Keresel valamit?

2018. szeptember 24., hétfő

Smolnicki Szilárd: Látásmódok

Négy Lélek, akár az égtájak:
Észak, Kelet, Nyugat s persze Dél.

Író: Smolnicki Szilárd
A mű címe: Látásmódok
Kiadás éve: 2018
Kiadta: Underground
Oldalszám: 142 oldal

A világ attól szép, hogy mindnyájan minden részletét másképp látjuk. Másként egy gyerek, egy felnőtt, egy orvos vagy egy mérnök. Mind a nagy Egész egy apró Részét emeljük ki, de valami közös: mindnyájan azt keressük, hogyan lehetünk boldogok.
Az sem mindegy, hogy szellemünk miként ítéli meg a környezetét. Hisz mást lát a Szív, a Szem, a Lélek és az Agy. Egyenként mind kicsit önfejűek, saját igazukat mindennél előbbre veszik, azonban, ha az embernek sikerül őket összehangolni, akkor egymás hibáit kiegészítve eljuttatnak minket a helyes útra.

Ezt a helyes utat keresik úgy szintén a kötetben szereplő versek.

☆☆☆☆☆

"Ezt a helyes utat keresik úgy szintén a kötetben szereplő versek."  És én ezt meg sem cáfolom.

Kezdetként leszögezném: nálam rosszabb kritikust még nem hordott hátán a Föld.
Vagy tetszik egy vers vagy nem tetszik. És most értékelést írok, egy olyan kötethez, akinek ismerem majdnem-személyesen az íróját... Vicces lesz. 
Előre elnézést mindenkitől, hogy csapongok a megszólítandók közt, de valahogy. máshogy nem ment volna. Hiszen ismerem a szerzőt, nem állhatok neki a blogbejegyzésnek, mint egy vadidegen író/költő könyvéhez.

Nevetve nézzük, ahogy az érzelem vész el.

Pont akkor kerültél képbe,amikor már nagyban folytak ennek a kötetnek a munkái. Emlékszem, hogy nagyban gondolkoztál a borítón és aztán le is leplezted előttem, jóval, hogy megjelent volna, hogy mondjak róla véleményt.
Aztán egyre jobban megismertelek. Fél év még nem a világ, de jól tudjuk, hogy nekünk már most azt jelenti. Túl sok a közös pont, mint a szokásainkban, mint a múltunkban.


 Talán legendák zengik majd a jövőben,
Mi módokon voltál alkotó bensőmben.

Tehát, mielőtt itt elfolyna az értékelésem, - hatalmas zárójel bezár - ezzel a nosztalgiával azt akartam elővezetni, hogy a versek, amiket a kötetbe gyűjtöttél déjávu élményeket adott. 
Mert ezeket ától-cettig már áttárgyaltuk, a verseidet megpróbáltam kritizálni (amiből dicsőítés lett sokszor). Természetesen, voltak olyan versek is, amiket nem ismertem, de ezek is olyanok voltak, amiket cím szerint például nem tudok megnevezni. Mert egy-egy beszélgetésben elhangzott egy-egy szó, egy-egy olyan dolog, ami miatt egy-egy vers ismerősnek tűnt, bár sose olvastam még ezelőtt. Ezek a versek Te vagy. Olyan versneveket, olyan virtuóz rímképeket olvastam, hogy hihetetlen. Teljesen azt éreztem, mint ha a versek húznának magukba. Ezek röpke másodpercek voltak, majd jött az újabb kaland, az újabb vers és megint teljesen új szituációban találtam magam:

Eltévedt jámbor legény siet, 
Keresi éppen célját a földeken, 
A szürkeségben ugyan eltévedt, 
De egy angyal segített lelkemen. 

Én voltam ugyanis az a legény, 
Én, ki oly bőszen kerestem irányom, 
S az angyal gyorsan odajött elém, 
Majd szemembe súgta minden álmom.
- Ha elmúlik a sötétség - 

És még Te mondod azt, az én szárnypróbálgatásaimra, hogy jó? 
Kishitű vagy, ahogy mindig is mondtam/mondom.
Tehát a versek tetszettek.


Amikor elolvasgattad az idézeteim molyon, ezt mondtad: ezek új versek, új dolgokat tudsz meg rólam. Én pedig azt válaszoltam, hogy: amit eddig is: szeretem a verseid. 
(Nagyon durva volt, mert olyan transzba estem néha, mint ha valamelyik híres költő: Ady, Petőfi, Kosztolányi eddig publikum elé nem került verseit olvastam volna.)
És ismét bocsi, hogy ennyit idéztem, de hát szóltam: az én idézetkihúzás sémám elég... Őrült.

Hihetelen dolog, hogy ismerek egy költőt.
Mert nem kérdés, hogy Te az leszel.
Mitagadás; már most az vagy.


Köszönöm, hogy olvashattam! 
Egy élmény volt, amit többször is át akarok majd élni. Úgyhogy rajta!
Hol az a második kötet? 


u.i.: Kihasználva az ismeretségem, készítettem a szerzővel egy mini-interjút. 
Ez megtalálható a blog végén.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:

Borító: Első blikkre egyszerűnek hathat, de miután én is felfedeztem, hogy a szokásos észak-dél-kelet-nyugat helyett más címkék vannak egyből nagyszerűnek gondoltam. Minimalista, ugyanakkor egész pofás.
Fülszöveg: Szerintem okot ad az elolvasásra. Okééé, a fülszöveg nélkül is elolvastam, volna, mert na, de... Valami újat akar mutatni. És minden emberben ott a kíváncsiság, az új felfedezésének a hajlama.
Cím: Tökéletes.
Tartalom: Azt kaptam, amiket el is vártam.  
Mélypont: ...miért csak 142 oldal? :c 
Tetőpont: A versek miatt az egész kötet egy hullámvölgy volt a számomra: elszomorodtam, boldog voltam. És again. 
Kedvenc vers(ek): Nagyon sok van... Pár kiemelkedő: Libri-kaland, Imbolygó szívek armadája, Csillagvizsgáló, Zavaros zakatolás, Hajtóvadászat, Mindenki könyvet ír, Görbe tükör, Régen minden jobb volt!, Bioritmus-zavar
Kinek ajánlanám?: Mindenkinek. De komolyan.
Figyelmeztetés!: Zsepit bekészíteni! Nem lehet tudni, kinek hogyan is fognak hatni a versek.

☆☆☆☆☆

+ MEGLEPI: INTERJÚ A SZERZŐVEL


A családod, barátaid hogy fogadták a köteted? 
Nagyon meglepődtek, hogy egy gépészmérnöknek tanuló srácnak hogy pattant ki a fejéből az, hogy verseket írjon. Szerintem viszont ebben nincs semmi meglepő, egyáltalán nem zárja ki az egyik a másikat. A vers, vagyis az alkotás, - ahogy mondjuk az olvasás is -, minden ember egyetemes igénye, vagy igénye kéne legyen, míg a mérnöki vonal egy munka.

Mióta írsz komolyabban? 
Komolyabban 2016 tavaszán kezdtem el verseket írni. Előtte is írtam néhányat, de azokat még a kezdetleges verseknél is kezdetlegesebbnek tartom. Viszont a kötetben ezek a versek is szerepelnek, teljesebb képet mutatva, honnan is indultam el. Emlékszel mi miatt, ki miatt vagy egyszerűen csak mi indított el ezen a pályán? Persze. Az igazat megvallva, az emberek ezt gyakran szeretik túlmisztifikálni. Nem álmodtam meg, hogy verseket kell írnom, de még egy kapucnis alak sem jött oda hozzám az egyik este azzal a szöveggel, hogy ,,figyelj, neked verseket kell írni". Mindig egyszerűbb, mint az gondolnánk, de nekem épp ettől különleges: a nyelvtan könyvben voltak olyan feladatok, ahol verseket kellett írni. És gondoltam, miért ne. Ezek a versek is megtalálhatóak a kötetben, ilyen a Változás, az Álom, és a Rossz választás. 

Hogy születik meg nálad egy vers? 
Nagyon sok dolog tud ihletet adni, ilyenkor eszembe jut egy-két gondolat, talán az első pár rím is, és folyamatosan körvonalazódik a nagy egész, a teljes vers. Azon az elven vagyok, túl sokat nem érdemes ülni fölötte, ha nem jön az ihlet, akkor abbahagyom, és folytatom máskor, de ilyen szerencsére ritkán adatik meg, ha elkezdek egy verset, azt általában még aznap befejezem. Valamint az is elvem, hogy miután elkészült, nem javítgatom órákon keresztül, párszor átolvasom, de a túlzott rágörcsölés csak lerontja a vers milyenségét. 

A környezetedben vannak olyan emberek, akik noszogatnak? 
A versírásra nem. Arra viszont, hogy kiadjam, igen, kellett a támogatás, a visszaigazolás, hogy van bennük, lehet bennük potenciál. Számomra ez mindig is nagyon fontos volt, a dicsérő szavak
ugyanúgy, ahogy az észhez térítés is.

Vannak szerelmes verseid is, ők a Múzsáid? 
Igen, szinte kimaradhatatlan. Egyik is, másik is. Az életem bizonyos szakaszaiban több ilyen vers születik, máskor kevesebb. Múzsáim viszont nincsenek, csupán Múzsám. Aki mindig ihletet tud adni. Ez a Múzsa azonban az idő teltével változhatott. 

Gondolom, van kedvenc költőd. Ki(k) inspirált(ak)? 
Természetesen. Nehéz is lenne felsorolni, és meg sem próbálkozom vele. Mikor olvasok valakitől, utána nyomokban felfedezhető a stílusa a verseimben. Így például Ady, vagy Szabó Lőrinc, de Babits Mihály is idesorolható. Klasszikusainkon túl viszont néha a zene is inspirálni tud, így például a Rímbiózis nevű rap együttes dalai is képesek hatást gyakorolni a verseimre. Olyankor azok a versek dallamosabbak. 

Az életből is sok költő merít. Vannak olyan híresebb emberek, akik gondolataival tudsz azonosulni? 
Nem kell ahhoz híresnek lenni, hogy valakinek a filozófiája, a gondolkodásmódja megfogjon. De ilyen például Puzsér Róbert, aki igaz, hogy nagyon megosztó személyiség, de ez általában felszínes véleménynyilvánítás, én több témában egyet tudok vele érteni. De ha ezt a kérdést kicsit tágabb értelemben vizsgálom, akkor például Buddhát is ide tudnám sorolni.

Tervezel egy újabb kötetet megjelentetni? 
Persze, szeretnék. De a mostani időszak az alkotás fázisa, egyelőre nem gondolok erre különösebben, legfeljebb az első újrakiadásában. 

Drukkolok, hogy minél előbb sikerüljön az az új kötet.
Már várom. 
Köszönöm az interjút, Szilárd!

☆☆☆☆☆

ZÁRSZÓ A KÖNYVHÖZ:
Nem tudom, milyen egy könyvet kiadni (még), de azt igen, hogy hihetetlenül képes feltölteni az, ha a szellemi termékem többeknek tetszik, több emberhez ér el. 
A blogbejegyzésemmel szeretném, ha a könyvet többen is megismernék. Bátorkodtam (az író beleegyezése nélkül, #neöljmegnagyonSzili) idebiggyeszteni a megrendelés elérési útját:
http://undergroundbolt.hu/konyv/latasmodok
Köszönöm az Ő nevében is! <3



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése