Orosz Krisztián: Tanulságok ​II tárháza (Tanulságok tárháza 2.)

Író: Orosz Krisztián

A mű címe: Tanulságok II tárháza

Kiadás éve: 2025

Kiadta: Marshbook

Oldalszám: 180 oldal

Tíz történet. Tíz tanulság.

A Tanulságok tárháza visszatér – sötétebb, mélyebb és kegyetlenebb, mint valaha. Vajon a főhősök saját döntéseik áldozatai, vagy elkerülhetetlen tragédiák játékszerei?

A Halottak napja véget ér, de a gyász sosem múlik el.

A szerelem néha furcsább, mint maga a sors.

Az Ébererdőben a fák nemcsak susognak, figyelnek is.

A Mandrog-földek szomjaznak, de az öntözés nagy árat követel.

Terra-Magnetica világa csapdába zárja a gyanútlan vándorokat.

A Páthosz hengeres belsejében a tér forog, az idő áll.

Egy humanoid civilizáció atomjaira bomlik szét.

Az Európa jéghold magában rejti az ismeretlent, és valami még rosszabbat.

Az SH Corp. csak egyetlen törvényt ismer: a kizsákmányolást.

Az Ambrosia Motel & Bar ajtaja mindig nyitva áll… de nem vezet sehová.

☆☆☆☆☆

Még magamnak sem merem bevallani, hogy mióta halogattam a kötet elolvasását, de íme, itt vagyok az értékelőjével. És azt kell mondanom, ha egy jó kis (többnyire) sci-fi novelláskötethez nyúlnátok a legközelebb, ezt a kötetet szívből tudom ajánlani!

Tőlem megszokva, mutatom is a novellákat egyesével - mert nagyon is megérdemlik, hogy mindről szót ejtsek!:

A lelkem sírdogál

Nagyon szép novella az elmúlásról, arról hogy meg kell ragadni a pillanatot. Ez a kötetben a legrövidebb: tökéletes nyitány.

Érzem, ahogy belém kapaszkodsz

Szerkezetileg olyan, mint az előbbi novella.

A poént nem akarom lelőni, de számomra ez a novella kedvenc lett! Imádom az ilyen kétértelmű sorokat, amik rendesen megmozgatják a szürkeállományt <3

Esthajnal

Ez volt számomra az a novella, ami talán a  legkevésbé tetszett. Elsőre furcsa volt, aztán megértettem mi is történik, de még így is... Fura volt.

A Szertartás

Keserédes történet. Jaken egy nagyon szeretetrevaló főhős.

Edgar 67

Nagyon tetszett! Szívesen olvasnám hosszabban is.

Mozgáskényszer

Egyszerre szomorú és gonosz novella. Te mit áldoznál a bosszú oltárán? Mr. Maine-nek konkrét elképzelése van erről... 

Bomlás

Ismét visszatér a forma, ami az első két novellánál. Csak sokkal sötétebb módon.

Zavaros közeg

Ezt a novellát is nagyon szívesen olvastam volna tovább! Valahogy sejtettem, mire megy ki itt (is) a játék, de még így is nagyon élveztem.

Szívtelen

Nem volt rossz, de nem is ez tetszett a legjobban.

H.U.M.A.N.

Az eleje óta egyértelmű mi fog történni, de mégígy is a soraihoz láncolt.

Összeségében ez egy sokkal darkabb kötet lett, mint a korábbi - de meglepő mód épp ezért tetszett!

Végezetül pedig csak annyit mondanék: nem véletlenül Krisztián az egyik kedvenc magyar íróm. Brilliánsan forgatja a szavakat.

Mindig öröm olvasni.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: I-MÁ-DOM! az első borítóját is imádtam, és ezt is, nagyon szeretem ezt a keresztrejtvényes, scrabble megoldást

Fülszöveg: 10/10 nagyon kíváncsivá tett
Cím: tetszett, ahogy a borítónál is említettem, tetszett az elrendezése

Tartalom: 5/5

Kedvenc novellák: Érzem, ahogy belém kapaszkodsz

Kinek ajánlanám?: mindazoknak, akik egy kellemes kikapcsolódásra várnak, na meg szeretik a novellákat

Figyelmeztetés!: a 16-os besorolás tényleg figyelemfelkeltő - én szóltam!

Fanni Senkise: August

„Do you think we inherit dreams like we do eye colour and the shape of our nose?”

Író: Fanni Senkise

A mű címe: August

Kiadás éve: 2026

Kiadta: Fanni Literary Universe

Oldalszám: 252 oldal

Seventeen-year-old Rory is sent to summer school in Normandy to fix her French—and forget her ex. But between new friendships, beach picnics, and a box of love letters from a past romance, she finds herself drawn into a story that begins to mirror her own life. As the weeks go by, the line between past and present starts to blur, and Rory can’t shake the feeling that the people from the letters are somehow finding their way into her world.

August is a nostalgic coming-of-age story about female friendship, finding yourself, and the kind of summer that changes everything.

☆☆☆☆☆

Először is, szeretném megköszönni Fanni a megkeresésed és a bizalmadat, hogy olvashattam a regényedet! <3

Másodszor pedig nektek szeretném bejelenteni, hogy elhoztam az idei nyár olvasmányát! Tartsatok velem, hogy bemutassam nektek is a következő angol-olvasás élményemet, ami egy 17 éves lány kalandjait fogja elmesélni nekünk, és nem is akárhol: Franciaországban.

„I know that's how it feels now. You are in the middle of the forest so you can't see the path you're walking on, but believe me, you'll get out one day. Also, you're what, seventeen? The world has so much magic in store for you.”

Röviden: Aurora, akit mindenki csak Rorynak nevez izgalmas nyár elé néz. Méghozzá Franciaországban, Agon városkájában, Normandia partjánál. Egy nehéz szakításon van túl, ezért gondolták otthon, hogy talán ez a kis kiruccanás segíteni fog rajta: nyári iskolába fog járni, ahol franciaórái lesznek. Ez majd talán eltereli a figyelmét.

Segített is neki elterelni, de még hogy! Úgy éreztem ezzel a történettel csak én is több lettem, ahogy Rory én is vele értettem meg, milyen is igazán túllépni és elengedni azt, aki már nem tartozik hozzánk.

„[…] My friends were always jealous of my paper-perfect life. But it was nothing but an IKEA showroom: staged, pretty, and unlivable.[…]”

Imádtam, hogy a sztori egyszerre két idősíkban játszódott. Mivel a történet elején Rory leveleket talál, naplószerű bejegyzéseket egy valamikori lánytól, és egy nyárról, ami megváltoztatta az életét.

Mindig vártam, hogy elérkezzenek ezek a fejezetek. Vártam, még akkor is ha tudtam, hogy szívet tépő lesz: mivel a nyári lány múltidőben írt, olykor egy bizonyos fiúhoz intézve kérdéseket. 

Egy-egy részében a könyvnek én is magamra ismertem, hol Rory, hol pedig a nyári lány személyében.

Épp ezért volt üdítő, ahogy Rorynak Isabelle, a nyári lánynak pedig Évelyne volt a támasz. Mindkettejük barátsága csodaszép volt, nem is tudom, melyikükét választanám.

Ha állást kellene foglalnom, akkor Rory x Isabelle volt a szívemhez közelebbi páros.

Rory és Mr. Morel "apa-lánya" kapcsolata is nagyon tetszett! Volt a lánynak egy megjegyzése, ami engem is nagyon szíven ütött, amikor arról kérdezték, hiányzik-e az apukája: "I don't. [...] I don't miss him because I reckon even if he were around, he'd still be the asshole who left his young kid. But i miss having a father." - röviden: nem az apja személye hiányzik neki: hanem az, hogy egyáltalán legyen neki.

„Maybe I should just stick with my book? It doesn't care about what I wear…”

Nagyon szerettem, hogy a könyv minden egyes fejezete egyre jobban lökdöste a figyelmemet, hogy csak még többet akarjak tudni. A többiekről is szót ejtve: szerettem Rory baráti körét, meg azokat is akik később csatlakoztak. Nagyon tetszett a többi karakter, meglepő volt, hogy egy ekkorka regény hányat vonultatott fel. És Fanni nem veszett el közöttük, mindenkinek saját hangja és stílusa volt.

Na és a sok lélekmelegető sor... idéztem sokat molyra, de nem hiszem, hogy mindent kiírtam amit akartam.

