– Jó? Rossz? Ki tudja ezt eldönteni? Elvégre az élet nem egy tündérmese. Nincsenek éles határok.
Író: Aurora Lewis Turner
A mű címe: Bűvölet és apró mocskos szertartások
Kiadás éve: 2025
Kiadta: NewLine
Oldalszám: 548 oldal
Ophelia késélen táncol: minél közelebb kerül Harper nyomozóhoz, annál nagyobb veszélybe sodorja azokat, akiket szeret. Kezdetét veszi a „játék”: ő dönti el, ki marad életben, és ki lesz az újabb áldozat.
Barátai oldalán egyre mélyebben megismeri mágikus képességeit. A főnix ereje távol tartja őt végzetétől – de meddig?
Vajon a szertartások elég erősek ahhoz, hogy megfékezzék a vérontást? A történelem vajon megoldást kínál ebben a gyilkos játszmában? Az elszabadult szörnyeteg nem válogat: életeket, mágiát, szerelmet emészt fel.
A tetoválások mellett most vér pettyezi Ophelia testét – cseppjei lassan hullanak alá Gaxburn Cityre, akár a hó a sorsdöntő végjáték előtt.
☆☆☆☆☆
Ismét abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy előolvashattam Aurora nemsokára megjelenő regényét. Amit innen is, ezúton is nagyon szépen köszönök! <3
Ha még nem tetted kezd az olvasást itt (1.) vagy épp itt (2.), attól függően melyik előző résznél jársz/gondolkozol a beszerzésén.
Mivel a mai poszt Aurora könyvsorozatának HARMADIK részéről fog szólni.
☆☆☆☆☆
Még mindig imádom, hogy a könyv elején pár mondatos összefoglalót kapunk az előző részek tartalmából. Így nem érzem azt, hogy ha régen is olvastam, valami nagyon fontos információt elfelejthettem. Pedig aztán én igencsak aranyhal vagyok, borzasztó a memóriám.
Na de, vissza a könyvre:
Lia óriási bajban van: se munkája, se lakása. És még a szerelmi élete is romokban. Hiszen Chris azt akarja, ölje meg a nyomozót. De Liának esze ágában sincs úgy tenni, ahogy fütyülnek neki.
Folytatódik a nyomozás, újabb ismert és ismeretlen hullák hintik be Gaxburn cityt, ezzel pedig a boszorkányunk fejében időzítő ketyeg. Hiszen tudja, hogy ennek az őrületnek ő, és csakis ő vethet véget. Chris pedig kegyetlen játékokat űz vele.
Ha emlékezetem nem csal, akkor ez volt a sorozat legvéresebb, legkegyetlenebb része. Mert Chris nem csak a fizikai bántalmazásra, de a pszichológiai hadviselésre is elég rendesen ráment.
A szertartások igazán tetszettek, nagyon imádtam, hogy ennyi szerepet kapott a cím ismételten. Továbbá azt nagyon murisnak tartottam, hogy sokszor utalt vissza rá maga a könyv is, akár korábbi címekre az apró kiszólalásokkal:
Ő is meglepődött azon, mennyire fesztelenül mesél Anitának a történtekről. Talán azért, amiért az apró, mocskos gyilkosságok már mélyen az élete részét képezik.
Harper nyomozó ismét az volt, akinek megszerettük: a durcás, morgós medve, akinek vajból van a szíve. Főleg, hogy azt a vajat Lia mesterien tudta már a tekintetével is olvasztani.
A lapok teltek, közöttük meg csak egyre jobban forrósodott a kettejük között húzódó vörös fonál.
Mindketten tudták, hogy a tiltott alma a legédesebb, de ők még akkor sem tudtak lemondani róla.
Greta karaktere nekem sokáig csak harmadik kerékként funkcionált a lányok mellett.
De a történet végére ő is belopta magát a szívembe. Szerettem, hogy Lia emberére akadt, hogy talált valakit, akinek akkora nagy szája volt, mint neki.
(Vagyis talált már korábban, Harper személyében, de itt most a barátaira gondoltam.)
Ha pedig már a nőszemélyt is említettem: Dennis ismét nagy kedvencem lett!
Imádtam a kapcsolatát Liával.
– Maga csak arra hathat, hogy a kő, amelyet a tóba dobott, erősítse a többiek jó tulajdonságait, és kioltsa a rosszat. Ha ezen van, nem lőhet bakot.
Annyira örültem, hogy Veda karaktere is felbukkant!
Azt meg még jobban, hogy Aurora jobban kifejtette őt. Kis emlékeztető: a nő egy táltos volt, bizony-bizony, kis magyar vonatkoztatás! Egy olyan múltbéli alak, akiről Lyra képregényt alkotott.
Nagyon-nagyon szorítom az ujjaim, hogy a folytatásban is megjelenjen még.
A másik karakter, akit még nem tudok hovatenni az Jeremy apja.
Hát az ő füle mögött sincsenek rendben a dolgok, annyi szent!
Szerintem erre pedig szintúgy a folytatás fog nekünk választ adni.
De érkezzünk is el a sötétebb részekhez, mivel ez a könyv már keményen belevág a témákba:
Amikor szó került a négy pillérről akkor szerintem felcsillant a szemem. Nem szoktak a maffia és az underworld sztorik tetszeni, de hogy az egész várost egy ilyen hálózat szövi át, valami borzasztóan jól hangzott! Tetszett, hogy ilyen csavart kapott a történet.
Chris kegyetlen játékaihoz pedig csak egy nyitott kérdést hagynék Nektek: te tudnál választani a szeretteid között? Liának muszáj lesz.
De vajon a tudat, hogy vér tapad a kezéhez… a barátja vére… megbocsátható lesz valaha?
A végső csavarról pedig inkább nem is beszélek, mert a végén akaratomon kívül lelövöm a poént.
Olvassátok!
Megéri ^^
u.i.: Wicca pedig imádnivaló! <3 Ja, hogy ki Wicca? Majd megtudod, ha elolvasod ;)
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: mint mindig, most is elvarázsolt
Fülszöveg: már alig vártam, hogy belekezdhessek!
Cím: nagyon izgalmasan hangzott, eddig talán ez a cím volt az, ami a legjobban felcsigázott a tartalomra
Cím: nagyon izgalmasan hangzott, eddig talán ez a cím volt az, ami a legjobban felcsigázott a tartalomra
Tartalom: 5/5
Mélypont: Légcsatorna
Tetőpont: Lyra-Veda
Kedvenc szereplő: Harper, Dennis, Lia
Legutáltabb karakter: Chris - hát naná -, Barbara
Kinek ajánlanám?: Aurora fanoknak, akik szeretik a krimi és a romantika szerelemgyerekét, egy kis boszisággal fűszerezve
Figyelmeztetés!: a poszt a könyv 3. részéről íródott, szóval ha még nem találkoztál korábban a sorozattal, less be ide
