Magyar Tibor: Kihajolni veszélyes!

Író: Magyar Tibor

A mű címe: Kihajolni veszélyes

Kiadás éve: 2026

Kiadta: Cosmoglobus

Oldalszám: 84 oldal

Budapesten mindenki utas.

Csak az nem biztos, hogy le is száll.

BKV mitológia. Mikrotrapédiák.

A tömegközlekedés nem téma, hanem emberi létállapot. Nem közlekedési rendszer – túlélési forma. Nem infrastruktúra – városi neurózis.

Kilépünk otthonról, és úgy tágul a mozgásterünk, hogy közben beszűkül a személyes terünk. A tömegközlekedés működik. Az utasok már kevésbé.

Felszállsz, kapaszkodsz, nem nézel senkire. Ők sem néznek rád – de attól még ott vannak. Közel. Túl közel.

Tolakodsz, sietsz, másokra taposol, mások levegőjét veszed.

És mégsem hajolsz ki.

Mert beléd verték:

Kihajolni veszélyes.

☆☆☆☆☆

Amikor az íróúr megkérdezett, hogy volna-e kedvem a kötetét elolvasni és erről véleményt alkotni azonnal kaptam is az alkalmon. A legjobb könyves döntésem volt, amit egy ideje meghoztam!

A novellákban és versekben Budapest tömegközlekedéséből kaphatunk kis cikkelyeket. Vannak a kötetben poénos, elgondolkoztató, vagy éppen elszomorító történetek is. Olyanok, amik mellett szemet hunyunk, félrenézünk, vagy csak épp legyintunk, hogy hát igen.

Ez Budapest.

Mivel még egész friss (habár majdnem egy éve) itteni lakos vagyok, még mai napig vannak olyan dolgok, amiket nem szoktam meg. És a tömegközlekedés bizony az a hely, ahol nem is lehet, hiszen ahogy a kötet is mutatja, felléphetnek egészen váratlan helyzetek.

Külön kiemelném a gyönyőrű rajzolt grafikákat. Meg az egész könyv kinézetét. Imádtam elcsodálkozni a kis részleteken!

De megszokhattátok, íme pár gondolat a benne szereplő történetekhez:

Körúti kiegyezés

Elsőre nem is sejtette pontosan kikről is olvasunk. Nagyon tetszett, első novellaként nagyon szépen megnyitotta a kötetet.

Belefér

Már ennél a novellánál tudtam, hogy jó kötet van a kezemben, mert nagyon jól elszórakoztatott. Hiába sejtettem, hogy nem az történik, amire gondolnék, de nem teljesen az lett, amire gondoltam. Tetszett!

A Bliccelők természetrajza

Érdekes volt megismerkedni ezekkel az embertípusokkal. Már ha a bliccelésre lehet ezt mondani...

Az ajtók záródtak

Nagyon jó kis rövid novella, igazi kis egyperces.

Állj meg, kislány!

És ennél is elmondható, itt inkább félperces formában. 

A buszsofőrök köszönési szokásairól

Érdekes kis olvasmány volt, szeretem hogy a kötetben ilyen stílusú novellák is helyet kaptak.

Este nyolcra haza

Szegény Pali :'(

Egy arc a tömegből

Iskolapéldája a kiégésnek, és hogy felejt el valaki együttérző ember maradni.

Székfoglaló

Igazi groteszk novella, aminek az olvasása közben valamiért a nagy orosz novellisták jutottak eszembe.

A titokzatos húsvéti járat esete

Szintén egy elbeszélő novella egy eseményről. Érdekes volt, ez is tetszett.

Majd folytatjuk

Teljes mértékig Budapest tömegközelekedése 0-24 :D

Keresztrejtvény

K többérdéseket vetett fel bennem, de második átfutásra teljesen világossá vált számomra, mi is történik. Nagyon pörgős.

Útban vagy?

Nagyon sajnáltam szegény karaktert, de a végén azért felnevettem :D 

Lekésett járat

Novella arról, hogyan vesztjük el a gyermeki kíváncsiságunkat.

Diófakoporsó

Messzemenően a kedvenc versem lett a kötetben. Sőt, kedvenc történetem. Annyira szívszaggató lett, hogy a végén meg is könnyeztem.

A rejtélyes éjféli gyors esete

Érdekes történet - a vége nagyon tetszett, szépen bántak az öreggel.

Van holnap

Ismét meglepő történet. Nem is gondoltam volna, hogy az lesz a vége ami.

Magam nélkül

Szeretem az ilyen slam poetry szerű verseket.

Civilek

Milyen érdekes, hogy civilben mennyire mások vagyunk. Én nap-mint-nap szoktam ezt megtapasztalni a patikán kívül. 

Egy villamosjegy emlékiratai

Szép történet, az ötletadó mesét annak idején nagyon szerettem nézni.

Élettér

Formabontó szintén, tetszett.

Szag advent idején

Szomorú történet, ami valahol pedig az emberséget is megmutatta.

Határ út

Na ez volt az a novella, ami miatt tényleg hinni lehet az embertársaink iránt mutatott figyelmességben. Szép lett a kimenetele a novellának, nem hétköznapi.

Volt már zaj

Tetszett, de nem tudom megmondani miért.  Ez volt az a novella, ahol nem százszázalékig vagyok biztos abban, hogy megértettem.

De pont ez a titokzatossága az, ami nagyon megtetszett.

Köszönöm Magyar Tibor, hogy olvashattam a köteted! Gyönyörűen fogalmazol, szépen bűvölöd a szavakat. Mindenképpen figyelni fogom a munkásságod a későbbiekben :)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: bámulatos, imádom! :D

Fülszöveg: megfogott azonnal
Cím: imádtam benne, ahogy a lekapirgatások is szerepet kaptak :D

Tartalom: 5/5

Kedvenc novella/vers: Diófakoporsó, Belefér

Kinek ajánlanám?: mindazoknak, akik elvesztek már Budapest (vagy az ország) tömegközlekedésében

Figyelmeztetés!: ne felejts el leszállni!

Aurora Lewis Turner: Bűvölet és apró mocskos megtorlások (Bűvölet és... 4.)

Író: Aurora Lewis Turner

A mű címe: Bűvölet és apró mocskos megtorlások

Kiadás éve: 2026

Kiadta: NewLine

Oldalszám: x oldal

Vannak démonok, amelyeket nem lehet legyőzni. Csak együtt élni velük.

Ophelia mágikus képességek nélkül próbál boldogulni Gaxburn City kegyetlen világában. Készen áll arra, hogy feladja a harcot, és végleg maga mögött hagyja azt a démont, amely két évvel ezelőtt árnyékként telepedett az életére.

Csakhogy vannak ellenségek, amelyektől lehetetlen megszabadulni – különösen akkor, ha már a lelked részévé váltak.

Harper nyomozó végre esélyt kap rá, hogy kiderítse, mi történt a családjával, miközben Ophelia legjobb barátnője, Lyra szörnyű áldozatok árán próbálja felépíteni a saját családját.

Ki mozgatja valójában Gaxburn City alvilágának szálait?

Ophelia bosszút tud állni anélkül, hogy elveszítené az ép elméjét? És elegendő lehet-e a szerelem egy olyan kapcsolat életben tartásához, amelyben mindkét fél sérült, és sötét titkokat őriz?

A végső játszma úgy éget, mint a bőrbe varrt tetoválások.

☆☆☆☆☆

Ha még nem tetted kezd az olvasást itt (1.) itt (2.) vagy épp itt (3.), attól függően melyik résznél jársz/olvasnád az ajánlómat.

Mivel a mai poszt Aurora könyvsorozatának NEGYEDIK kötetéről fog szólni.

☆☆☆☆☆

Abban az ismételt kitüntetésben lehetett részem, hogy Aurora felkért a Bűvölet c. sorozatának záró kötetének az elolvasására. Amiért nem lehetek elég hálás, köszönöm! <3

És én már alig vártam, hogy ezt a posztot elkészíthessem nektek, (és bocsi mindenki előre a hosszú véleménykinyilvánításért, de ismertek) szóval íme:

A csata még mindig folytatódik, akkor is, ha azt gondoltuk volna, hogy a harmadik rész végén végre minden a helyére került. A sorozatban ez a finálé kötet sikerült a legsötétebbre, és én komolyan nem hittem volna, hogy Aurora ennél is jobban fogja tudni tetézni.

Sokk sokkot követett, szédületes gyorsaságban,  és amikor már azt hittem volna, ennél már nem jöhet rosszabb, csak megérkezett. Egyszerűen nem tudtam néha követni a saját érzelmeimet se, hát még akkor szegény Lia, akinek ezekkel meg kellett küzdenie... 

Volt egy pont, amikor nem csak az egyik szereplőben, de úgy éreztem bennem is elmerült egy bizonyos tőr. Na mondom, ilyen nincs, ez nem lehet. A sírás kerülgetett, szorított a torkom, égett a szemem. Emlékszem, hogy akkor éppen vonaton voltam, na mondom Lexa, nem bőghetsz. Szóval tovább faltam a lapokat, és hála istennek, nem az maradt a befejezés, amit vártam. Hanem később kiderült, hogy annál sokkal, de sokkal rosszabb - de ezzel kicsit előre szaladtam.

Szóval amikor leszálltam a vonatról és még a metró felé is visszagondoltam az olvasottakra, valami rossz érzés fogott el. Mert még maradtak oldalak. És ez nyugtalanító volt.

Az epilógust pedig végig könnyeztem, nagyon rég volt ilyen egy könyvnél is. Gyönyörű metaforát kaptunk, ami kicsit spoileres volna most itt leírnom.

Zsepiket elő a végére!

A szereplők hozták a korábbi formájukat, a kötet végére a két barátnő közül Greta lett a kedvencem.

Egy valamit bánok, hogy úgy érzem van benne egy szál, amiből nem kaptam eleget.

De ezt minden bizonnyal csak amiatt érzem, mert annyira jó volt, hogy nem tudtam teljesen elengedni :')

Aurora történetei teljesen magukhoz bűvöltek. 

Ismeritek azt az érzést, amikor rátok sötétedik az olvasás közben? Teljesen kiesik a tér meg az idő, a szemetek csak úgy suhan a sorokon.

Mert vágytok arra, hogy minél előbb és minél többet megtudjatok. Akkor is ha... ha az bizony fájni fog. Nekem pontosan ezt a hangulatot adta át a Bűvölet sorozat.

Itt pedig hamarosan ti is megismerhetitek ezt a szívbe maró történetet:

https://shop.newlinekiado.hu/Aurora-Lewis-Turner-Buvolet-es-apro-mocskos-megtor

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: tetszett

Fülszöveg: nagyon kis hangulatos, ismerve az egész sztorit már tök jól leírja, mi várható
Cím: tö-ké-le-tes!

Tartalom: 5/5

Mélypont: az összes döntés

Tetőpont: áh, spoileres lenne leírni

Kedvenc szereplő: Greta

Legutáltabb karakter: Chris

Kinek ajánlanám?: azoknak, akik olvasták az előző részeket :)

Figyelmeztetés!:  ZSEPIT ELŐ A FINÁLÉRA!

Becskei Gábor: Zombor ​1. (Zombor 1.)

Író: Becskei Gábor

Rajzolta: Vadas Máté

A mű címe: Zombor 1.

Kiadás éve: 2024

Kiadta: Zrínyi

Oldalszám: 26 oldal

Legújabb képregénysorozatunk a honfoglalás idején játszódik, melyben egy fiatal fiú, Zombor kalandokkal teli felnövekvés-történetét ismerhetjük meg. Az első epizódban nemcsak elődeink életébe pillanthatunk bele, de szerepet kap a varázslat is. A képregényt Becskei Gábor írta és Vadas Máté rajzolta.

☆☆☆☆☆

Képregényekről mindig nehéz gondolatokat összeszednem, de úgy gondoltam, mindenképp szeretném bemutatni és beszélni róla.Így gyors leszek itt is:

A történetben megismerkedünk Zomborral, aki kezdetben egy átlagos kisfiú. Egy kisfiú, aki igen kíváncsi és ezzel beindít egy olyan eseménysorozatot, ami mágiával ejti rabul az olvasóit. Táltosok, ereklyék, magyar mondavilág...

Kell ennél több?

A rajzolásnál talán csak az tetszett jobban, hogy a honfoglalás korabeli Magyarországot eleveníti fel ez a kis füzetecske. Mivelhogy, magyar alkotópáros készítette el!

Rég vágytam egy ilyen történetre már, és csak azt sajnálom benne, hogy ennyire rövid volt.

Szeretném majd folytatni, mindenképpen!

☆☆☆☆☆

Sariah Wilson: A ​Tribute of Fire – A tűz kiválasztottja (Az Istennő Szeme 1.)

Író: Sariah Wilson

A mű címe: A ​Tribute of Fire – A tűz kiválasztottja

Kiadás éve: 2024

Magyar megjelenés: 2026

Kiadta: Dopamin

Oldalszám: 568 oldal

Egy elátkozott nemzet sorsa múlik a hercegnőn.

Kénytelen túljárni a halálos ellenség eszén, és kibírni a halált megvető bátorságot igénylő szertartás próbatételét.

Lia Lokrisz hercegnője. A haldokló sivatagi népet évszázadokkal korábban elátkozta a földistennő – akinek továbbra is hódol Ílion virágzó és ellenséges nemzete. Ílion minden évben áldozatot ajánl fel az istennőnek: két lokriszi szűznek kell részt vennie az életre-halálra szóló üldözésben, amelynek a célja eljutni az istennő templomába.

Ezer év alatt egyetlen szűznek sem sikerült élve kijutnia Ílionból.

Ebben az esztendőben Lia az egyik üldözött.

A harci kiképzésnek hála Liának van némi esélye a túlélésre, ám a vártnál sokkal komolyabb próbatétel elé áll: imádott, de katonailag képzetlen nővére, Quynh élete veszélybe kerül. Ílion kanyargós utcái valóságos útvesztőt képeznek, tele megtévesztő elágazásokkal és zsákutcákkal. És ha a tét nem lenne elég nagy, a vonakodó Liában vonzalom ébred a lehengerlően megnyerő ílioni tengerész, Iaszón iránt. Nem akar megbízni benne, mégis úgy vágyik rá, mint előtte soha senkire.

A rituális próbatétel megkezdődött. Most Lián múlik, hogy megtörje az istennő átkát, helyreállítsa Lokrisz régi dicsőségét, és megváltoztassa minden fiatal nő sorsát.

☆☆☆☆☆

A könyv elején tökre ledöbbentem, hogy ennyire begyorsított a cselekmény: mert történt benne egy olyan dolog, ami a romantikus könyvekben csak a sokadik századik oldal után következik be. Virágnyelven írtam, de szerintem mind tudjuk mire gondolhatok.

Lia karakterét az elején szerettem. De a könyv felétől előbukkant belőle a Diem szindróma (ezt most már csak így hívom, egy korábbi könyvélményem után szabadon): ott voltak az orra előtt a dolgok, le is lettek narrálva, ő meg totál nem akarta összerakni.

Meg az is zavart, hogy sok volt benne a belsőhang, kevesebb a párbeszéd. Olyan helyeken is, ami indokolta volna a jelenet teljes bemutatását.

A másik meg ami folyamatosan kiakasztott... Azok a bizonyos álmok. Egyszerűen sok volt, nagyon random. Lia az istennőnek tett esküjét már abban a pillanatban elvesztette, ahogy lecsukta a szemét.

És ha már az istennő: valóban tetszett a világépítés, nagyon érdekesnek találtam. A szereplők közül Suri lett a kedvencem, őmiatta szeretném majd tovább olvasni a sorozatot.

Ionasz meg... nem tudom hova tenni, nekem közömbös lett. Egyszer nagyon kedveltem, aztán sok lett, majd tipikus book boyfriend. De valahogyan... na igen, Suri mellett miatta is majd olvasom a második részt, kíváncsi vagyok mi lesz a vége kettejüknek, Liával.

Őszintén? A fülszövege alapján nem ezt a történetet vártam, csalódott vagyok. Aki még itt van, és olvassa a posztjaimat remélem azért értékel, mert őszinte vagyok: nem tetszett ez a regény, a csavar a végén nem tudott meglepni. DE! Ez nem azt jelenti, hogy nem egy jó történet, mert azt meg kell hagyni, hogy egészen érdekes.

Sajnos, nekem ez most csak 3 csillag lett.

Side note, magamnak: talán én hiába szeretem a görög mitológiát, ha az nem szeret engem :(

Köszönöm Dopamin kiadó a lehetőséget, hogy ismét olvashattam tőletek!

Keresd a könyvet a kiadó webshopjában:

https://dopaminkonyvkiado.hu/termek/a-tribute-of-fire-a-tuz-kivalasztottja/

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon tetszett!

Fülszöveg: megfogott már első olvasásra is - aztán pofára ejtett
Cím: tetszett

Tartalom: 3

Mélypont: nem volt, egy karakter elvesztése az elején nem rendített meg: nem tudtam hozzá ennyi idő alatt kötődni 

Tetőpont: a libás jelenet vitt mindent xD

Kedvenc szereplő: Suri

Legutáltabb karakter: a főpapnő

Kinek ajánlanám?: fantasy rajongóknak, akik szeretik a bentlakásos sulik cselekményeit, történéseit

Figyelmeztetés!:  -

Orosz Krisztián: Tanulságok ​II tárháza (Tanulságok tárháza 2.)

Író: Orosz Krisztián

A mű címe: Tanulságok II tárháza

Kiadás éve: 2025

Kiadta: Marshbook

Oldalszám: 180 oldal

Tíz történet. Tíz tanulság.

A Tanulságok tárháza visszatér – sötétebb, mélyebb és kegyetlenebb, mint valaha. Vajon a főhősök saját döntéseik áldozatai, vagy elkerülhetetlen tragédiák játékszerei?

A Halottak napja véget ér, de a gyász sosem múlik el.

A szerelem néha furcsább, mint maga a sors.

Az Ébererdőben a fák nemcsak susognak, figyelnek is.

A Mandrog-földek szomjaznak, de az öntözés nagy árat követel.

Terra-Magnetica világa csapdába zárja a gyanútlan vándorokat.

A Páthosz hengeres belsejében a tér forog, az idő áll.

Egy humanoid civilizáció atomjaira bomlik szét.

Az Európa jéghold magában rejti az ismeretlent, és valami még rosszabbat.

Az SH Corp. csak egyetlen törvényt ismer: a kizsákmányolást.

Az Ambrosia Motel & Bar ajtaja mindig nyitva áll… de nem vezet sehová.

☆☆☆☆☆

Még magamnak sem merem bevallani, hogy mióta halogattam a kötet elolvasását, de íme, itt vagyok az értékelőjével. És azt kell mondanom, ha egy jó kis (többnyire) sci-fi novelláskötethez nyúlnátok a legközelebb, ezt a kötetet szívből tudom ajánlani!

Tőlem megszokva, mutatom is a novellákat egyesével - mert nagyon is megérdemlik, hogy mindről szót ejtsek!:

A lelkem sírdogál

Nagyon szép novella az elmúlásról, arról hogy meg kell ragadni a pillanatot. Ez a kötetben a legrövidebb: tökéletes nyitány.

Érzem, ahogy belém kapaszkodsz

Szerkezetileg olyan, mint az előbbi novella.

A poént nem akarom lelőni, de számomra ez a novella kedvenc lett! Imádom az ilyen kétértelmű sorokat, amik rendesen megmozgatják a szürkeállományt <3

Esthajnal

Ez volt számomra az a novella, ami talán a  legkevésbé tetszett. Elsőre furcsa volt, aztán megértettem mi is történik, de még így is... Fura volt.

A Szertartás

Keserédes történet. Jaken egy nagyon szeretetrevaló főhős.

Edgar 67

Nagyon tetszett! Szívesen olvasnám hosszabban is.

Mozgáskényszer

Egyszerre szomorú és gonosz novella. Te mit áldoznál a bosszú oltárán? Mr. Maine-nek konkrét elképzelése van erről... 

Bomlás

Ismét visszatér a forma, ami az első két novellánál. Csak sokkal sötétebb módon.

Zavaros közeg

Ezt a novellát is nagyon szívesen olvastam volna tovább! Valahogy sejtettem, mire megy ki itt (is) a játék, de még így is nagyon élveztem.

Szívtelen

Nem volt rossz, de nem is ez tetszett a legjobban.

H.U.M.A.N.

Az eleje óta egyértelmű mi fog történni, de mégígy is a soraihoz láncolt.

Összeségében ez egy sokkal darkabb kötet lett, mint a korábbi - de meglepő mód épp ezért tetszett!

Végezetül pedig csak annyit mondanék: nem véletlenül Krisztián az egyik kedvenc magyar íróm. Brilliánsan forgatja a szavakat.

Mindig öröm olvasni.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: I-MÁ-DOM! az első borítóját is imádtam, és ezt is, nagyon szeretem ezt a keresztrejtvényes, scrabble megoldást

Fülszöveg: 10/10 nagyon kíváncsivá tett
Cím: tetszett, ahogy a borítónál is említettem, tetszett az elrendezése

Tartalom: 5/5

Kedvenc novellák: Érzem, ahogy belém kapaszkodsz

Kinek ajánlanám?: mindazoknak, akik egy kellemes kikapcsolódásra várnak, na meg szeretik a novellákat

Figyelmeztetés!: a 16-os besorolás tényleg figyelemfelkeltő - én szóltam!

Fanni Senkise: August

„Do you think we inherit dreams like we do eye colour and the shape of our nose?”

Író: Fanni Senkise

A mű címe: August

Kiadás éve: 2026

Kiadta: Fanni Literary Universe

Oldalszám: 252 oldal

Seventeen-year-old Rory is sent to summer school in Normandy to fix her French—and forget her ex. But between new friendships, beach picnics, and a box of love letters from a past romance, she finds herself drawn into a story that begins to mirror her own life. As the weeks go by, the line between past and present starts to blur, and Rory can’t shake the feeling that the people from the letters are somehow finding their way into her world.

August is a nostalgic coming-of-age story about female friendship, finding yourself, and the kind of summer that changes everything.

☆☆☆☆☆

Először is, szeretném megköszönni Fanni a megkeresésed és a bizalmadat, hogy olvashattam a regényedet! <3

Másodszor pedig nektek szeretném bejelenteni, hogy elhoztam az idei nyár olvasmányát! Tartsatok velem, hogy bemutassam nektek is a következő angol-olvasás élményemet, ami egy 17 éves lány kalandjait fogja elmesélni nekünk, és nem is akárhol: Franciaországban.

„I know that's how it feels now. You are in the middle of the forest so you can't see the path you're walking on, but believe me, you'll get out one day. Also, you're what, seventeen? The world has so much magic in store for you.”

Röviden: Aurora, akit mindenki csak Rorynak nevez izgalmas nyár elé néz. Méghozzá Franciaországban, Agon városkájában, Normandia partjánál. Egy nehéz szakításon van túl, ezért gondolták otthon, hogy talán ez a kis kiruccanás segíteni fog rajta: nyári iskolába fog járni, ahol franciaórái lesznek. Ez majd talán eltereli a figyelmét.

Segített is neki elterelni, de még hogy! Úgy éreztem ezzel a történettel csak én is több lettem, ahogy Rory én is vele értettem meg, milyen is igazán túllépni és elengedni azt, aki már nem tartozik hozzánk.

„[…] My friends were always jealous of my paper-perfect life. But it was nothing but an IKEA showroom: staged, pretty, and unlivable.[…]”

Imádtam, hogy a sztori egyszerre két idősíkban játszódott. Mivel a történet elején Rory leveleket talál, naplószerű bejegyzéseket egy valamikori lánytól, és egy nyárról, ami megváltoztatta az életét.

Mindig vártam, hogy elérkezzenek ezek a fejezetek. Vártam, még akkor is ha tudtam, hogy szívet tépő lesz: mivel a nyári lány múltidőben írt, olykor egy bizonyos fiúhoz intézve kérdéseket. 

Egy-egy részében a könyvnek én is magamra ismertem, hol Rory, hol pedig a nyári lány személyében.

Épp ezért volt üdítő, ahogy Rorynak Isabelle, a nyári lánynak pedig Évelyne volt a támasz. Mindkettejük barátsága csodaszép volt, nem is tudom, melyikükét választanám.

Ha állást kellene foglalnom, akkor Rory x Isabelle volt a szívemhez közelebbi páros.

Rory és Mr. Morel "apa-lánya" kapcsolata is nagyon tetszett! Volt a lánynak egy megjegyzése, ami engem is nagyon szíven ütött, amikor arról kérdezték, hiányzik-e az apukája: "I don't. [...] I don't miss him because I reckon even if he were around, he'd still be the asshole who left his young kid. But i miss having a father." - röviden: nem az apja személye hiányzik neki: hanem az, hogy egyáltalán legyen neki.

„Maybe I should just stick with my book? It doesn't care about what I wear…”

Nagyon szerettem, hogy a könyv minden egyes fejezete egyre jobban lökdöste a figyelmemet, hogy csak még többet akarjak tudni. A többiekről is szót ejtve: szerettem Rory baráti körét, meg azokat is akik később csatlakoztak. Nagyon tetszett a többi karakter, meglepő volt, hogy egy ekkorka regény hányat vonultatott fel. És Fanni nem veszett el közöttük, mindenkinek saját hangja és stílusa volt.

Na és a sok lélekmelegető sor... idéztem sokat molyra, de nem hiszem, hogy mindent kiírtam amit akartam.

És a vége... Rendesen sokkolt, ahogy a kis puzzle darabkák a helyére kerültek és megtudtam ki-kicsoda is pontosan. De ezután kis meglepetést hagyott nekünk az írónő: olyat, amit kevésszer látok regényekben, de én imádom! <3

És ha már plusz: kapunk a végére egy kis függeléket a francia szavakhoz, kifejezésekhez amik megbújnak a könyvben.

Köszönöm Fanni, hogy olvashattalak! Minden egyes szavát imádtam!

u.i.: meg akarom kóstolni a crêpes-t!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: imádtam! igazán festményszerű

Fülszöveg: utána csak nyújtottam a kezem, hogy nekem ez a sztori kell!
Cím: egyszerű de nagyszerű

Tartalom: 5/5

Mélypont: hívatlan vendég a partin

Tetőpont: az utolsó levél

Kedvenc szereplő: Isabelle, Evélyne

Legutáltabb karakter: a kis bastard - Jake

Kinek ajánlanám?: nyári románc kedvelőknek, akik szeretik az apró kis rejtélyeket

Figyelmeztetés!:  -

Ismerd meg az írót! - Monos Anett

 

☆☆☆☆☆

Egy név, akivel már többször találkozhattatok nálam: ebben az interjúban szeretném bemutatni nektek Monos Anett írónőt, akit már van szerencsém két éve ismerni a könyves berkekből. A rajongásom az első regénye iránt és az emiatti beszélgetés hamar átformálódott barátsággá. 

Olyannyira, hogy idén minden hónapban olvasunk egyet közösen és ezt közös poszt formájában elhozzuk az instagram oldalunkon Nektek.

A személyében nem csak egy kedvenc új írómat, hanem egy új barátot is felfedezhettem.

Antológiákban találkoztam először a nevével, aztán amikor szembejött velem, hogy kiadta az első regényét teljesen ingyen, ebookként, tudtam hogy olvasnom KELL!

A többi meg már... Történelem 😁

... gyertek, ismerjétek meg Monos Anett munkásságát!

☆☆☆☆☆

Mesélj kicsit magadról!

Anett vagyok, nincs és nem is volt írói álnevem. A Harry Potter hatására kezdtem írni 8 évesen, majd 2014-ben feltöltöttem az első történetemet blogra. Aktív blogos voltam, 2016-ban született meg a Gyűlöllek szeretni sorozat első két része, amit aztán sok átírás követett. Számos antológiában jelentek meg novelláim, és közreműködő is voltam bennük, szerkeszthettem, más írókkal dolgoztam együtt, láttam, hogyan születik meg egy könyv. 2021-től írástechnikai kurzusokra jártam, szerkesztést tanultam autodidakta módon (és azóta is tanulom). 2024-ben pedig megjelent a Gyűlöllek szeretni 1. a Skarlát Kiadónál, amit Sárközi Nillával együtt alapítottunk. A Szenvedélyes hadviselés debütáló regénye volt a kiadónak, akkor még ingyenes e-bookként.

Mióta foglalkozol írással?

8 évesen kezdtem írni, 10 évesen fejeztem be az első fantasy regényemet (vállalhatatlan lett, de még megvan! :D) Ez már huszonhárom éve történt.

Kik inspiráltak az írói szakmára? Vannak hazai vagy akár külföldi példaképeid?

Hogyne! J.K. Rowling és Stephen King (tudom, unalmas, mindenkinek ők a kedvencei :D). A Harry Potter indított el ezen az úton, Kingtől pedig sok technikát tanultam.

Hogyan fogadták otthon, amikor megtudták, hogy megjelentél? 

Anyu mindig is támogatott, ő maga is ír néha. Ezért nagyon büszke volt rám, az első dedikálásomra szalagszakadt lábbal jött el és lépcsőzött, annak ellenére, hogy direkt megkértem, hogy ne tegye. <3 Apu sajnos már nem élhette ezt meg, de ő is biztosan büszke lenne, bár neki nem sok köze volt a könyvekhez.

Mikor jelentek meg Bálinték először a fejedben:? Mikor döntötted el, hogy ebből bizony könyvet kell írnod?

2016-ban egy poénból indult az egész, néhány blogos csajszival, aztán még aznap felcsaptam a Wordöt, és elkezdtem írni csak úgy spontán, nulla elképzeléssel és cselekménnyel. Rövid novellának indult, egy romkomnak, aztán egy milliós karakterszámra rúgó kézirathalmaz lett. (Amit öröm volt meghúzni, és normális dramaturgiát adni neki :D) Ha látjátok a féltégla könyvet, gondoljatok arra, hogy ez jóóóval hosszabb volt :D És nem akartam kiadni soha, mert azt hittem, a stílusa miatt nem piacképes. (Bálintot cenzúráznom kellett, mert sokkal mocskosabb a szája :D)

Mikor várható új könyv? 

Idén már semmiképp sem. Egyelőre a harmadik részt írom, rengeteg dilemmával, borzalmas időhiánnyal, energiadeficittel, úgyhogy… remélem, jövőre meg tud majd jelenni.

Az írói pálya mellett egy másik fontos tevékenységet is űzöl: mesélj kicsit a kiadódról! 

A Skarlát Kiadót 2023-ban kezdtük el tervezni Sárközi Nillával, és 2024. február 1-én indult. Olyan hagyományos kiadómodell volt a fejünkben, ahol mentorálni is tudjuk a szerzőket, fejleszteni az ígéretes kéziratukat, amit egyik kiadó sem tesz ilyen formában. Minél jobban belemélyedtünk a könyvszakmába, annál jobban láttuk a hiányosságait, és úgy gondoltuk, a kiadók nem foglalkoznak a szerzőkkel. Mi is írók vagyunk, ezért sokkal jobban átérezzük a többi író problémáit. Ezért készek leszünk mellettük állni, és segíteni őket ezen az úton. Nem csak a könyveik kiadásában vállalunk szerepet. Jelenleg több íróval is szoros kapcsolatot tartunk, folyamatosan dolgozunk a kéziratokon, hogy a legjobb minőségben kerülhessenek majd a boltok polcaira. Terveink szerint jövőre mindenképpen új írók hallathatják a hangjukat nálunk <3

Miért pont Skarlát? Mit szimbólizál?

 

A profilunk elsősorban a romantikus/erotikus könyvek, ami gyakran keveredik más zsánerrel, eddig fantasyvel. A skarlátvörös szín a szenvedélyt szimbolizálja számunkra. Legyen szó a romantikáról, vagy pedig a könyvek szeretetéről, hiszen a mottónk is ez: Szenvedéllyel a jó történetekért.

☆☆☆☆☆

Búcsúzóul pedig, lessetek rá az írónő munkásságára:

Anett instagram oldala

Skarlát kiadó weboldala

Skarlát kiadó instagram oldala