Reménysugarak voltunk, és most hullócsillagokká váltunk…
Író: Orosz Krisztián
A mű címe: Sodródás
Kiadás éve: 2023
Kiadta: Marsbook
Oldalszám: 196 oldal
Lehetséges-e egy elveszített múltat, vagy egy sohasem létezett jövőt visszakapni a lehetőségekkel teli jelenben? Vajon a halál és az élet határai elmosódhatnak-e a modern technológia segítségével? Mit találunk az űrben a látóhatáron túl? Vajon képesek lehetünk-e a szeszélyes univerzum szabályai szerint játszani? Képesek vagyunk-e megváltozni, vagy pontosan ugyanazok maradunk, akik mindig is voltunk?
Négy főszereplő, négy egyedi életút, amelyek mégiscsak szoros összefüggésekkel keresztezik egymást. Az űr sötét mélységeiben a megválaszolandó kérdésekre keresik a megnyugvást jelentő válaszokat, de vajon akkor is szeretnék-e tudni őket, ha a megoldás keserédes és fakó árnyalatban tetszeleg?
Egy igencsak egyedi útra invitállak téged, kedves olvasó, amiben a kozmosz végtelensége, a múlt lélekölő tragédiái és a megtépázott, szívbe maró, múlhatatlan szerelem egyedisége mind-mind megjelenik, tökéletes harmóniát alkotva. A sodródás téged is vár. Feni rád a fogát, hogy megkaparintson a lelked húrjainál fogva. Ki tudja hol kötsz ki végül, ha engedsz hívó szavának…
„Csupán az a tragédia, amit annak tekintünk,
Rajtunk múlik, mekkora hatalma van felettünk.”
☆☆☆☆☆
Ez az olvasás ismét egy komfortzónából kilépés volt, teljes mértékig.
Mert ugyan, hiába olvastam már sci-fi műfajban, mindig kissé ódzkodtam tőle, mert nem az én zsánerem. Aztán amikor szembejött velem Orosz Krisztián nyereményjátéka, ahol a Sodródás c. könyve volt a porondon, úgy döntöttem megpróbálom.
Ha összejön, tovább kísérletezgetek a műfajjal.
És így is lett, lehetőséget kaptam rá.
Az író a Tanulságok Tárházában már megmutatta nekem mire képes, és úgy voltam vele, próbát teszek ezzel a könyvével. Utólag csak még biztosabb lettem, hogy nagyon jól döntöttem, mert a történet hiába nem nyerte el lehengerlő tetszésemet, maga az írás letisztult volt és olyan, amit pont szeretek.
Az eleje nekem döcögősen indult. Féltem, hogy nagyon elmegyünk valamiféle Csillagok háborúja irányba a sci-fi fronton, de nem így lett: miközben főhősünk egy felrobbant űrhajóban élethalál harcot vív, addig páhuzamosan a földi történéseket is nyomon követhetjük, hírek formájában. Tehát itt nem csak egy sci-fi művet kaptam, hanem egy erős disztópiát is.
De ahogy az a fejezet a kezdetén elvarázsolt és annyira csalódtam, hogy innentől alig kapott pár mondatot a Föld akkori helyzete. Persze, nem is várhattam el, hiszen nem sima disztópiát olvasok, hanem főképp egy sci-fi zsánert, ott pedig nyilván az űrben történteken van jobban a hangsúly.
Aztán a kezdeti lendület és az örömöm alábbhagyott: én pedig rájöttem, hogy a sci-fi műfaja mint olyan, nem nekem lett kitalálva. Először is kissé száraznak éreztem a sok tudományos leírást, de tudom, hogy ez a műfaj sajátja. És azt is, hogy emiatt a műfaj rajongói imádni fogják.
Viszont amikor oldalakon át csak a leírás ment és semmi párbeszéd az én szemem és agyam belefáradt.
Ezért haladtam lassabban ezzel az olvasással, pedig aki ismer tudja, hogy milyen gyorsan tudok olvasni. De egyszerűen nehezebb napok után inkább mélyedtem bele egy fantasybe, ezt a könyvet pedig kissé jegeltem.
Nem akarok spoileres lenni, így direkt nem beszélek a szereplőkről hosszabban.
A könyv minden fejezetben más szereplő fejében van, őket E/1 olvashatjuk. Az elején kissé szokatlan volt, ennyi mindenkit megjegyeznem, de lassan belejöttem. A tetőpont valahol a könyv felénél indult, ahol feltámasztottak egy olyan szereplőt, akik sokak életében kulcsszerepet töltött be.
Az ő sorsát kicsit furcsának éreztem, legfőképpen az érzelmi konfliktusok miatt volt érdekes.
Az hogy mi volt a továbbiakban, pedig maradjon meg nekem, még a végén lelövök minden poént :P
Viszont egy valamit még elmondanék: az utolsó fejezet aztán igazán... na emiatt úgy érzem, hogy a folytatást is majd lehet elolvasnám. Csak amiatt, hogy megtudjam, mi lett a szereplőink sorsa.
Így a végén pedig csak annyit mondanék, hogy sajnálom, hogy nem jó ember olvasta a művet. Emiatt pedig mérges is vagyok, mert nem szeretném, ha az én véleményem befolyásolna másokat.
Az én értékelésem így csak a 3 csillagot érte el, de újfent megjegyezném: sci-fi rajongóknak ez a történet csillagos hatos lenne.
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: az első fejezet után értelmet nyer, nagyon királyul néz ki!
Fülszöveg: felkeltette a kíváncsiságom
Cím: később nyer értelmet
Cím: később nyer értelmet
Tartalom: 3/5 én nagyon akartam szeretni ezt a történetet, de nagyon nem sikerült :c
Mélypont: feltámadás
Tetőpont: -
Kedvenc szereplő: -
Legutáltabb karakter: Hanna
Kinek ajánlanám?: sci-fi rajongóknak
Figyelmeztetés!: ha te sem szereted, ha nincs sok párbeszéd, akkor nem ajánlom a könyvet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése