A megbocsátásban van fény, a haragtartásban csak sötétség.
Író: Sajni Patel
A mű címe: Fények között Dubajban
Kiadás éve: 2023
Magyar megjelenés: 2025
Kiadta: Lumira
Oldalszám: 318 oldal
Nikki és Yash régen elválaszthatatlanok voltak.
A barátságukat egy ideje beárnyékolták különböző félreértések, viták, sértődések. Aztán miután a hősnő kamerája eltörött, a szilánkok – átvitt értelmben – a kapcsolatukban is megmaradtak.
Amikor családjaik közös útra indulnak Dubajba a dívalira, azaz a Fények Ünnepére, egyikük sem sejti, hogy ez az út sokkal több lesz egy egyszerű vakációnál. Vagy mégis? A város ragyogása, a tűzijáték és az ünnep fényei alatt régi sebek nyílnak fel… de talán a megbocsátás és az újrakezdés is lehetségessé válik.
A Fények között Dubajban egy igazi gasztrokulturális utazás, humorral átszőtt, érzelmes, mégis könnyed történet barátságról, családról, tiniszerelemről és arról, hogyan találhatjuk meg újra önmagunkat – és egymást – a világ legfényesebb városában.
☆☆☆☆☆
Amikor a Lumira kiadó az ARC programjához embereket toborzott, tudtam, hogy itt a helyem! Romantikus könyvek, fiatal felnőttekről? Idevele!
Az első megjelenésük pedig ez a regény, amit most görcső alá vehettem én is, ezúton is nagyon szépen köszönöm a csapatnak!
– Ideje túltenni magatokat a veszekedéseken. A dívali a fény ünnepe, a megbocsátás időszaka, amikor hagyjuk, hogy a belső fényünk ragyogjon.
A könyv elején megismerkedünk két tinivel, Nikkivel és Yashhel akik egy fényképezőgép miatt kapnak össze. Aztán szép lassan kiderül - ahogy a fülszöveg is írja - nem csak a gép szilánkjai az egyetlenek, amik közöttük hevernek. Megtudjuk, hogy régebben nagyon jó barátok voltak, de ez tavasszal elromlott, és egész nyáron se beszéltek. A családjaik azon vannak, hogy a két fiatalt ismét összeboronálják... de mint minden jó romantikus könyvnél nem lövöm le azzal a poént, ha azt mondom: ez jobban is sikerül, mint tervezték ;)
A szívem hevesen vert, és nem értettem miért. Talán azért, mert nekem is hiányzik? De hogyan hiányozhat valakinek az, akire haragszik?
A két család egy ötnapos ünnep miatt Dubajban utazik, ahol rokonlátogatással egybekötve ülik meg a vallási hagyományaikat. Nikki-nek és Yash-nek meg kell tanulnia elásni a csatabárdot, na meg persze összedolgozni: a szüleik csak úgy engedik el őket, ha együtt fedezik fel Dubaj fényeit.
A könyv központi témája épp emiatt a megbocsátás, az elengedés. A képesség arra, hogy meglásd az igazán fontos értékeket és embereket körülötted.
De a hagyományról is szót ejtve: a dívali a fény ünnepe náluk, ahol szépen öltöznek fel, jókat esznek és csodás díszeket, lámpásokat aggatnak a házaikra. Hogy közelebb hozzam a kultúránk közötti különbséget, képzeljetek el egy női Mikulást, aki házról-házra járva nem ajándékokat osztogat, hanem ott ahol lámpást talál áldást a benne lakókra. Az ünnep október és novemberben zajlik, az újhold idején.
Bár a könyv a karácsonyhoz hasonlítja, de akkor még inkább az amcsi féle, télapós karácsonyhoz van köze.
Ezeket az infókat mind levadásztam nektek a netről. A könyv elején nagyon szerettem az író kis lábjegyzeteit a különböző idegen szavakhoz, de ezek a könyv vége felé megritkultak, majd teljesen eltűntek.
Az életet nem lehet úgy élni, hogy közben abból indulsz ki: mások majd kitalálják, mit érzel.
Személyes véleményem az, hogy bár magamnak is féltem bevallani, de kezdek kinőni a fiatal felnőtteknek szóló könyvekből :( Mert habár jó volt nosztálgiázni egyik másik jeleneten, sajnos sokszor untatott is a huza-vona és ösztökélni kellett magamat, hogy tovább olvassam.
Mivel sajnos a nagy csavart már az elején lelőttem magamnak és nem ért váratlanul, amikor ez okozta a legnagyobb konfliktust később - nem is merem leírni, mert igen nagy spoiler lenne. És feleslegesnek éreztem a melodrámát, ami kísérte.
De azt tudom, ha ezt 14+ éves fejjel olvasom biztosan lenyűgözött volna. A mostani olvasottságommal viszont sajnos nem érte el a kellő hatást.
Mindezek ellenére kellemes olvasmány volt, a végén nagyon sokat mosolyogtam. A Garfield és Nermal jeleneteken pedig jókat nevettem.
A regény nem is éppen túl hosszú: ezzel biztosan megfogható egy éppen alakulófélben lévő könyvmoly figyelme.
Keresd a könyvet a Lumira kiadónál!
A könyvet hagyományos és élfestett éllel is megrendelhetitek.
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: a külföldi sokkal, de sokkal lenyűgözőbb, a magyarnál ha nem olvasnám el a fülszöveget, nem biztos, hogy megragadná a figyelmem - és az is fájó pont volt, hogy Nikkin nem olyan ruha van, mint ami a borítón van ábrázolva
Fülszöveg: ígéretesen hangzott
Cím: teszik-tetszik
Cím: teszik-tetszik
Tartalom: 5/3,5 - nem szoktam a fordításba belekötni, de volt pár szó ami furcsán hatott, vagy éppen párbeszéd ami idegen volt a karaktertől + a könyv tanulsága sokadik alkalom után nekem már nagyon szájbarágós volt
Mélypont: nem igazán vonzott be, mert már az elején rájöttem
Tetőpont: ami minden romantikus könyv tetőpontja is
Kedvenc szereplő: Lilly
Legutáltabb karakter: -
Kinek ajánlanám?: 14+ lányoknak, fiatal felnőtteknek, azoknak akik szívesen olvasnának indiai hagyományokról
Figyelmeztetés!: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése