Namina Forna: The ​Gilded Ones – Aranyló vér (Halhatatlanok 1.)

Író: Namina Forna

A mű címe: The ​Gilded Ones – Aranyló vér

Kiadás éve: 2021

Magyar megjelenés: x2021

Kiadta: Maxim

Oldalszám: 400 oldal

A tizenhat éves Deka félve várja a Próbát, ami el fogja dönteni, hogy befogadja-e a falu népe, hisz természetfeletti megérzései máris kiemelik a társai közül. Deka azért imádkozik, hogy vörös legyen a vére, de mivel az arannyá változik, sajnos tisztátalannak bizonyul. Ez azt jelenti, hogy a halálnál is rosszabb sors vár rá. Ekkor azonban megjelenik egy titokzatos hölgy, aki kiutat kínál neki: beállhat az alakik közé, a császár kizárólag lányokból álló seregébe. Az alakik mind ritka képességekkel megvert, csaknem halhatatlan lények, egyedül ők tudják elhárítani az országra rontó Halálsikolyok támadásait. Deka annyira vágyik az elfogadásra, hogy belemegy a veszedelmes ajánlatba, és otthagyja a szülőfaluját, az egyetlen közösséget, amit ismer. Miközben élete legnagyobb harcára készül, azzal kell szembesülnie, hogy a főváros magas falai között számos titok lakozik. Minden és mindenki másnak bizonyul, mint aminek látszik. Még maga Deka is.

☆☆☆☆☆

Bigott emberek, a lányoknak arany vére van, harc a feminizmusért?

Igen, ha ezek felcsillogtatták a szemed, akkor jó helyen jársz, mert azt hiszem, megtaláltam a könyvedet :)

Őszintén szólva, nekem nem igazán jött be. Lassan haladtam vele, de a végére tényleg belelendültünk. És pont a vége mentette meg ezt a könyvet attól, hogy nagyon lecsillagozzam.

A történetről röviden: A főszereplőnknek, Dekanak kiderül, hogy démon eredetű a vére, és arany folyik az ereiben. Miután jól megkínozzák elviszik egy kiképzőtáborba, ahol hasonló lányokkal képzi ki őket a császár, hogy a Halálsikolyokkal szemben az ő oldalán harcoljanak.

A barátságok tetszettek és az a bizonyos romantikus kapcsolat is a végére nagyon szépen kezdett kialakulni. Korábban nagyon random volt, nem volt igazi kémia a két karakter között. A világ tetszett, a vallástól néha viszketett a tenyerem. Rettentően bosszantott, hogy annyi rossz után is Deka még képes volt ehhez nyúlni. Aztán rájöttem... mihez is nyúlhatott volna? Hisz semmije sem maradt...

Viszont a szerkesztés, az elavult régies szavak használata nekem nem tetszett. Értettem, hogy próbálta a könyv egy kicsit megfogni ezt a régies légkört, de amikor a narrációban is olyan szavak szerepeltek, hogy: pisla, lőre - úgy éreztem, hogy ha ezt a korcsoportnak megfelelően én is tinikoromban olvasom lehet furcsán néztem volna, lehet abba is hagytam volna az olvasást. 

Nem tartottam egyáltalán se indokoltnak.

Sajnos viszont ismertek, a negatív dolgokat is elmondom: a könyvnek nem érkezik már fordítása, az eredeti nyelven viszont olvasható az egész triológia. Akiket megszólított ez az értékelésem, azt mondanám mindenképpen vágjanak bele! Én is kacérkodok még a gondolattal, hogy folytatni fogom. Mert ezek a borítók... gyönyörűek.

Na meg persze, a sztori sem volt olyan rossz :p

a külföldi borítók

az első rész speciális kiadása - imádom!

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: tetszett, de mikor megláttam az eredetit... na az aztán gyönyörű

Fülszöveg: izgalmas könyvnek ígérkezett
Cím: izgin hangzott

Tartalom: 5/4

Mélypont: az a bizonyos árulás (ami később kiderült, hogy csel volt)

Tetőpont: vörös halálsikoly

Kedvenc szereplő: Britta, Ixa

Legutáltabb karakter: császár

Kinek ajánlanám?: akik érdeklődnek az afrofuturizmus iránt és szeretnek ebben a témában olvasni

Figyelmeztetés!:  régies szavak itt-ott

Suzanne Selfors: Mentsük ​meg Júliát!

 Színház az egész világ,

És színész benne minden férfi és nő

Író: Suzanne Selfors

A mű címe: Mentsük ​meg Júliát!

Kiadás éve: 2008

Magyar megjelenés: 2009

Kiadta: Könyvmolyképző

Oldalszám: 292 oldal

Két ​Júlia, egyformán kétségbeesve…

Kaland, szerep, szerelem a Broadwayn és Veronában.

A tizenhét éves Mimi Wallingfordnak olyan élete van, amiről a legtöbb lány csak álmodhat: főszerepet játszik a családja színházában a Broadwayn a Rómeó és Júliában. Ám a színészkedés nem az álma. Mimi azért küzd, hogy inkább orvosi egyetemre járhasson.

A tizennégy éves Capulet Júlia magányosan éldegél – házi őrizetre ítélte a háborúskodás, amely a Montague-k és a Capuletek között dúl, vaskezű anyja pedig férjhez akarja adni. Bármit hajlandó megtenni, hogy elkerülje a házasságot, akár azt hazudja, hogy rémes fekély van a fenekén, akár veszélyesebb kalandra vállalkozik.

A Rómeó és Júlia utolsó előadása előtt Mimi valóban elmenekül: a szívtipró rocksztár Troy Summerrel, serdülő lányok bálványával együtt varázslatos módon Shakespeare Veronájába csöppen. Amikor megismeri az igazi Júliát nem akarja tovább tétlenül nézni, hogy a története tragikus véget érjen.

De mi lesz, ha megváltoztatja a világ leghíresebb szerelmi történetét?

Visszajutnak-e valaha Troyjal a New York-i Broadwayre?

A hideg rázza Troytól. Megtalálja Veronában az igazit?

☆☆☆☆☆

Félve bár, de ismét egy olyan könyvhöz nyúltam, ami egy régi nagy kedvencem volt.

Akkor így vélekedtem róla:

Imádom ha régi, ismert történeteket dolgoznak fel mai szemmel :)

Imádtam ott élni Mimiékkel Veronaban. 

Az arconütője ennek az egész sztorinak Benvolio volt. Rokonszenvesnek találtam, de aztán ahogy Mimiből komplett idiótát csinált… 

A lényeg a lényeg: Olvassátok!

Magamhoz vettem ezt a könyvet, mivel úgy gondoltam, hogy a korábbi olvasási válságomból talán ezzel fogok tudni kitörni. Jelentem: sikerült! *pezsgődugó hangok*

Ahogy korábban is elmeséltem, ebből a regényből azért többre emlékeztem, mint a Lamentből: megvolt a fő cselekményszál, ugyan az apró részleteket itt is már elfelejtettem, de többre emlékeztem, mint a korábbi újra olvasásoknál. Ezt is jócskán 10 éve olvastam, különleges volt ismét belecsöppenni ebbe a világba. És mivel még nem hagytam nyomot sem a blogon sem más platformon bővebben róla, ma elhoztam az értékelőjét.

De eleget beszéltem - szokás szerint - íme a könyv:

A történet azzal kezdődik, hogy megismerjük Mimi karakterét. A lány egy olyan család leszármazottja, akiknek színházuk van. Bizony, saját színház! A konfliktust pedig az okozza, hogy egy sztárral együtt kell előadniuk a Rómeó és Júliát. Mimi viszont nem rajong ezért az ötletért, és a sztárocskáért sem.

Először is, imádom amikor a könyvek áttörik azt a bizonyos negyedik falat! Úgy éreztem sokszor, mint ha Mimi egyik barátnője lennék, akinek elmeséli ezeket az abszurd kalandokat. A történet végigkísér minket azon, hogy ők ketten átcsöppennek Veronába, a mű cselekményének idejére. Itt aztán minden szereplővel találkozunk: van nekünk Lőrinc barátunk, Capulet és Montague udvaroncok, na meg persze a dráma főszereplői, a barátaikkal együtt.

– Persze. Jólesne egy kávé. Látsz valahol egy Starbucksot?

Még mindig nem fogta fel.

– Troy, 1594-et írunk. Elfelejtetted? Itt nincsen Starbucks. Még abban sem vagyok biztos, hogy a kávét ismerik-e.

– Nagyszerű – panaszkodott. – Egyszerűen nagyszerű.

Volt szereplő akit itt csak jobban megszerettem, meg olyan is, aki eddig imádtam, de itt már bicskanyitogató volt a jelleme. Neveket nem is mondok, mert lehet spoileres lenne még csak említenem is.

Ritka ember az, akinek szívében nem él gyűlölet.

Azt meg szinte el is felejtettem az évek alatt Veronica mennyire nem volt mintaanya. Aztán ahogy ebben a furcsa síkban Lady Capulet vette át a toxicus anya szerepét... sajnáltam Mimit is, meg Júliát is. 

Régen Júlia karaktere nem volt annyira a szívem csücske, erre emlékszek. Olyan semleges volt. De az újra olvasásban nagyon megszerettem a karakterét. Rómeót pedig régen szerettem, de most olyan semleges érzéseim voltak vele kapcsolatban.

Hogy az újraolvasás után is azt mondom, hogy ez az egyik kedvenc olvasmányom? Hát még szép!

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a Rómeó és Júliát! Meg azoknak is, akik nem, mert itt egy teljesen másik nézőpontban közelíthetitek meg :)

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: mindig nosztalgikus, mindig a színjátszós éveim jutnak eszembe

Fülszöveg: imádnivaló, izgalmas
Cím: tökéletes

Tartalom: 5/5

Mélypont: Benvolio - nem is írom le mi, aki tudja, az tudja

Tetőpont: Rómeó és Júlia

Kedvenc szereplő: Troy

Legutáltabb karakter: Veronica

Kinek ajánlanám?: akik érdeklődnek Shakespeare művei vagy az "időutazás" után - vagy csak egyszerűen szeretik a romantikus könyveket

Figyelmeztetés!:  -