És a vége... Rendesen sokkolt, ahogy a kis puzzle darabkák a helyére kerültek és megtudtam ki-kicsoda is pontosan. De ezután kis meglepetést hagyott nekünk az írónő: olyat, amit kevésszer látok regényekben, de én imádom! <3

És ha már plusz: kapunk a végére egy kis függeléket a francia szavakhoz, kifejezésekhez amik megbújnak a könyvben.

Köszönöm Fanni, hogy olvashattalak! Minden egyes szavát imádtam!

u.i.: meg akarom kóstolni a crêpes-t!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: imádtam! igazán festményszerű

Fülszöveg: utána csak nyújtottam a kezem, hogy nekem ez a sztori kell!
Cím: egyszerű de nagyszerű

Tartalom: 5/5

Mélypont: hívatlan vendég a partin

Tetőpont: az utolsó levél

Kedvenc szereplő: Isabelle, Evélyne

Legutáltabb karakter: a kis bastard - Jake

Kinek ajánlanám?: nyári románc kedvelőknek, akik szeretik az apró kis rejtélyeket

Figyelmeztetés!:  -

Ismerd meg az írót! - Monos Anett

 

☆☆☆☆☆

Egy név, akivel már többször találkozhattatok nálam: ebben az interjúban szeretném bemutatni nektek Monos Anett írónőt, akit már van szerencsém két éve ismerni a könyves berkekből. A rajongásom az első regénye iránt és az emiatti beszélgetés hamar átformálódott barátsággá. 

Olyannyira, hogy idén minden hónapban olvasunk egyet közösen és ezt közös poszt formájában elhozzuk az instagram oldalunkon Nektek.

A személyében nem csak egy kedvenc új írómat, hanem egy új barátot is felfedezhettem.

Antológiákban találkoztam először a nevével, aztán amikor szembejött velem, hogy kiadta az első regényét teljesen ingyen, ebookként, tudtam hogy olvasnom KELL!

A többi meg már... Történelem 😁

... gyertek, ismerjétek meg Monos Anett munkásságát!

☆☆☆☆☆

Mesélj kicsit magadról!

Anett vagyok, nincs és nem is volt írói álnevem. A Harry Potter hatására kezdtem írni 8 évesen, majd 2014-ben feltöltöttem az első történetemet blogra. Aktív blogos voltam, 2016-ban született meg a Gyűlöllek szeretni sorozat első két része, amit aztán sok átírás követett. Számos antológiában jelentek meg novelláim, és közreműködő is voltam bennük, szerkeszthettem, más írókkal dolgoztam együtt, láttam, hogyan születik meg egy könyv. 2021-től írástechnikai kurzusokra jártam, szerkesztést tanultam autodidakta módon (és azóta is tanulom). 2024-ben pedig megjelent a Gyűlöllek szeretni 1. a Skarlát Kiadónál, amit Sárközi Nillával együtt alapítottunk. A Szenvedélyes hadviselés debütáló regénye volt a kiadónak, akkor még ingyenes e-bookként.

Mióta foglalkozol írással?

8 évesen kezdtem írni, 10 évesen fejeztem be az első fantasy regényemet (vállalhatatlan lett, de még megvan! :D) Ez már huszonhárom éve történt.

Kik inspiráltak az írói szakmára? Vannak hazai vagy akár külföldi példaképeid?

Hogyne! J.K. Rowling és Stephen King (tudom, unalmas, mindenkinek ők a kedvencei :D). A Harry Potter indított el ezen az úton, Kingtől pedig sok technikát tanultam.

Hogyan fogadták otthon, amikor megtudták, hogy megjelentél? 

Anyu mindig is támogatott, ő maga is ír néha. Ezért nagyon büszke volt rám, az első dedikálásomra szalagszakadt lábbal jött el és lépcsőzött, annak ellenére, hogy direkt megkértem, hogy ne tegye. <3 Apu sajnos már nem élhette ezt meg, de ő is biztosan büszke lenne, bár neki nem sok köze volt a könyvekhez.

Mikor jelentek meg Bálinték először a fejedben:? Mikor döntötted el, hogy ebből bizony könyvet kell írnod?

2016-ban egy poénból indult az egész, néhány blogos csajszival, aztán még aznap felcsaptam a Wordöt, és elkezdtem írni csak úgy spontán, nulla elképzeléssel és cselekménnyel. Rövid novellának indult, egy romkomnak, aztán egy milliós karakterszámra rúgó kézirathalmaz lett. (Amit öröm volt meghúzni, és normális dramaturgiát adni neki :D) Ha látjátok a féltégla könyvet, gondoljatok arra, hogy ez jóóóval hosszabb volt :D És nem akartam kiadni soha, mert azt hittem, a stílusa miatt nem piacképes. (Bálintot cenzúráznom kellett, mert sokkal mocskosabb a szája :D)

Mikor várható új könyv? 

Idén már semmiképp sem. Egyelőre a harmadik részt írom, rengeteg dilemmával, borzalmas időhiánnyal, energiadeficittel, úgyhogy… remélem, jövőre meg tud majd jelenni.

Az írói pálya mellett egy másik fontos tevékenységet is űzöl: mesélj kicsit a kiadódról! 

A Skarlát Kiadót 2023-ban kezdtük el tervezni Sárközi Nillával, és 2024. február 1-én indult. Olyan hagyományos kiadómodell volt a fejünkben, ahol mentorálni is tudjuk a szerzőket, fejleszteni az ígéretes kéziratukat, amit egyik kiadó sem tesz ilyen formában. Minél jobban belemélyedtünk a könyvszakmába, annál jobban láttuk a hiányosságait, és úgy gondoltuk, a kiadók nem foglalkoznak a szerzőkkel. Mi is írók vagyunk, ezért sokkal jobban átérezzük a többi író problémáit. Ezért készek leszünk mellettük állni, és segíteni őket ezen az úton. Nem csak a könyveik kiadásában vállalunk szerepet. Jelenleg több íróval is szoros kapcsolatot tartunk, folyamatosan dolgozunk a kéziratokon, hogy a legjobb minőségben kerülhessenek majd a boltok polcaira. Terveink szerint jövőre mindenképpen új írók hallathatják a hangjukat nálunk <3

Miért pont Skarlát? Mit szimbólizál?

 

A profilunk elsősorban a romantikus/erotikus könyvek, ami gyakran keveredik más zsánerrel, eddig fantasyvel. A skarlátvörös szín a szenvedélyt szimbolizálja számunkra. Legyen szó a romantikáról, vagy pedig a könyvek szeretetéről, hiszen a mottónk is ez: Szenvedéllyel a jó történetekért.

☆☆☆☆☆

Búcsúzóul pedig, lessetek rá az írónő munkásságára:

Anett instagram oldala

Skarlát kiadó weboldala

Skarlát kiadó instagram oldala

Czap Zsuzsanna: Benned ​kezdődik

Megmutatni, mi van legbelül… az a legnehezebb.

Író: Czap Zsuzsanna

A mű címe: Benned ​kezdődik 

Kiadás éve: 2026

Kiadta: Lumira

Oldalszám: 396 oldal

Karrier, túlhajszoltság, szerelem…

Kőrösy Domokos – akit mindenki DMK-ként ismer – Magyarország egyik legismertebb zenei ikonja: a hangja stadionokat tölt meg, az arca plakátokról néz vissza, mégis egyre nehezebb elviselnie a csendet, amikor a fények kialszanak.

Egy nap különös üzenetet talál: „Amikor már úgy érzed, minden szétesik, hívj fel.” A szám Németh Alizhoz vezet, egy vidéki szobrászhoz. Aliz különös, zárkózott nő: nem keresi a népszerűséget, mégis olyan hírességek járnak hozzá, akik elakadtak az életükben. Hallgatni, figyelni, teret adni – ez az ő veleszületett képessége.

Domokos eleinte idegen ebben a lassú világban, de a közös munka és az őszinte beszélgetések lassan visszahozzák a zenéhez való szenvedélyét, és valami mást is. Kettejük kapcsolata nem viharos vágyakból, hanem bizalomból és közös csendekből épül. De vajon vár rájuk közös jövő, vagy csak a pillanat hevében tűnhet úgy, hogy egymásnak lettek teremtve?

Ez a regény a hazatalálás története.

Arról, hogy a siker nem pótolja az önazonosságot.

Hogy a szeretet és a ragaszkodás miként alakul ki észrevétlenül.

És hogy az otthon ott van, ahol az a valaki, aki mellett végre önmagad lehetsz.

☆☆☆☆☆

Nem tudom elmondani nektek én mennyire vártam ezt a regényt.

De mindig a legmagasabbról lehet a legmélyebbre esni: és ebben a regényben ez a sor elég kétértelmű.

Ismét egy elsőkönyves szerző, Czap Zsuzsanna regényével és munkásságával ismerkedhettem meg a Lumira kör tagjaként, amit ezúton is nagyon szépen köszönök! #recenzió

A hírnév közel sem sétagalopp: főleg ha az embernek megállás nélkül teljesíteni is kell.

DMK és Aliz kapcsolatát mutatja be a könyv: hogyan lehet kiégni és hogyan képes valaki kézenfogva végigvezetni a lelki gyógyulás ösvényén. Domokos kiégett popsztár, aki menekülni akar. Így jut Alizhoz, aki egy kis buborékban él, elzárva a külvilágtól. A lány szobrászként dolgozik, emellett viszont elég nagy neve van a szakmában: sokan hozzá fordulnak segítségért, ha gyógyulni szeretne a lelkük.

– És… mindig tudod, mit kell mondani?

– Nem mindig – hangzott a válasz ugyanolyan magabiztossággal, mint a telefonbeszélgetésben. – Csak legtöbbször nem számít, hogy tudod-e. Az számít, hogy úgy hangozzon, mintha biztos lennél benne.

Az eleje, úgy mint minden kapcsolatnak nem épp zökkenőmentes. De szép lassan ők is felismerik azt, ami az elejétől mi is látunk: olykor felfordulnak a pólusok és erősen vonzzani kezdi egymást a két ellentét.

– De nem fárasztó állandóan tartani magad? – kérdezte Domokos.

A lány egy pillanatra ránézett. 

– Az sokkal fárasztóbb, ha hagyod, hogy mások rángassanak.

És sajnos, jöjjön a fekete leves:

Gyors olvasónak vallom magam, aki ha leül addig nem is fejezi be a könyvet amíg ki nem olvassa. Nyilván ez időtől is függ, a történettől is, meg persze attól mennyire tudok a történetben lenni, mennyire tudok fókuszálni. Ennél a regénynél az első gondolatom az volt, hogy naná, max. 2 nap munka mellett, nem egy kódex méretű könyv, szép nagy betűkkel, amit nem kell bogarászni.

Meglesz.

– Mindenkinek van valami erőssége – jelentette ki –, a tiéd nyilván nem a háztartás.

Csakhogy, elérkezett egy olyan dolog, egy olyan akadály, amivel nem számoltam. A hibák.

Nem egy, nem kettő. Ezek pedig az elején folyamatosan kizökkentettek a történetből, aminek a sztorija tetszett. De emiatt borzasztóan lassan haladtam és volt amikor (elég sokszor) kétoldalanként becsuktam a könyvet és kizoomoltam a fókuszból. De szerencsémre, az első 100 oldal után megszűnt a probléma és szépen falogattam a lapokat.

Utána már csak az a bibi maradt meg, hogy hirtelen váltottunk nézőpontot, és nehezen jöttem csak rá, éppen kinek is a gondolatait olvasom.

A könyvben nagyon szép gondolatok kerülgették egymást, szép volt olvasni.

Vegyesek az érzelmeim, de sajnos 2 csillag felé nem kúszott a regény.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: egyszerű, valamiért retro benyomást kelt nekem

Fülszöveg: nagyon-nagyon felcsigázott! hasonló könyvet még nem is olvastam, így amit megláttam már nagyon várni kezdtem
Cím: nagyon szép, az egész történet elolvasása után pedig csak még szebb lett

Tartalom: 2/5

Mélypont: -

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: -

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: clear romantika kedvelőknek, akik hazai vizeken olvasnának

Figyelmeztetés!: sok belső monológ

Hiragi Szanaka: Az elveszett emlékek lámpása

Író: Hiragi Szanaka

A mű címe: Az elveszett emlékek lámpása

Kiadás éve: 2019

Magyar megjelenés: 2024

Kiadta: Libri

Oldalszám: 240 oldal

Létezik egy különleges fotóstúdió, ahol előbb-utóbb mindenki megfordul. Ez a hely ugyanis a túlvilág felé vezető út első állomása, ahol egy titokzatos férfi, Hiraszaka fogadja az eltávozottakat. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat – minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka kíséretében visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba…

☆☆☆☆☆

Három lélekkel fogunk találkozni a lapokon, három történetet ismerhetünk meg.
Mindnek egy árnylámpát kell készítenie, egy szómatót, amit a japán hitvilág szerint azelőtt lát az ember, hogy a túlvilágra kerülne. Segítségül hozzá az életük képei lesznek, ezekből kell annyit kiválogatniuk, ahány év megadatott nekik az élők sorában.

Egy segítő fogja átvezetni őket a lámpás elkészítésén, Hiraszaka, akinek olykor nagyobb feladata is lesz: ha egy kép megfakult, vissza kell térniük az időben arra a napra, amikor az emlék elkészült: hiszen így lehet teljes a lámpás. Az emlékek ugyan nem, de a fotográfiák megfakulhatnak, ha valaki időről-időre előveszi őket.

A könyvnek szép nagy margói vannak, azt feltételeztem az elején, hogy hát akkor tök gyorsan kiolvasom. Csalóka volt, mert utána rá kellett jönnöm, hogy az ilyesféle könyvek nem úgy viselkednek nálam mint a romantikusok, vagy a fantasyk: nem tudom gyorsan olvasni, mert a történet igényli, hogy szép lassan haladjak vele.
Meg azért is, mert néha elég nehéz volt olvasni a sorokat: hiszen vissza kellett térnie minden halottnak az általa legszebbnek gondolt emlékbe. Nem is kell mit mondanom, szívszaggató volt.

Az utolsó oldalak különösen tetszettek, helyére kerültek a kirakós darabkái.
Gyönyörű történet!

Nagyon tetszettek benne a japán kifejezések, a kultúra megjelenése, a szokások leírása.
Ezeddig nem sok japán íróhoz volt szerencsém, de innentől már kicsit tudatosabban is fogom őket keresni. Jut is eszembe, van pár új megjelenés amire fáj a fogam...

Hogy kinek ajánlanám? Igazából mindenkinek, mert ez a könyv ismét megmutatja azt, ami a legfontosabb: az élet. <3 Japán fanoknak, különösen azoknak akik keresik az irodalmukat kötelező darab!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: ez fogott meg elsőnek, nagyon megtetszett

Fülszöveg: nagyon-nagyon érdekesen hangzott, és nem is hozott csalódást
Cím: elég misztikus, elsőre nem jöttem rá, miről is lehet szó

Tartalom: 5/5

Mélypont: az erkély és a tűz

Tetőpont: amikor a végén minden összeállt

Kedvenc szereplő: Micuru, Hiraszaka

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: japán fanoknak, japán irodalom kedvelőknek

Figyelmeztetés!:  zsepit bekészteni!

Törteli Eszter: Szemtől szemben a halállal

Egy bűnügyi helyszínelő megrázó történetei

Író: Törteli Eszter

A mű címe: Szemtől szemben a halállal

Kiadás éve: 2026

Kiadta: Dopamin

Oldalszám: 368 oldal

Akit a Koponyák királynőjének hívtak

Megcsörren a telefon. Brutálisan kivégeztek egy fiatal nőt. Gyors öltözés, pakolás, és irány a helyszín. Kék villogók mindenhol. Órákon át tartó helyszínelés, majd egy jegyzőkönyv, ami mementóként őrzi egy újabb áldozat tragédiáját.

Öngyilkosságok, emberölések, balesetek elszenvedői és ismeretlen holttestek között éltem a mindennapjaimat. Tizenhat évig voltam rendőr, kezdetben rendkívüli haláleseti nyomozó, majd bűnügyi helyszínelő.

Önként mentem be olyan helyekre, ahonnan mindenki más kimenekült.

Több ezer haláleset ügyén dolgoztam, szembenéztem a legkegyetlenebb gyilkosokkal.

Mindez nem múlik el nyomtalanul.

Törteli Eszter kötete a rendkívüli halálesetek hátborzongató világába enged betekintést. A szerző visszaemlékezik a személyes karriertörténetét keresztező megrázó emberi sorsokra, megrendítő kihallgatásokra és megdöbbentő helyszínekre. Az olvasó nemcsak látni, de érezni fogja, milyen érzés ott állni: szemtől szemben a halállal.

A könyvet nagykorú olvasóknak ajánljuk.

☆☆☆☆☆

Felkavaró. 

Lehengerlő.

Garantáltan veled maradnak a történetei!

Első amit kiemelnék, hogy Törteli Eszter brutál jól ír! Teljesen magához láncolt a stílusa, csak úgy suhantam a szöveg felett. És ennél a könyvnél az sem tántorított vissza, hogy egy memoárról van szó - én pedig azokat nem igen szeretem.

Szerettem Robi, Feri és Zsolt doki karakterét is, üdítőek voltak a történetben! Annyira szép volt, ahogy a történet megmutatta ennek a szakmának az igazán emberi oldalát is, ami mindegyiküket a felszín felett tartotta ebben a cudar melóban. A kedvencem viszont az volt, ahogy Eszter minden halottól elköszönt.

Imádtam a könyv humorát - tudom, morbid dolog talán ezt kiemelni benne, de úgy érzem, ha nem lett volna, nagyon száraz, és sokkal ijesztőbb lett volna olvasni.

Imádtam Eszter kihallgatásait, a kedvencem az volt, amikor elkezdett körmöt reszelni, mert nem akart neki színt vallani egyhamar a gyanúsított. Nagyon szeretek erős nőkről olvasni, akik nem engednek a sztereotípiáknak, és férfiasnak mondott munkakörben is helyt tudnak állni - és még hogy! Le a kalappal!

Ugyan csak csendes megfigyelője vagyok a témának, és az eddigi rendőrségi ismereteim kifutottak a több tucat true crime ügyben, amit podcastekben vagy youtube videókban hallgattam, de meg kell mondanom, hogy az ő szakmaisága kérdést sem hagyhat maga után.

Ittam a szavait! Lenyűgözőek voltak a vallató módszerei, ahogy ezeket bemutatta nekünk.

A bűnesetekről pedig... Nem is tudom, melyik hökkentett meg jobban, melyik volt az első amikor becsuktam a könyvet és kértem magamtól egy kis időt, hogy folytassam. 

Próbálok csak címszavakkal utalni a történetekre, mert szeretném, ha ezt a könyvet Ti is olvasnátok! Lássuk is, mennyire leszek képes virágnyelven fogalmazni:

Az iskolai zaklatós eset volt számomra a legnehezebb. Nem csak akkor Eszter, de az olvasás közben nekem is felvillantak a múlt képei. Nekem is hányingerem lett és ott muszáj volt kicsit mást csinálnom, hogy utána rendes olvasmányként tudjam kezelni a történetet.

De ez csak a hideg zuhany előtti kis sokk volt, mert utána ezerszer durvább sztorik érkeztek.

A nejlonzacskós eset meg... Még mindig képes vagyok megdöbbenni az emberi - hogy is írta Eszter? - egyszerűségen, de ez aztán... Nem is tudom mit írhatnék, de az első félhangos mondatom nyomdafestéket nem tűrne, az tuti.

Összeségében, mindenkinek tudom ajánlani a könyvet, aki fogékony a rendőrség vagy éppen a bűnügyek kapcsán. Úgy érzem ezzel a történettel csak gazdagabb lettem, köszönöm Eszter és Dopamin kiadó, hogy olvashattam!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: elsőre furcsa volt, de aztán nagyon megtetszett

Fülszöveg: felcsigázott
Cím: nagyon baljóslatú - megfogott

Tartalom: 5/5

Mélypont: Nejlon zacskós eset, Hamburgerező klotyóján a drogos incidens, iskolai zaklatás

Tetőpont: amit kiemelnék a könyvben, az a humor volt

Kedvenc szereplő: Eszter, Feri, Robi és Zsolt doki

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: true crime fanoknak

Figyelmeztetés!: igazán nagykarú olvasóknak ajánlott! megrázó jeleneteket tartalmaz

Ellyne: Run ​Rabbit Run (Green Falls Szörnyek 2.)

Író: Ellyne

A mű címe: Run Rabbit Run

Kiadás éve: 2026

Kiadta: PublishDrive

Oldalszám: 120 oldal

Green Falls városában a hó elolvadt, a természet virágzik, és a húsvéti démon hajszája megkezdődik…

Elizabeth Lane évek óta nem járt Green Fallsban, de egy megörökölt nyaraló miatt úgy dönt, végre visszatér – és talán gyökeret is ereszt. Húsvét közeledtével azonban kénytelen megszállni a hegyek között, egy hátborzongató erdő mélyén álló házikóban.A helyszín tökéletesnek tűnik arra, hogy utánajárjon a várost övező kísértethistóriáknak.

Azt viszont nem tudja, hogy valójában nem maga a ház a kísértetjárta, hanem a hegyeket körbeölelő erdő, és annak mélyén lakozó világítószemű démon, aki igencsak ismerős a számára.

Nathan Cole tizenkilenc éves korában a fejébe vette, hogy a lány az övé lesz. Azóta csak várt és várt, hosszú évekig, amíg Lizzie vissza nem tért.

Most pedig itt van, és meglepő módon a kis kíváncsi, élesnyelvű fotós lány, igencsak kapó arra a játékra, amit kitervelt neki…Ez a húsvéti időszak más lesz, mint a többi.

E történet dala legyen a: Run Rabbit Run

Egy paródikus elemekkel megspékelt sötét húsvéti könyv, amely kizárólag csak 18 éven felülieknek szól!

☆☆☆☆☆

IMÁDTAM!

De annyira, hogy perceket kellett ülnöm a billentyűzet felett, hogy bármi értelmeset is ki tudjak nyögni erről a könyvről. Szóval ebben a posztban csak hebegni meg habogni fogok, bocsi előre is!

Higgyétek el, ezt olvasnotok kell!

Az egész ott kezdődött, hogy a sorozat első része óta én teljesen Nathan történetének a függőjévé váltam. Adott egy cuki fiú, aki a jófiú a bandában. Egy ma született bárány... akit párosítunk egy sötét átokkal. Majd egy csipetnyi kis megszállottsággal.

És hogy mit kapunk?

Egy bookboyfriend materiált nekem. Mert hogy Nathan bizony oda került!

Adott egy lány, Elizabeth aki a nagyija halála után visszatér ebbe a zakkant kis városkába. És nem ő az egyetlen, aki már nagyon várta ezt a pillanatot... Az első részben megismert kávézó tulajdonos, Nathan Cole tinikora óta a lány megszállotja.

És mint szépen lassan kiderül, Lizzie sem volt éppen közömbös hozzá.

Green Falls tavaszodik, készülnek a húsvétra.

És ezzel együtt pedig Nate ünnepe is kezdetét veszi...

Ellyne történetvezetése, mondatai még mindig a kedvenceim közé tartoznak, alig pár órámba került, amíg Melodyval kivégeztük ezt a kisregényt. Ezúton is köszi a közös olvasást! <3

Mindig öröm elkezdeni a történeteit, mert azonnal magukhoz láncolnak.

Az általam mindig sokat emlegetett kameókon pedig hatalmasat nevettem! 

De a humor faktort nem csak ez adta. Nate és Elizabeth személyisége is nagyon jól hozta a könyv hangulatát. Erre meg csak rálapátoljuk, hogy én meg amúgy is szeretek visszatérni Green Falls utcácskái közé <3

Az utóbbi időszakban (ahogy sokan másoknál is) stresszesebb voltam és elég nyomott hangulatú. Na ez a történet egy olyan pluszt adott, amit könyv régen nem tudott elérni.

Nem életigazságokat tanított meg, hanem egyszerűen csak szórakoztatott. 

És az én lelkemnek most pontosan ez kellett.

Köszönöm Ellyne az ismételten feledhetetlen élményt!

Olvassátok csak, nem fogjátok megbánni!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: tetszik

Fülszöveg: az első rész már rávett, hogy én ezt a könyvet akarni fogom, de a fülszöveg is nagyon tetszett
Cím: imádom, hogy zenecímeket kapnak!

Tartalom: 5/5

Mélypont: -

Tetőpont: a kameó xD

Kedvenc szereplő: Nate

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: MINDENKINEK, aki szeretne egy kicsit szórakozni

Figyelmeztetés!: ha nem szereted a pimasz, szókimondó, mocskos sorokat, ez nem a te könyved lesz

Ange: Holdezüst

Író: Ange

A mű címe: Holdezüst

Kiadás éve: 2026

Kiadta: 3ook Írói Műhely

Oldalszám: 388 oldal

Mit tennél, ha a világon végigsöpörne egy mágiahullám, és hirtelen boszorkányok, lidrockok és vámpírok között találnád magad?

Fay Evans a pittsburghi rendőrség helyszínelője, aki a rendhez és a tényekhez szokott: két lábbal áll a realitás talaján. Egészen addig, amíg a mágia ki nem rántja azt alóla, és lidrockká nem változtatja. Miközben Fay próbál eligazodni az új világ szabályai és saját identitásának kérdései között, váratlan szövetségesre talál Adam Reeves személyében.

De Adam az utolsó, akiben Faynek bíznia kellene. A férfi titkolózik, morálisan megkérdőjelezhető döntéseket hoz, a legegyszerűbb kérdésekre sem hajlandó egyenesen válaszolni… És nem mellesleg: vámpír.

Minden józan érv azt diktálná, hogy tartsák egymástól a három lépés távolságot.De a vonzalom nem mindig logikus. A bizalom törékeny. És amikor a helyi vámpírkolónia feje halálos fenyegetéssé válik, Faynek döntenie kell, melyik oldalra áll.

Merülj el a Holdezüst világában, ahol a mágia beszorul a reggeli kávé és a négyórási dugó közé!

☆☆☆☆☆

Te mit tennél, ha reggel más lényként ébrednél fel?

Én nem tudom, csak azt, hogy már a címkékből tudtam, hogy ez bizony az én sztorim lesz.

Ebben a történetben egy hazai elsőkönyves író, Ange mutatkozik be nekünk. Elhozott egy urban fantasyt, amivel úgy hiszem, nem csak engem nyűgözött le, hanem Titeket is lefog!

Így amikor megkeresett, hogy volna-e kedvem olvasni hát azonnal igent mondtam! (Meg persze én is akartam már jelentkezni előolvasásra a posztja alatt, csak tudjátok milyen vagyok, mint az aranyhalak :')) Amióta készült a regénye figyelemmel kísértem, és tudtam már akkor is, hogy nekem ezt bizony mindenképpen olvasnom kell!

A történetben egy rendőrségi helyszínelő, Fay szemével látjuk az eseményeket. Egyik nap még tök nyugodtan éli a - mondhatni - kissé unalmas, hétköznapi életét, másnap pedig azzal kell szembesülnie, hogy a mesék bizony igazak voltak. Léteznek vámpírok, boszorkányok, féllények és... lidrockok.

Ezzé válik a lány maga is, egy furcsa elf-tündér lénnyé.

Adam fogja a szárnyai alá venni (aki egy vámpír), de csak azért, mert azt hiszi, hogy az átváltozás után a rendőrségi helyszínelő technikus lány is vérszívóvá válik majd. De ha így lett volna, hol maradna az izgalom? Helyette átváltozik egy olyan lénnyé, amit gyűlöl.

Vagyis pontosabban, gyűlölnie kellene *kacsintás*

A szereplőket szerettem, mind közül Nick, Cathy és Zoe voltak a kedvenceim. Remélem a folytatásban - mert naaagyon remélem, hogy érkezik - több szerepet fognak kapni. 

Az elején könnyen felvettem a ritmust, majd ahogy kezdtük magunkat beleásni a sztoriba egyre több új információ jött és új alakok özönlötték el a lapokat. Sokszor csak kapkodtam a fejem, mert épp hogy elindultak a kis fogaskerekeim az események folyamán már máshol voltunk, más problémával kellett szembenézni a főhőseinknek. Nagyon szerettem volna többet megtudni róluk, azt sajnáltam egyedül, hogy nem volt teljesen kibontva egy-egy jelenet, illetve karakter.

Ange történetmesélésébe hamar belerázódtam, szerettem olvasni az első könyvét. 

Ugye nem rejtettem véka alá, hogy nagyon sok szálat még nyitottan hagyott, de ha belegondolunk, melyik fantasy elsőrészben kapunk teljesen bevarrt cselekményt? De nyugi, a történet szép keretet fog kapni, ezt tudom garantálni.

Köszönöm Ange a recenziós lehetőséget!

A könyvet pedig ide kattintva INGYEN letölthetitek!

Én ki nem hagynám ;)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: GYÖNYÖRŰ! Az idei egyik kedvencem lett!

Fülszöveg: nagyon felcsigázott
Cím: egyszerű és nagyszerű

Tartalom: 5/4

Mélypont: -

Tetőpont: az erkély

Kedvenc szereplő: Nick, Zoe, Cathy

Legutáltabb karakter: Francis

Kinek ajánlanám?: akik szeretnek elveszni az urban fantasy bugyraiban, továbbá szeretik a vámpíros, misztikus történeteket

Figyelmeztetés!: hamar magába szippant, legyen én-időd, mert nagyon kelleni fog ^^

Ellyne: Alpha

Író: Ellyne

A mű címe: Alpha

Kiadás éve: 2026

Kiadta: PublishDrive

Oldalszám: 158 oldal

Egy kisváros, amely mögött sokkal több rejlik, mint puszta UFO legendák…

Soleil Ward, feltörekvő idegenkutató professzor megbízást kap mentorától: utazzon el egy földönkívülieket elszállásoló kolóniába az északi hegyekbe, és felügyeljen ott egy különleges idegent.

A terv egyszerűnek tűnik. 

Csak jön és megy, és lehetőleg egyben visszatér Graceland városába. Ám sejtése sincs arról, hogy valójában mi várja majd a neki kijelölt kabinban. 

Pontosabban: kicsoda.

Silas egy modern Tarzan. Soleilnek meggyűlik a baja azzal, hogy feltörje a falait, ám ahogy telik az idő, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kolóniában sokkal több történik, mint puszta asszimiláció.

Rá kell jönniük, kiknek a bábjai, de előbb el kell nyernie Silas bizalmát, meg kell bizonyosodnia arról, hogy a nárcisztikus macskája biztonságban van az idegen mellett, és persze túl kell élnie azt a néhány napot, amelyet összezárva tölt a földönkívüli fazonnal, aki nem csak a kedvenc puzzle-ját akarja kirakni…Persze Silasnak csak egy cél lebeg a szeme előtt.

Egy társ.

☆☆☆☆☆

Be kell valljam, nekem sosem volt a szívem csücske a Walt Disney mese, de úgy voltam vele, Ellyne változatára azért kíváncsi lennék. És milyen jól tettem, hogy az voltam!

Mivel már a 24. oldalon hangosan felröhögtem, tudtam, hogy ez a könyv ismét fergeteges szórakozást fog nyújtani. 

A kiindulópontunk egy kutatóközpont, ahol a főszereplő csajszink Soleil azt a váratlan feladatot kapja, hogy figyelje az idegenek laktak kolónia beilleszkedését az emberi társadalomra. Viszont arra ő sem számított, hogy egy vele egyidős férfi karjaiba - illetve annak házába - lökik.

Silas egy modern Tarzan ugyan, de a könyv gyönyörűen bemutatja az örök igazságot: sose ítélj meg senkit első találkozás alapján. Több titkot rejtenek a bázis falai, mint azt elsőre gondolnánk.

És ez a Tarzan sem ám az a klasszikus, mint akire számítanánk.

A mellékszereplők ismét szerethetőek voltak, de a prímet nálam akkor is Mr. Zi vitte el, Soleil macskája. Bár abban nem is kételkedek, hogy ő lesz a nagy közönségkedvenc az olvasóknál.

Az utolsó jelenet meg... az agyam eldobtam xD nagyon kellett, imádtam!

Továbbá imádom az egyik szereplő kameóját, aki elkíséri Ellyne újabb köteteit. És azt, hogy ezzel a finom szállal összefűzi a sztorikat, egy nagy-nagy családdá. 

Mert itt bizony minden mindennel összefügg.

Imádom humor, imádom gördülékeny sorok.

Öt csillag, nem is kevesebb!

Ha szereted a Luxen világát, akkor ennek a kisregénynek is muszáj esélyt adnod!

Köszönöm Ellyne az ismételt lehetőséget az előolvasásra!

Neked pedig Csilla @olvassunk_valamit ismét a közös olvasást! <3

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: első ránézésre karácsonyi történetet sejtet, de nem az

Fülszöveg: felkeltette az érdeklődésem
Cím: meglepett, sokáig nem is értettem meg miért pont ezt kapta

Tartalom: 5/5

Mélypont: amikor Silas lelepleződik

Tetőpont: az utolsó fejezet xD IMÁDUNK MR. ZI! <3

Kedvenc szereplő: Mr. Zi

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: ha szereted a Luxen történeteket, adj ennek is egy esélyt

Figyelmeztetés!: kényelmesen dőlj hátra, mert ha egyszer a kezedbe kerül, nem fogod tudni lerakni

Molière: A ​fösvény

Író: Molière

A mű címe: A ​fösvény

Kiadás éve: 1668

Oldalszám: 76 oldal

Moliere saját osztálya egyik torz jellemkinövését, a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. A riasztóan torz szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Pénze, gazdagsága nem a jólét, a gondtalanság forrása, hanem a rettegésé, a gyanakvásé. A tragikomikum akkor hág tetőfokára, amikor fösvénysége lelepleződik, és hitvány tervei összeomlanak. Végsősoron ez a színmű a pénzt legfőbb értékké tevő polgárság bírálata. Harpagon alakja nemcsak a fukarság koroktól független szimbóluma, hanem a pénzgyűjtő polgár, a tőkés felismerhető őse is, az arany által kormányzott világ tipikus alakja.

☆☆☆☆☆

Bánom, hogy gimiben nem figyeltem fel a munkásságára, mert most felnőtt fejjel nagyon jót derültem ezen a történeten. Elképesztő volt olvasni mennyire zsugori tud lenni egy ember, mennyire veri a fogához a garast (milyen szép a magyar nyelv, hogy ilyen sorokkal képesek vagyunk kifejezni személyiségeket, de nem?). 

Harpagon karaktere egyszerűen borzalmas. Már annyira borzalmas, hogy hihetetlen és ezzel együtt nagyon remek! Olyan, mintha a 7 főbűn egyike szökkent volna a történetbe, a Fösvénység képében.

A gyerekei  elől is dugdossa a vagyonát és még meg is szólja őket, ha úgy érzi, csak szórják a pénzt.

A dráma viszont nem csak ezen alapul, hanem bizony a szerelmen is. Mind a kettő gyermek szabadon akar szerelmet választani, de apjuknak más a terve velük. Az ő kínlódásaikat kísérjük nyomon és a meglepően vicces helyzeteiket, amikbe belekeverednek.

Rég olvastam drámát, de azt hiszem, idén ismét nekikezdek majd.

Olvassátok csak, ígérem mindenkinek fog tetszeni!

A MEK holnapján pedig ingyenes is elérhető! #nemreklám

Fun Fact: azért kezdtem bele a könyvbe, mert azt hittem, hogy a hamarosan itthon is debütáló Molière musical ez alapján szolgál. Nem így van, hanem a drámaíró életét fogja bemutatni. Mindenesetre nagyon élveztem a művet, nem bánom, hogy elolvastam.

☆☆☆☆☆

Ismerd meg az írót! - Bara.V.A.

☆☆☆☆☆

Egy éve már egy újabb íróval sikerült megismerkednem, aki kis hazánkban alkot. Tudjátok, szeretek interjúkat készíteni - és frappáns kis kérdéseket kitalálni, és ezt a szenvedélyemet szeretném majd a jövőben is még megcsillogtatni.
Bara írta a Lehullott virágok c. könyvet, amit ugyan egy éve olvastam, de elég tisztán emlékszek rá: nekem nagy kedvencem lett.

Főszereplője egy fiatal srác, Misa, akivel karöltve éljük át a szerelem hullámvölgyeit.
A könyv nem egy tipikus romantikus regény: itt eleve tudod, hogy szakítani fognak a hősszerelmesek.
Épp emiatt olyan keserédes az egész.

Az interjú überjólett, nem is fecsérelem a szavakat: gyertek, ismerjétek meg Bara.V. A. munkásságát!

☆☆☆☆☆

Talán kezdjük is azzal, amivel megismertelek: a családod, barátaid hogy fogadták azt, hogy egy éve megjelent az első regényed?

A családom és a barátaim csak viszonylag későn tudták meg. Gyerekkoromban mégbüszkén mutogattam nekik minden történetemet, de felnőttként az írás inkább egycsendes, privát hobbivá vált. Sokáig magamban tartottam, végül a nyomtatott könyvmegjelenése (amit ide kattintva meg is tudsz rendelni) előtt úgy döntöttem, ideje „színtvallani”. Eléggé meglepődtek, főleg azon, hogy manapság már ilyen könnyen megvalósítható a könyvkiadás, és hogy én végigcsináltam ezt a folyamatot.

Mióta foglalkozol írással?

Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon régóta. Hét évesen írtam az első „könyvemet”, ami egy eltévedt kiscicáról szólt, és bár nem volt túl hosszú, mégis egy kerek kis történet lett. Azóta voltak hosszabb szünetek, amikor az élet más irányba vitt, de valahogy mindig visszataláltam a történetmeséléshez. Úgy tűnik, számomra ez az a szenvedély, amitől nem lehet megszabadulni.

Az írás mellett egy másik kreatív hobbinak is élsz. Mesélsz a Könyvpillangóról, és arról, hogy született meg a fejedben?

A kézműveskedés is ugyanannyi ideje része az életemnek, mint az írás. Több ehhez kapcsolódó projektem valósult már meg a múltban. Nagyon szeretek rajzolni és mintákat tervezni, ráadásul az írás kapcsán rengeteget mozgok könyvmoly-közegben. A gondolataimban ezúttal találkozott a két művészeti ág, amiből megszületett a Könyvpillangó. Jelenleg könyvrajongóknak tervezett pólók, vászontáskák és könyvtokok készülnek cuki vagy humoros mintákkal, feliratokkal. Még nagyon az elején tart ez a vállalkozás, ebben az évben szeretném kiépíteni hozzá a webshopomat.

Írni sokszor magányos folyamat. A környezetedben vannak olyan emberek, akik noszogatnak, hogy minél előbb újabbnál-újabb köteteket hozz el nekünk? 

A közelmúltig inkább az ellenkezője volt jellemző: a környezetem jobban örült volna, ha az írás helyett valami „hasznosabbal” foglalkozom, főleg mert anyagilag elég nehéz időszakon megyünk keresztül. Emiatt sokszor lelkiismeret-furdalásom volt, amikor ismét az írással töltöttem az időt. Most viszont változóban van a helyzet: a férjuram elkezdte olvasni a könyvemet, büszke rám, és egyre többet kérdez a terveimről. Ahogy őt ismerem, hamarosan lelkesebb lesz, mint én! Ez hatalmas megkönnyebbülés.

"A valósággal való egyezés csupán csak a véletlen műve" - megjelentek karakterek a hétköznapjaidból is a lapokon? Továbbá, vannak fontos helyszínek, életesemények a regényeidben amikkel te is rezonálsz?

Egy az egyben nem, de azért persze csipegetek a valóságból. Mások szóhasználatát különösen szeretem „kölcsön venni”. Szóval egy társaságban elejtett vicces vagy különleges szófordulat könnyen lehet, hogy visszaköszön valamelyik történetemben. A helyszínek egy érdekes kérdés, mert azt mindig pontosan tudtam, hogy melyik létező helynek a hangulatát szeretném átadni, de a leírása sosem pont olyan, mint a valóságban. Rengeteget sétálok és nagyon sok helyen éltem már, így az én fejemben is sokszor összemosódnak helyszínek, csak a hangulat az, ami élesen megmarad.

"Ha nagy leszek..." - Kik inspiráltak az írói szakmára, vannak kedvenc írók/költők?

 

A mai napig szeretem a mesekönyveket, és eleinte a kedvenceimet próbáltam utánozni. Azok az szerzők tudnak nagyon inspirálni, akik képes átadni a természetközeli hangulatot, ezért nem emelek ki konkrét írókat.

Végezetül pedig és nem utolsó sorban: mesélsz nekünk kicsit az új kötetedről? 

A második könyvem jelenleg még a „magányos” írói munkaszakaszban jár, de már nem sokáig. A történet középiskolásokról szól majd: a barátságaikról, kétségeikről, első nagy döntéseikről és azokról az érzésekről, amelyek ebben az életkorban hajlamosak sok mindent felnagyítani. Hangulatában valószínűleg hasonló lesz az első könyvemhez. Abban bízok, hogy akik számára a Lehullott virágok pozitív élményeket adott, majd ettől a regénytől is megkaphatják.

☆☆☆☆☆

Búcsúzóul pedig, lessetek rá az írónő munkásságára:

Bara weboldala

Bara instagram oldala

Könyvpillangó weboldala

Könyvpillangó instagram oldala

Ross Welford: When ​We Got Lost in Dreamland

I've got to tell you about a bad dream.

Író: Ross Welford

A mű címe: When we got lost in Dreamland

Kiadás éve: 2021

Kiadta: HarperCollins

Oldalszám: 416 oldal

When 12 year-old Malky and his younger brother Seb become the owners of a „Dreaminator”, they are thrust into worlds beyond their wildest imagination.

From tree-top flights and Spanish galleons, to thrilling battles and sporting greatness – it seems like nothing is out of reach when you can share a dream with someone else.

But… impossible dreams come with incredible risks, and when Seb won't wake up and is taken to hospital in a coma, Malky is forced to leave reality behind and undertake a final, terrifying journey to the stone-age to wake his brother…

☆☆☆☆☆

Szóval egyébként én így rájöttem, hogy angolul olvasni nem is olyan ijesztő, mint elsőnek hangzott 👀

You know when you're dreaming, and it all seems real?

Az újévi könyves fogadalmaim egyike az volt, hogy minden hónapban szeretnék legalább egy angol könyvet elolvasni, ezzel fejleszteni magam ezen a nyelven. A könyv Prágából érkezett haza velem még nyáron, majd a kezdeti lendületem 23 oldalig vitt. Ezután eltettem, most pedig elővettem és - meglepően hamar - ki is olvastam.

Először persze meg voltam szeppenve, hogy nem-e vágtam ezzel nagy fába a fejszémet, de hamar világossá vált számomra, hogy nagyon alábecsültem a szókincsemet.

Jó, meg persze az is beletartozik, hogy kissé nagyobb betűkkel lett írva a könyv és viszonylag könnyű volt a nyelvezete - hiszen egy ifjúsági könyvről beszélhetünk.

Na, de ideje szót ejtenem a regényről is, hiszen ezért olvastok :):

A 12 éves Malky és az öccse Seb tulajdonosai lesznek egy Dreaminator nevezetű tárgynak, amivel képesek lesznek az álmokba járni. Azonban az álmoknak - illetve az abban tett rizikós dolgoknak - ára van: Seb egy ilyen álom után nem ébred fel, kómába esik.

Malky pedig mindent képes megtenni azért, hogy az öccse felébredjen.

Can you divorce your little brother?

A könyv humoros volt, sok részen én is elmosolyodtam vagy felnevettem. A kistesó-nagytesó dolgokat teljesen átéreztem, mivel nekem egy húgom van és totál a mi hajdani jeleneteinket láttam megelevenedni. Azzal a különbséggel, hogy régen én néha inkább Sebre hasonlítottam.

'You'll know when you get there. Sometimes the greatest journeys have no map.'

A könyv végére kicsit megtört a lendületem. Bár kevés oldal volt vissza és érdekelt, mi lesz a könyv megoldása, a nyelvi akadály visszafogott: aztán ilyenkor megnéztem mennyi oldalt is olvastam már el és megrázva magamat tovább folytattam. Ez motivált, hogy ha már annyi lecsusszant, a maradék is menni fog.

Magamat is megleptem, hogy majdhogynem 2 hét alatt ki is olvastam. És hogy tetszett-e?

Azt kell mondjam, igen. Bár voltak részek amiket nem 100% értettem, de akkor a szövegkörnyezet segített. Tartalmilag viszont nagyon kedves kis történet, és az biztos, hogy maradandó lesz, mint az első igazi angol könyvem.

Ha téged is vonz az álmok világa, amit saját magad irányíthatsz, akkor megtaláltam a Te könyvedet is!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: ezért szúrtam ki, imádom!

Fülszöveg: nagyon megtetszett, szeretem az álomjárással kapcsolatos regényeket
Cím: érdekes

Tartalom: 5/5

Mélypont: -

Tetőpont: Uri megjelenése

Kedvenc szereplő: Tenzi

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: akik szeretnek az álmok világába kalandozni

Figyelmeztetés!: -

A. L. Turner: Runaway Wolf - A szökött farkas

Író: A. L. Turner

A mű címe: Runaway Wolf - A szökött farkas

Kiadás éve: 2026

Kiadta: NewLine

Oldalszám: 468 oldal

Nadie menekül… egyenesen egy hamburgi rockfesztivál backstage-éig, és Conrad Coleman, a Runaway Wolf zenekar basszusgitárosának karjai közé.Csatlakozik a bandához, és hamar megköttetik a fogadás: ha a turné ideje alatt sikerül elkerülnie Conrad ágyát, magukkal viszik őt Los Angelesbe — és szabad lesz.

A lány hamar rájön, hogy nehezebb dolga akad, mint hitte. Három maffiaklán emberei és az Interpol egyik nagyhírű nyomozója is a sarkában van — és Conrad sem csupán egy viking külsejű, tetovált félisten, hanem egy sötét múltú, veszélyesen vonzó férfi, akinek képtelenség ellenállni.

Kennedy nyomozó egy gyilkos után lohol… egészen egy hamburgi szállodai szobáig, ahol három befolyásos nőt végeztek ki, akik egy-egy maffiaklánhoz köthetők. Kennedy tudja: a mészárlás idején volt még valaki a szobában. De vajon ő a gyilkos — vagy ártatlan?

Megkezdődik a hajsza, amely egész Európán át vezet. A nyomozás során Kennedy csak egy hackerre, egy újságíróra és egy olyan emberre számíthat a múltjából, aki mindent tud a maffiáról. De vajon mindegyikükben megbízhat? Talán épp onnan érkezik a segítség, ahonnan a legkevésbé várná.

A Runaway Wolf modern noir hangulatú romantikus krimi és maffiaregény: történet szabadságról és túlélésről, szenvedélyről és erkölcsi határhelyzetekről — ahol nem minden fekete vagy fehér, és a legveszélyesebb döntés néha a szerelem.

☆☆☆☆☆

A könyv olvasása elején már magamban leszögeztem: oké, hogy lassú víz partot mos, de aztán lemossa az egész kicseszett partszakaszt. Mit is mondhatnék? 

Aurora megint hatalmasat alakított! 

Bár az elején be kell vallanom nektek, azt éreztem, mint A lélekdoboznál: megijedtem, hogy talán nem fog tetszeni, hogy lehet nem leszek a célközönség része - hiszen korábban nem olvastam maffiáról könyvet. De ahogy elérkezett a második fejezet úgy beszippantott, hogy csak na! 

Az utolsó napi maradék 374 oldal ledarálása magáért beszél 🫣

– Telefont!

– Mit akarsz vele? – […].

– Megnézni valamit – […].

[…] A nő hátrarántotta a karját, kezében a telefonnal, hogy lendületet nyerjen, és olyan távolra dobta, amilyen távolra csak bírta.

– Te teljesen megőrültél? – […] – Azt mondtad, meg akarsz nézni rajta valamit.

– Igen. Hogy milyen gyorsan tud repülni – […].

Az egész nyomozás felpezsdítette a történetet és más nézőpontra rakta a fejembe.

Brutálisan nyitott Kennedy nyomozó szála!

Arról meg nem is beszélve, hogy ahogy a két szereplő nézőpontja haladt csak egyre magasabbak lettek a tétek és egyre több értelmet nyert a cím, ahogy a kis mozaik darabkák a helyükre kerültek.

– És nem hiányzik?

– Nincs nap, hogy ne gondolnék rá. De a szeretet bonyolult dolog.

A történet egy lány, Nadie jelenetével indít. Azzal a lánnyal, aki becsempészi magát a Runaway Wolf fiú rockbanda backstage-jébe. És innen indul el a sztori: fogadást köt az egyik gitárossal: ha képes egy hétig, amíg a fiúk európai touron vannak önmegtartóztatni, és nem a férfi karjaiba bonyolódni, elviszik magukkal az USA-ba, Los Angelesbe.

De Nadie miért akar oda menni?

Miért látunk egy nyomozós szálat párhuzamosan az ő napjaival?

Ki is Nadie valójában?

– Hogy szerethetnek úgy valakit, hogy nem is ismerik?

Ezekeről annyira szívesen beszélnék, de azt szeretném, ha ti is megismernétek a könyvet.

Legyen hát csak ennyi elég:

Aurora olyan kutatómunkát végzett amin rendesem tátva maradt a szám, vagy a csodálkozástól vagy épp a döbbenettől. Három nagy maffia csap össze a lapok között: a szerb, az orosz és az olasz. A módszereikről is olvashatunk, főleg egy mellékkarakter képbe kerülésekor, akinek hatalmas tudása van az alvilágról.

Ezen kívül pedig egy fontos üzenetet tartogat a számunkra a regény: egy nő sosem gyenge, képes megállni a helyét a férfiak álltal uralt világban. Nem szabad, hogy a sztereotípiák befolyásoljanak, és mindenki a maga sorsának a kovácsa.

Egy másik fontos dolgot is boncolgat a könyv, méghozzá a nők bántalmazásával kapcsolatban. Már csak emiatt is nagyon megéri elolvasni! 

A vége miatt majdnem eltőrt a mécsesem, de olyan befejezést kaptam, amit reméltem is.

Side jegyzet magamnak: legközelebb ha Aurora kiadja a bevásárló listáját még azt is el fogom olvasni. Kedvenc! Ismét egy kedvenc!

Köszönöm Aurora, hogy ismét előolvashattalak! 

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: amikor először láttam teljesen letablózott, imádtam első pillantástól!

Fülszöveg: nagyon-nagyon felcsigázott
Cím: egyből elkezdett a szürkeállományom dolgozni, hogy mi mindenre utalhat

Tartalom: 5/5

Mélypont: Conrad és a stég

Tetőpont: a színpad

Kedvenc szereplő: Nadie, Kennedy, Medvegyev

Legutáltabb karakter: nem merem leírni, mert elég nagy spoiler lenne: legyen elég annyi, az elején elég pozitív képben jelenik meg

Kinek ajánlanám?: maffia románc kedvelők és krimisek, imádni fogjátok!

Figyelmeztetés!: csak akkor olvasd, ha bírod a durva részleteket

Elle Kennedy: The ​Deal – Az üzlet (Off-Campus 1.)

igen, a régi borítóval, mert nekem valahogy a rajzolt túl cuki

Író: Elle Kennedy

A mű címe: The ​Deal – Az üzlet

Kiadás éve: 2015

Magyar megjelenés: 2016

Kiadta: Könyvmolyképző

Oldalszám: 440 oldal

A lány egyezséget köt a fősuli rosszfiújával…

Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.

...ami jobban sül el, mint remélte.

Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga.

☆☆☆☆☆

A könyv, amiben ismét csalódnom kellett. És a könyv amit nagyon nehezen tudtam értékelni.

Off campus imádók, kérlek, ne kövezzetek meg!

A nagyon erős kezdés után nagyon hamar magába szippantott. De ahogy elérkezett a könyv tetőpontja, és összejöttek akiknek össze kellett úgy éreztem, megfeneklettünk. Ágyjelenetek ágyjelenetek után, eltűnt az izgalom, csak unottan lapoztam. Majd jött egy olyan csavar, amivel felkapargattuk az alvó parazsat, de ő csak sóhajtva megfordult a tűzhelyben.

Menthetetlenül romantikus vagyok, de az, hogy a szerelem mindent legyőz és pikk-pakk eltűnnek az aggályok kissé... Furcsa volt.

A számomra csak az utolsó olyan 20 oldal mentette meg a könyvet, ahol azt éreztem, hogy na igen, végre valami ismét történik!

Te jó ég, most nézem, hogy 10 évvel az első megjelenése után olvastam. Azért, ez igazán nem semmi!

Hogy fogom-e folytatni a sorozatot?

Igen! Méghozzá azért, mert a szereplőket szerettem és kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz a többiekkel a későbbi részekben. 

Köszi Anett a közös olvasást! 

Remélem a folytatásokat is együtt daráljuk majd ^^

Ha pedig kíváncsiak lennétek a közös értékelőnkre, akkor itt megtalálhatjátok:

https://www.instagram.com/p/DVCHyzAjCzn/

SPOILERES POSZT!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: a régit jobban szeretem, az új rajzolt túl cuki

Fülszöveg: tetszett
Cím: kíváncsivá  tett, hogy na, vajon mi lesz az üzlet 

Tartalom: 3,5/5

Mélypont: inkább kiakadási faktor: amikor drága Hannah úgy dönt, ahogy...

Tetőpont: -

Kedvenc szereplő: az összes srác a bandában, imádtam őket!

Legutáltabb karakter: Garrett apja

Kinek ajánlanám?: hokirajongóknak és sportrománc kedvelőinek kötelező darab

Figyelmeztetés!: -

Ellyne: Maple ​Estate – Szeszélyes Ügylet (Fall Haven 2.)

Író: Ellyne

A mű címe: Maple ​Estate – Szeszélyes Ügylet

Kiadás éve: 2025

Kiadta: PublishDrive

Oldalszám: 256 oldal

Bree Harper nemcsak készen áll egy új kalandra, de pontosan tudja, mit akar Fall Haven városában: a Maple Estate birtokot új ruhába öltöztetni.Amikor a kisváros bejelenti az őszi üzleti játékokat, és Bree meglátja a nyeremény összegét, azonnal tudja, hogy ezt a lehetőséget nem hagyhatja ki. Már csak egy kérdés marad: ki lenne a tökéletes partner a megmérettetésben?

Természetesen az új munkaadója – Riley Grey, a mogorva, zárkózott férfi, aki a keleti part egyik legelismertebb építészeti cégének vezetője.

A terv egyszerű: jönni, látni, nyerni!

Csakhogy semmi sem ilyen egyszerű. Bree bérelt háza romokban hever, Riley pedig mindenáron szeretné elkerülni a párkereső „nagyik maffiáját”, miközben a köztük izzó vonzalom ellenére sem akarja pletykák hada közé sodorni új társát egy főnök–alkalmazott viszonnyal. Különösen akkor nem, amikor a média UFO-jelenségek miatt lepi el Fall Havent, és a kisváros amúgy is kész felrobbanni a szaftos hírektől.

Üdv újra Fall Havenben – ahol még mindig zakkantak a városlakók, most már a kutya lelke is már-már kecskéére hajaz, és ha nem lenne elég a dráma, még az idegenek is tiszteletüket teszik.

Na persze… csak képletesen.

☆☆☆☆☆

Visszatértem Fall Havenbe, szóval indulhat az újabb szeleburdi kaland! 

Ebben a regényben sem csalódtam, Ellyne folytatta az első részben tapasztalt kalamajkát, ezúttal új szereplők bőrébe bújva. A tét hasonló volt: egy játéksorozaton részt venni, kecsegtető nyeremény fényében. Találkoztunk Breevel, aki nemrég érkezett a városba egy munka miatt. Méghozzá amiatt, hogy Rileynak segédkezzen, mint dekoratőr.

A férfiút már az első részben is megismertük, mint Holden egyik legjobb barátját.

Együtt kell gatyába rázniuk a Maple Estate birtokot, mivel az őszi fesztiválnak ez a vidék ad otthont.

A történet folyama eléggé hasonlított az első részre, de sorozatról legyen szólva, mit is várhattam volna mást? Emiatt nem fogok és nem is akartam csillagot szakítani.

Illetve... a közepe táján azért megijedtem és meginogtam, hogy nagyon kezd dejavu-m lenni az első rész után, de épp akkor Ellyne olyan fordulatokat és történéseket hozott be pluszba, amire aztán végképp nem is számítottam. És borultam a röhögéstől tőle xD 

A nagyik ismét kitettek magukért, rengetegszer hangosan felröhögtem az agyafúrt ármánykodásaikon. 

Tetszett, hogy Del és Holden is nagyobb szerepet kaptak a kisregényben és velük együtt további szereplőket is megismerhettünk. A könyvklub bemutatása pedig minden könyvmolynak megmelengeti majd a szívét, ez tuti.

És hát elég spoileres lenne miért is, de már nagyon várom a folytatást! 

De röviden szólva: egy olyan szereplőpáros fog érkezni, akikre a könyv közepe óta már kíváncsi voltam. Meg persze van ott azért egy negyedik párocska is, de hát, ami késik, az bizony nem múlik!

Köszi Csilla, hogy közösen olvastuk! ^^ 

Látogass el Hozzá is: @olvassunk_valamit insta oldala

És persze neked is, Ellyne, hogy ismét bizalmat szavaztál nekem! <3

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: nagyon tetszett! imádtam a kis csészealjat a táblán :D

Fülszöveg: amint tudtam, éltem is a lehetőséggel, hogy olvassam
Cím: tetszik, hogy az eddigiek alapján mindig egy helyszínt jelöl

Tartalom: 5/5

Mélypont: -

Tetőpont: a nagyik összes sms váltása :D

Kedvenc szereplő: Charlie, Riley

Legutáltabb karakter: -

Kinek ajánlanám?: cozy olvasóknak, akik egy kis őrültségre vágynak

Figyelmeztetés!: helyezd magad kényelembe, gyorsan kivégzed