomokban akár 

Még igaz szeretetet 

Is tartalmazhat.

-

EMBERI AGY 

Kacifántos szerv, 

Élni nélküle lehet, 

De nem ajánlott.

-

NÉMA DAL 

Dalold a legszebb Éneket. 

Most hang nélkül, 

Hogy még szebb legyen.

Nem nevezném magam nagy haiku fannak, az első haikukat is Szilárd mutatta meg nekem, illetve az ő egyik kedvenc költőjét, Fodor Ákos urat. De ezek a haikuk nagyon tetszettek! Volt ami humoros volt, volt ami elgondolkoztatott. Volt amitől összeszorult az én torkom is, mivel olyan életigazságok verődtek vissza a papírról amikbe bele sem gondoltam még, de mennyire igazak.

Természetesen ez az érzelmi kavalkád ugyanúgy a versekre is igaz lett.

Sok kedvenc idézetem lett, bár nem követtem el olyan ámokfutást molyon, mint az első kötetednél, most is elég sokat idézgettem, kedvenc versekből, sorokból.

Szögre akasztott optimizmus, 

Nullára redukáljuk a Reményt. 

Minden idea kusza labirintus, 

Hol bagatellizáljuk a véleményt.

Visszatérve, szerintem a haiku témába jobban el kellene indulnod (akár kiadni egy önálló kötetet nekik), nagyon erősen benned él a téma és tudom, hogy képes is vagy haiku alkotásra. De persze, ez csak egy olvasó véleménye :)

Nem találom magam tegnap 

És holnap között a mában.

Egy szó, mint száz, örültem, hogy ismét olvashattam ismét egy köteted.

Kívánom, hogy még sok-sok kötetet olvashassak egy új, formabontó költőtől, azaz Tőled :)

Igaz, hogy nem lett egy hosszú bejegyzés, de úgy gondolom ami jó, azt egyszerűen vétek ragozni.

Ment is rá az öt csillag.

u.i.: Kihasználva az ismeretségem - ismételten - készítettem a szerzővel egy mini-interjút. 
Ez megtalálható a blog végén.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:

Borító: bevallom őszintén, az előző borítód nekem jobban tetszett, de lehet csak azért, mert szeretem a geometrikus formákat, minden esetre nagyon ötletes; hanyag elegancia a szó, ami eszembejutott róla

Fülszöveg: nekem nagyon tetszett
Cím: ötletes ismételten, a Látásmódok után nem is vártam mást!

Tartalom:  5/5
Mélypont: -
Tetőpont: amikor megtaláltam a versemet a kötetben :P
Kedvenc vers(ek): Utazórepülés, Tabula rasa, Múzsa ciklus,  Esőben, pola(nd)roid, Az este sötét oldala, Lélek-tréning, Ciklikusság

Kinek ajánlanám?: könnyed kikapcsolódásra vágyóknak

Figyelmeztetés!: -

☆☆☆☆☆

+ MEGLEPI: INTERJÚ A KÖLTŐVEL

Régen volt, hogy olvastalak, de a második kötet is tetszett. A líra mellett a próza felé is elindulsz majd a későbbiek folyamán?

Írtam már néhány rövidebb-hosszabb novellát korábban, de azokat nem éreztem elég átütőnek, hogy komolyabban foglalkozzam vele. Viszont írni szeretek, ha az idő- és ötlethiány egyszerre szűnne meg a jövőben, akkor biztosan jönnek majd még novellák.

Úgy hallani egészen kiforrt a mérnöki pálya előtted. Gondolom egyfajta szenvedély és elhivatottság is kell a szakmához, hogy szívvel tudd csinálni. Van amikor a munka inspirál?

Maga a munka konkrétan nem, viszont a mérnöki szemléletmód, a tudomány iránti szeretet és tisztelet gyakran megihlet. Szeretem azt, amikor szinkronba tudom hozni a fizikai világ működési sémáit az emberi lélek kérdéseivel.

A környezetedben lévő emberek úgy látom nagyban szoktak inspirálni, a Nektek ciklusban ilyen verseket olvashatunk. Ezek a versek megkeresésekre jönnek barátoktól, ismerősöktől, vagy spontán kiugranak a fejedből? 

Nehéz lenne úgy verset írni, ha én nem akarnék. Írni egy verset egy pályázatra nem lehet, ha nem volt meg már eleve a gondolat a fejemben, hogy én annak a pályázatnak a témájában írni szeretnék. Így van ez természetesen az ismerőseim, barátaim esetén is.

Híres költők is írtak bérbe verseket. Volt/van olyan versed, amit felkérésre írtál?

Nem gondolnám, hogy ez sikerülne, nem érezném magaménak azt a verset, amit én nem akartam volna megírni. Tehát ha volt is ilyen, akkor azt már korábban én is akartam.

Van olyan vers esetleg a kötetben, ami jobban a szívedhez nőtt?

Vannak "kedvencebb" verseim, ami általában azért kedvencek, mert jobban sikerültek érzéseim szerint, mint a többi, ilyen például a Képzelet.

Rég volt 2018. Azóta van olyan híres személy akinek a gondolataival tudsz azonosulni? Esetleg van-e újabb kedvenc író/költő a láthatáron?

Mostanában kicsivel kevesebbet olvasok, és már bevallom azt sem tudom, 2018-ban kiket mondhattam kedvenc írómnak/költőmnek. 😃 (Kosztolányiékat azért azóta sem utáltam meg.) De például Carlo Rovelli könyveit nagyon szeretem, ő egy olasz elméleti fizikus, a kvantummechanikáról ír érthető nyelven, rendkívül érdekes könyvei vannak.

És ami talán a legfontosabb kérdés: a Látásmódok 2018-ban, majd a második köteted 2020-ban jelent meg. Követni fogod ezt a két éves dinamikát, számíthatunk egy harmadik könyvre Tőled még idén?

Idén sajnos nem. Vannak már verseim a második kötet óta bőven, de egyelőre még nem olyan mennyiségben, hogy megtölthessenek egy harmadik könyvet. Van már hozzá egy címötletem is, illetve egy struktúrát is kitaláltam már hozzá nagyvonalakban, csak még a részleteket kell még megálmodni.

Kívánom, hogy minél előbb sikerüljön az az új kötet.

Már nagyon várom!

Köszönöm az interjút, Szilárd!

☆☆☆☆☆

ZÁRSZÓ A KÖNYVHÖZ:

A blogbejegyzésem egyik célja az is, hogy a könyvet minél többen megismerjék. 

Amennyiben felkeltette a Te érdeklődésed is a kötet, én meleg szívvel ajánlanám:

A Képzelet levelei – Underground Bolt

VAGY amennyiben dedikáltan szeretnétek, kérlek jelezzétek itt a komment szekcióban és továbbítom a kérést a Költő úr felé.

Köszönöm, hogy támogatjátok egy szárnyaló ifjú szellemi termékét!

James Frey: Toborzás (Endgame 1.)

Ami lesz, az lesz.

Író: James Frey

A mű címe: Endgame - Toborzás

Kiadás éve: 2014

Magyar megjelenés: 2014

Kiadta: Libri 

Oldalszám: 528 oldal

Tizenkét fiatal játékos. Ősi nemzetségek leszármazottai. Évezredekkel ezelőtt választották ki őket. Életük minden egyes napján erre a megmérettetésre készültek. Erősek, kegyetlenek, szépek, kedvesek, hűségesek, okosak, lusták és gyávák. Olyanok, mint mi. Jók és rosszak. Ők a Föld örökösei, és rájuk vár a feladat, hogy megoldják a rejtélyt, különben mind elbukunk. A végjátékban egy szabály létezik: hogy nincs szabály. 

OLVASD EL A KÖNYVET. 

KÖVESD A NYOMOKAT. 

OLDD MEG A REJTÉLYT. 

A VÉGJÁTÉK ELKEZDŐDÖTT. 

Amit a kezedben tartasz, az nem csak egy könyv. Te magad vagy a főszereplő, és ha jól teszed a dolgod, akár a győztese is lehetsz. A sorsunk a te kezedben van. 

James Frey sikerkönyve több mint negyven országban jelenik meg egy időben, nagyszabású multiplatform játék társul mellé, és filmváltozat is készül belőle!

☆☆☆☆☆

Először is.. Film?!

Annyi hír van a könyvvel kapcsolatosan, hogy engedjétek meg, hogy az értékelésem után elhozzam nektek az én kis kutatómunkámnak az eredményét. Illetve, bocsánatot kérjek, hogy az olvasásom után ennyi időbe tellett, mire elhoztam nektek a bejegyzést :) No, de lássuk is:

Illetve előtte, hadd vessem le a köszönetemet SoulSeeker molynak (*virtuális integetés*), amiért sikeresen be tudtam szerezni Tőle a könyvet. A második részt megláttam egy boltban és nem volt szívem otthagyni, így elhatároztam, hogy az első részt asap be kell szereznem. És így is lett, az ötödik (kiszámoltam) napon meg is történt az adás-vétel. De ennyit a könyv beszerezéséről, itt a várt ömlengésem a könyvről:

Egy szóval tudnám leírni ezt a könyvet, ez pedig a zseniális. 

Nagyon komplex és brutál, még sosem lapoztam ennyire összeszedett író könyvét.

Rengeteg akció, rengeteg esemény, rengeteg szerethető és gyűlölhető karakter, rettentő sok finom részlet. Egyszerűen lenyűgözött, hogy az író mennyi részletre figyelt. Egyszerre éreztem, hogy írónk komolyan beleásta magát egyszerre több témába is, ezek pedig a következőek lennének:  küzdőharc, orvoslás, sportkocsik és maga a vezetés, számítástechnika, földrajz és még sorolhatnám napestig is.

Sokan a Battle Royalhoz (kívánságlistás nálam) és az Éhezők viadala szerelemgyerekének tartják. Éhezők viadalát ismerem, láttam filmben és azt kell mondanom igen: csak sokkal véresebb és sokkal kegyetlenebb.

Akkor esett le először az állam, amikor azt ecsetelte, hogy az egyik karakterbe fúródó golyó milyen utat tesz meg. Bocsánat a 18+ részletért, de nem lehet nem kihagyni (spoiler mentes részt kerestem, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kerestem több percig, hiába égett bele az agyamba, hogy a megfelelő idézet a bal oldalpár alján kell keresnem, mert mikor olvastam teljesen meghökkentett):

(...) A golyó átmegy a bőrén, a szegycsontján, az aortáján, a jobb tüdeje csúcsán, aztán lyukat robbant a hátán, miután szétroncsolja a T6. hátcsigolyát.

Ahogy egy korábbi bejegyzésemben már olvashattátok, a könyv olvasásában csupán az nehezített meg, hogy rettentő sok szálon mozog a történet, annál is több karakterrel. Pont emiatt lesz brutál jó játék (ha persze lehet úgy értelmezni, hogy ezen a puzzle játékon KÍVÜL lesz játék belőle) és brutál jó akciófilm is belőle. Ennyi volt csupán csak az én kis negatívumom a könyvhez kapcsolódóan, ezen kívül pedig totálisan levett a lábamról.

Kis spoiler, nagy spoiler: lesz a történetben egy szerelmi háromszög két fiú és egy lány között. Alapvetően nem vagyok értük oda, de itt nagyon erősen drukkoltam az egyik félnek, hogy a lány jól válasszon. Finoman megmutatkozott az erotika fuvallata, de kúlturált környezetben, nem telinyomva a könyvet.

De pocsék kritikus lennék, ha nem ejtenék szót a nyereményjátékról, mivel igen, azt is takar a könyv: megmondom őszintén nem fogott meg, kihagytam a nyomkutatást, mivel már lejárt a nyeremény, így nem éreztem kihívást, hogy megfejtsem. De ettől eltekintve, ez egy szuper megoldás, hogy lekössék a fiatalokat (inkább fiatal felnőtteket) az olvasásra. Egyszer, amint több időm engedi biztosan nekiállok csak a hecc kedvéért megfejteni :)

A filmmel kapcsolatosan semmilyen infót nem találtam, hiába kerestem mindenhol, nem leltem csupán annyit, hogy a Fox kezei közül fog megérkezni.

Majd.

Valamikor...

Valószínűleg emiatt fogom updatelni majd a blogbejegyzésem, hogy naprakész infót hozhassak.

A játékkal kapcsolatosan annyi hírt találtam, hogy több mint 20.000 ember fejezte be az első könyvet, illetve annak megfejtését.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: egyszerűen megvett kilóra mikor először megláttam, olyan, mint ha csak egy aranytömb lenne, belevésve rengeteg nyelven írt kódokkal

Fülszöveg: tetszett
Cím: igazándiból semmi különleges

Tartalom: 5/4,5 mivel nem mindig olvastatott, pláne az elején

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: Jago #teamJagonotChristopher

Legutáltabb karakter: Bajcsakán, Christopher (sorry, de idegesített a gyerek)

Kinek ajánlanám?: Battly Royal, Éhezők viadala fanoknak

Figyelmeztetés!: ha nem bírod a véres könyveket, ez nem a tiéd

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna (Anna 1.)

 Minden megváltozott és már tudom, hogy így kellett lennie. Nem véletlenül jöttem ebbe a városba.

Író: Kendare Blake

A mű címe: Vérbe öltözött Anna

Kiadás éve: 2011

Magyar megjelenés: 2012

Kiadta:  Geopen

Oldalszám: 284 oldal

A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl. Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket. 

Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér, vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és elátkozott ház küszöbét…

☆☆☆☆☆

Ha már a küszöbön kopogtat a Halloween akkor nem hagyhattam ki, hogy ezekben a borongós napokban ne olvassak el egy ízig-vérgi para történetet, illetve, hogy ne mutassam be nektek. Ez pedig nem lenne más, mint Kendare Blake Vérbe öltözött Anna című regénye.
Előjáróban azt szeretném elmondani, hogy a regény egy első rész, viszont jó hír, hogy egy duológia első része, aminek a második kötete is megjelent kicsi hazánkban is.

Nem akarom, hogy sóvárogjak valaki után, és azt sem, hogy bárki is sóvárogjon utánam.

Végre egy olyan könyv érkezett a mancsaim közé amit élvezettel olvastam el.
Nagyon tetszett a könyv, szerettem olvasni, és összesen talán csak 4 alkalommal vettem a kezeim közé hiszen olvastatta magát, hamar pörögtek a lapok és ennek csak az időhiányom szabott gátat.
Tetszett a barátság kibontakozása és a paranormális romantika is.

Kutass, vadássz, ölj!

Megmondom őszintén, kicsit orra buktam, mert a kezdetektől fogva (és innen számítva most sajnos spoileresnek kell lennem, hogy el tudjam mondani a gondolataimat) azt hittem, hogy jön Cas, akinek sose rabolták el a szívét még és nem akart kötődni sehova, ennek ellenére találkozott egy jófej lánnyal és lett egy barátja is. Azt gondoltam, talán ez a lány lesz majd az a nagy Ő, de tévedtem.

… mert a szívük mélyén az emberek nem akarják tudni az igazságot.

És tudjátok mit? Ez így sokkal jobb lett!
Imádtam Cas és Anna minden közös részét.
És imádtam azt is, ahogy Cas és Thomas ennyire jól egymásra tudott hangolódni.

A képzelet csodálatos dolog, nem igaz?

Úgy tűnik, hosszabb bejegyzéseket a többször el nem olvasós könyvek kapnak, innen is látszik, hogy ez mennyire ott volt. A második részt is mindenképpen szeretném még olvasni, lehetőleg még idén.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon tetszett, ez vett rá a vásárlásra

Fülszöveg: ide-nekem-most-azonnal
Cím: rejtélyes és misztikus

Tartalom: 5/5

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: Cass, Thomas, Anna

Legutáltabb karakter: Chase

Kinek ajánlanám?: igazi csemege a dark fantasy x romantika kedvelőinek, vagy csupán annak aki egy lájtos kis borzongatásra vár

Figyelmeztetés!: -

Baji Anikó: Egy triage naplója

 Tulajdonképpen olyan, mintha kánont énekelnének az újságírók. Mindenhol ugyanaz folyik, csak pár perc csúszással.

Író: Baji Anikó

A mű címe: Egy triage naplója

Kiadás éve:  2020

Kiadta: Alexandra

Oldalszám: 256 oldal

A ​COVID-19 világjárvány az ismert hatásain túl egy új műfajt is életre hívott: a karanténnaplót. És talán a legismertebb magyar karanténnapló éppen az, amit az olvasó a kezében tart. 

Baji Anikó sürgősségi triage (osztályozó nővér) az általa létrehozott, több mint 60 ezer ember által követett AKUT Szakasz oldalon tette közzé naplófeljegyzéseit. Ez a karanténnapló azonban nem kényszerű bezártságról és hómofiszról szól, hanem a koronavírus (a mindent elárasztó, mégis a mai napig rejtélyes és isme-retlen koriviri) elleni harc frontvonalában végzett mindennapi kemény munkáról. Vajon mi lesz, ha a járvány ránk rúgja majd az ajtót? Elképzelhető egyáltalán, hogy nálunk is úgy elszabadulnak az események, mint Észak-Olaszországban, Bergamóban? Meddig lehet élni személyes, napi kapcsolatok, nagycsaládi ünnepi étkezések, érintés és ölelés nélkül? És meddig érdemes? Ez a könyv a tavaszi, első hullám naplóbejegyzéseit foglalja kötetbe. A folytatást, az őszi második hullámot és a naplóját már írja az élet.

☆☆☆☆☆

Még csak a könyv közepe-vége felé járok, de már most szerettem volna kiírni a gondolataimat, mivel egy olyan rész jött a könyvben, ami nem kevés emberben gerjeszthet felháborodást, különösen a mostani rezsi helyzetben. Ismételten felhívnám mindenki figyelmét, a blog nem politizál (jómagam is tartózkodok tőle), de nem leszek az a blogger aki csukott szemmel fog elmenni egy-egy aktuál hír mellett, ha egy kicsit is a történetbe vág. És  tudom, hogy ezzel a bejegyzéssel nem is fogok nagy népszerűségnek örvendeni.

Ez a bejegyzés kissé rendhagyó lesz, a könyv mellett a saját tapasztalataimat is szeretném kiírni magamból Nektek. Bocsánat, hogy ajtóstól rontottam rá mindenkire ezzel a bejegyzés indítással, de íme a töréspontot okozó szösszenet:

"Vannak, akik tízmilliókat buktak az elmúlt hat hétben a védekezés miatt, és az a legnagyobb gondjuk jelenleg, hogy áll az üzlet és a megszokott gondtalan élet. Velük szemben ott állnak azon súlyos terhet cipelők, akik csak 50-60 ezret buktak havonta, de ez kieső összeg azt jelenti számukra, hogy a hónap vége már folyó hó 10-én rájuk köszön, és a legnagyobb gondjuk az, hogy nem jut parizer a kenyérre. Kevesen veszik észre a szerencsét a szerencsétlenségben. Mert igenis szerencse, hogy a járvány nem tizedelt meg minket. Hogy nem kell a szomszédból átszűrődő hangos zokogásra ébrednünk reggel, és gyászjelentésekkel teli oldalakat nézni könnyes szemmel. Mi ez, ha nem szerencse?"

Nem tudom, hogyan képes valaki ilyen kijelentéseket leírni, amikor a "korona" megjelenésével sorra dőltek be az üzletek, több száz ember lett egyik napról a másikra munkanélküli, vagy egyszerűen az oltás-nem-felvétele miatt kirúgták a munkahelyéről.

Bár utóbbival kissé elrúgaszkodtam, az a történet kezdetén még csak gondolatban volt jelen.

Igenis, lehet súlyos teher csupán csak 50-60 ezer havi bevételcsökkenés. 

És mondok még jobbat, Magyarországon a mai napig vannak olyanok, akiknek már egy 10ezer forintos kiesés is súlyos következményekkel járhat. Köztük vagyok én is.

Igen, én értettem, hogy itt arra világít rá írónk, hogy ennél van nagyobb baj is egy világjárvány közepén, de senki, SENKI se vesse össze, hogy melyik rosszabb érzés: ha a karod vagy a lábad vágják le. 

Mint a pénz egy olyan lételemünk lett - sajnos - mint az, hogy egészségünk legyen vagy boldogságunk. Tipikusan az az eset, hogy pénzen nem lehet egészséget, boldogságot venni.

De ha épp szükséges gyógyszert venni?

Mert valaki mondjuk autoimmun beteg?

Nos?

Nem egy és nem is kettő közeli ismerős hunyt el a covid első hullámában. Én is pontosan tudom, miféle undorító, láthatatlan szörnyeteggel álltunk szemben. Tudom, hogy a legnagyobb fájdalom egy szeretett ember elvesztése. Én is izgultam a szeretteimért, volt idős a családban. Hozzá ráparancsoltam a családomra, hogy csakis maszkban járhatunk, én pedig (eü dolgozóként, félve, hogy odaviszek valamit) csak az első hullám leszálló ágán, az enyhüléskor látogattam meg.

Hiszen én is ott voltam.

Patikában dolgoztam, egészen tavaly (2021 - ezt azért írom ide, hogy könnyítsek azokon, akik majd pár év múlva olvassák el a bejegyzésem) szeptember végéig. Pontosan tudom mi történt, mekkora összefogást éltünk át MI is, mennyire semmibe vették a patikában dolgozókat, mivel úgy sem csinálnak semmit, nem megy oda covidos. Ezzel ellentétben kikérték a covigyógyit, majd utána derült ki, hogy épp koronás az illető, saját magának váltotta a vényt.

 

A munkánk honorálása tekintetében nem panaszkodhattunk. Mi egyszer kaptunk pizzát, volt aki tojást ajándékozott a dolgozóknak, vagy csokit hozott netán virágot. És nem, nem irigykedem, mert tudom, hogy a kórházi kollégák megérdemelték a tortákat, különféle édességeket. És a figyelmet.

A legjobb tudásuk szerint jártak el, ezzel nem is vitatkoznék.

Nekem is van egy-két ismerősöm, sokan a könyvben is említett Vörös Zónában dolgoztak. Pont ezért vettem a könyvet a kezembe. Arra vágytam, hogy az akkor megélt történéseket átfogóan elolvashassam, külső szemmel átélhessem. Egy olyan belsősebb (úgy értve - direktbe megélhettem az ő szemén keresztül mi történt, mint ha csak történetekből hallottam volna) szemmel, aki teliben ott volt a történelemben, nem csak a kispadról nézhette végig és retteghetett minden óra minden percében. De nem így történt.

Ahogy korábban olvastam mások értékeléseiben, a könyv egy ctrl c + ctrl v az írónő blogjáról.  És most nem is Őt akartam megszólni. Tisztelem a munkáját, ex-eüsként ismerős volt a neve is. Szimplán csak csalódott vagyok. Nem egy ilyen könyvet vártam. Amikor megvettem, azt hittem talán egy délután és kiolvasom. Az eleje még tetszett is, majd ide érve, a bejegyzés elindító rész döbbentett rá, hogy nem.

Már bánom, hogy pénzt áldoztam rá.

És ami még roppant idegesített, már a vége felé haladva, hogy a "szerencsés" helyzetünk annak köszönhető, hogy a magyar többsége csóró és nem ruccant ki a velencei karneválra és ezzel nem jutottunk az olaszok sorsára? Nem kell sok matek hozzá, hogy Olaszország nagyobb a mi kis hazánknál.

Úgy párszor.

Hogy elolvasnám a második hullám alkotta csodát?

Biztosan nem.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: aranyosak a kis bacifoltok

Fülszöveg: -
Cím: -

Tartalom: szerintem fentebb mindent elmondtam a műről, tovább nem szeretném ragozni, egy csillagot adok neki, egye-fene, az elején még érdekelt meg mondhatni tetszett is a könyvecske

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: -

Legutáltabb karakter: 

Kinek ajánlanám?: - 

Figyelmeztetés!: -

Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő

Író: Fodor Marcsi és Neset Adrienn

A mű címe: 50 elszánt magyar nő

Kiadás éve: 2018

Kiadta: Bookline 

Oldalszám: 208 oldal

Ötven magyar nő, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből - a jövőnek. 

A kötetben szerepel többek között Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona, Hugonnai Vilma, Veres Pálné, Teleki Blanka, Kovács Margit, Fischer Annie, Dévény Anna, Lubics Szilvia és Polgár Judit.

☆☆☆☆☆

Ezzel az értékeléssel egy pár hete már lógtam, de végre megérkeztem vele:

Amióta megjelent ez a könyv, kábé azóta szerettem volna elolvasni, ám amikor is a könyvet megszereztem 2 éve augusztusban más okokból nem tudtam elkezdeni olvasni. Legelőször is egy könyvtár polcán találkoztam a kötettel, ahol is ahogy belelapoztam azonnal elvarázsoltak Rátkai Kornél illusztrációi és azonnal felkerült a könyves várólistámra.

Mint nő pedig engem is érdekeltek, kik voltak azok a híres elődeink, akik a női függetlenségünket kiharcolták és akár azt, hogy dacolva a normákkal nyomot tudtak hagyni a történelemben.

A régmúlt női úttörőket többé-kevésbé én is ismertem már. Nagyon szeretem a történelmet, így jó volt feleleveníteni a tudásomat. Azonban ahogy az újkor elindult, olyan nevekkel találkoztam, amik számomra eddig ismeretlenek voltak. Rengeteg olyan történetet, olyan történelmi női alakokat ismertem meg, akiknek a múltjuk és sikereik példamutatóak minden nő, minden magyar (nő) számára. 

Rengeteg kedvencem lett. 

Külön kiemelném Kertész Erzsébet alakját. A könyvespolcon szerepelnek regényei, de bevallom őszintén, eddig őt nem is olvastam. A története után pedig úgy gondolom, a közeljövőben az ő könyveire is sort kerítek majd. 

Továbbá a másik kedvenc alakom dr. Orsós Zsuzsanna lett. Megmutatta, hogy egészen mélyről kis kitartással az álmok igenis elérhetőek lesznek.

És a felsorolásból nem maradhat el Lomb Kató sem, akinek a töténete azért is érintett meg, mivel én is pocsék nyelvérzékkel rendelkezem. Azaz, a története olvasásáig így gondoltam. Ő inspirált arra, hogy vegyem elő a két beszélt nyelvemet (angol-német) és trenírozzam magam. Mert ahogy a többieknél is, nála is kitartással elérhetek bármit.  

Emellett a könyv mellett régóta szerepel nálam ugyanígy kívánságlistán az Esti mesék lázadó lányoknak I. és a II. is. Nagyon várom, hogy ezeket a köteteket kis idővel olvashassam majd.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: egyszerűnek hathat, de az a majdnem kipukkanó rágógumi szinte suggalja, hogy ebben a könyvben nem unalmas női sorsok várják a kedves olvasókat, hanem olyanok, akik fittyet hánytak a koruk felfogására és készek voltak újat hozni a nők világhelyzetével vagy épp magyar helyzetével kapcsolatosan

Fülszöveg: már a borító miatt is jött velem, de persze ez szebben összefoglalta, hogy mi is fog várni a könyvben
Cím: tetszik

Tartalom: 5/5

Mélypont: - 

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: nagyon sokan, de a legjobban: dr. Orsós Zsuzsanna, Kertész Erzsébet, Lomb Kató

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: Kicsiktől a nagyokig, minden nőnek és férfinak: mindenkinek olvasnia kellene ezt a könyvet. Simán el tudom képzelni a közoktatásban is, hogy valakik ezzel színesítsék meg az óráik végét.

Figyelmeztetés!: a sok illusztráció csalóka lehet, hogy hamarabb ki lehet végezni a könyvet, én észrevettem magamon is, hogy az aktív olvasási időm egy részét sokszor pont egy-egy illusztráció rácsodálása vette ki.

Őszi Book Tag - Ruby Lightning tollából

Sziasztok, sziasztok!

Ebben a borongós, ténylegesen őszi, nyálkás időben a legjobb alkalom utánanézni, hogy mennyire régen hoztam kihívást a blogomra, és minél előbb ezt orvosolni akartam, így bukkantam rá erre a kihívásra, ami az utóbbi napokban igen felkapottá vált a moly.hu oldalon. 

Egy vloggerina tollából hoztam el nektek a kis kihívást, és ha ide kattintotok, megtekinthetitek az Ő válaszait.

Ezúton is köszönöm Ruby, hogy kitölthettem a roppant szórakoztató kihívásodat! :)

És akkor lássuk is, számomra hogyan is alakul az ősz, a könyvek tekintetében:

☆☆☆☆☆

1. Takaró – egy könyv, amivel szeretnél bekuckózni idén ősszel

Számomra ez a könyv nem lesz más, mint Jeff Wheeler regénysorozatának második része, A tolvaj lánya. Nagyon régóta szerettem volna már olvasni, így amikor rábukkantam (azaz a párom) egy raktárvásáron erre a könyvre, madarat lehetett volna vele fogatnom.

Tudtátok, hogy a blogra felkerült első könyveim között volt a Királyforrás 1. része? :)

2. Borongós reggel – egy könyv, amihez néha túl fáradtnak érezted magad

Oké, most csaltam egy kicsit.

Ez egy olyan könyv, amit jelenleg is olvasok. Mondhatni féltéglának, de olyan típusú féltégla, amit szeret: nagy margók, könnyen haladhat vele az ember fia per lánya. Csakhogy, amiért ide került, ehhez a ponthoz, jelenleg is kínlódok egy kicsit vele: nem a sztori hibája, hanem rengeteg szálon mozog a sztori (ami tök jó!) és egyszerre sok karaktert kell megismerni. 

Ahogy egy karakterrel már elboldogulok, jön egy másik, és hiába jön vissza az a karakter akivel olyan jól kijöttünk már szinte, mire ismét az ő része jön sokszor el kell gondolkoznom, hogy ő ki is volt, és most hol is állok vele: drukkolok-e neki vagy épp utálom.

3. Őszi levelek – egy könyv, amihez még sosem olvastál hasonlót

Kis gondolkozás után, megszületett a válaszom: ez a könyv nem lesz más, mint Szilágyi Heléna:  Diabolika című regénye, amit a tavalyi évben olvastam. Még sosem éreztem ennyire közel a fantasy világot hozzánk, mint ebben a regényben: a történet Budapesten játszódik.

Illetve, ha már Budapest, úgy illene, hogy még egy könyvet megemlítsek, ez pedig Sütő Fanni: Csudapest világvége novellás gyűjteménye. Nagyon tetszik, ahogy írók az unalmas magyar hétköznapokat feltudják dobni egy-egy ilyen "nagyvilági" történettel.

Egyébként, a Diabolika tisztára halloween feelinges, nem? :)

4. Évnyitó – egy könyv, aminek a borítója nagyon passzol a történetéhez

Nagyon, nagyon sok ilyen könyvet fel tudnék ide sorolni.

Például majd a 9. pontban említett Sanctum című könyvnek is ilyen a borítója: pontosan ugyanazt láttam a borítón, mint amit elképzeltem a fejemben. Ilyen volt Jacob Grey: Vadak című regénye is a számomra.

5. Új iskola – egy könyv a kedvenc kliséddel

Egy könyv?! Na de kérem, inkább leírom a kedvenc klisémet és mindenki láthatja, hogy szinte ezzel van vele az olvasmánylistám. A válasz pedig:

enemies to lovers

Imááádom ezeket a karaktereket. A két kedvenc zsánerem a fantasy és a romantikus. Ha mindkettő van a könyvben, akkor engem totál megvett. Ha ez pedig a kedvenc klisémmel van megspékelve?

Na-add-csak-ide!

6. Sütőtök – egy könyv, ami a leginkább tükrözi az ízlésedet

Inkább írókat mondanék ide, ha nem haragudik meg érte senki sem: Cassandra Clare regényein nőttem fel, az Árnyvadász sorozaton, majd a "kiokításomhoz" hozzájárult Jennifer L. Armentrout és Sarah J Maas. Ha bármelyikük könyvét valaki a kezembe adja (persze, amit még nem olvasam) nagyon hamar neki tudok veselkedni. Ők ketten azok, akiknek falom az írásaikat. Ha stílust mondanék, ők állnak legközelebb hozzám.

7. Befőtt – egy könyv, amit megvettél, de már most tudod, hogy évekig nem fogod kinyitni

Ez a könyv nem lesz más, mint Jamie McGuire: Gyönyörű ​búcsúzás című regénye, a válasza pedig igen egyszerű: egy zsákbamacska hozta el hozzám, a regény egy sorozat 5. része. A sorozatot régebben olvastam, bár nem sokáig, így mire elölről kezdem... sanszos, hogy ebből a jövő év lesz, vagy csak azután.

8. Rövidülő nappalok – egy rövid könyv

Amíg csak átfutottam a kérdéseket, majdnem ide választottam a 10. ponthoz tartozó könyvet (roppant rövid ideig tartott olvasnom, egy 4 órás buszút felén laza tempóban - néha telefonozgatva - olvastam ki), de ide tudok egy jobb könyvet:

9. Temetőlátogatás – egy könyv szellemes vagy zombis könyv

Nagyon populáris a 10. pontos könyv, mivel ehhez a ponthoz is idesorolnám.

Olyan könyveket választgattam, amiket most szeretnék olvasni, vagy épp már olvastam. A polcomon csücsül Kendare Blake könyve a Vérbe ​öltözött Anna, így őrá esett az én választásom.

Már maga a borítója is magával ragad és hozza a sötét légkört a könyvbe.

Illetve, hasonló hangulatot okozott Sarah Fine Sanctum című regénye.

10. Jelmez – egy könyv, ami nem az volt, amire számítottál

Egyszerű válasz: Dunajcsik Mátyás: A szemüveges szirén.

Így jár az, aki nem olvassa el teljesen a fülszöveget.

Azt vártam, hogy a kislányból valahogy szirén válik (vagy vannak szirén felmenők), de nem így lett.

Végül nem bántam meg, nagyon szerettem ezt a történetet.

Milyen kis vidám színfolt ez a borító, így a végére :)

☆☆☆☆☆

Nos, és hogy vagytok Ti az Ősszel?

Várom a válaszotokat!

Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén

 Akkor magyarázta el nekem, hogy hajót vezetni igazából tánc: csak akkor tud működni, ha minden porcikáddal a partneredre figyelsz. Ami ebben az esetben persze a tenger és a szél.

Író: Dunajcsik Mátyás

A mű címe: A Szemüveges Szirén

Kiadás éve: 2016

Kiadta: Kolibri

Oldalszám:  108 oldal

Atlanta egy apró, világvégi sziget világítótornyában él. Mikor nem Kamillával, a falubéli tanítónővel beszélget rádión vagy az apja jazz-lemezeit hallgatja, általában a tenger végtelen horizontját kémleli. Egy napon azonban különös vendég érkezik Szelesszirtre, aki olyan kalandba keveri Atlantát, amit még a kislány híres tengerész ősei is megirigyelnének… 

Dunajcsik Mátyás ifjúsági regényének hősei titokzatos madarak, világjáró kísértetek és szerelmes bálnavadászok. A Szemüveges Szirént a szerző Izlandon töltött évei ihlették.

☆☆☆☆☆

Régen olvastam hasonló, gyerekeknek, kiskamaszoknak szóló meseregényeket, így egy kis felüdülés volt ezekben a szürke napokban. Nagyon tetszett a könyvecske gördülékenysége, valamint a sok szép illusztráció. Az íróúr nevével korábban még nem találkoztam, de figyelni fogom a többi publikálását.

De meg kell mondjam, bevitt a málnásba a könyv: azt vártam, hogy a történet Atlanta sziréné válásáról szól, hogy valahogy kiderül szirének leszármazottja. Ennek ellenére egy másik történetet kaptam, ugyanúgy fantasy köntösben, így cseppet sem bántam!

Nagyon tetszett Atlanta és az apukája szoros kapcsolata. Lassan az elején kiderül, hogy csak ők ketten élnek a világítótoronyban, Atlanta anyukája pár éve meghalt. Különleges és dicső őseivel is megismerkedünk majd a többi világítótorony őrével. A könyv elején a belső borító szerepel is egy kis térkép, hogy lássuk merre is vannak ezek a tornyok.

Atlanta apukája sakk versenyeken vesz részt, a kislány pedig amellett, hogy becsületesen tanul az apukája lemezei alapján nevezi el a tenger morajlását és állatnevekkel illeti a szeleket.

Többet el sem árulok, mivel már nagyon lespoilerezném a kötetet, én mindenkit arra buzdítok, hogy olvassa el, megéri. Annyira aranyos történet és szívmelengető.

Ez az első könyvem Dunajcsik Mátyás tollából, de nem az utolsó.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon tetszett, minden fontosabb történés megtalálható benne, szeretem, hogyha a könyvbeli illusztrációk alkotóelemei elevenednek meg a borítón is

Fülszöveg: csalóka, más történetre vártam
Cím: egyszerű de nagyszerű

Tartalom: 5/5

Mélypont: amikor a híres tengerész ős titkára fény derül

Tetőpont: Atlanta apukája és a palacsinták

Kedvenc szereplő: Atlanta

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: kiskamaszoknak, főleg azoknak akiket érdekelnek a tengerek, a bálnák, a környezetvédelem és a biológia

Figyelmeztetés!: szánj időt a könyvre, pár óra alatt észre se veszed, de kiolvashatod