Író: Namina Forna
A mű címe: The Gilded Ones – Aranyló vér
Kiadás éve: 2021
Magyar megjelenés: x2021
Kiadta: Maxim
Oldalszám: 400 oldal
A tizenhat éves Deka félve várja a Próbát, ami el fogja dönteni, hogy befogadja-e a falu népe, hisz természetfeletti megérzései máris kiemelik a társai közül. Deka azért imádkozik, hogy vörös legyen a vére, de mivel az arannyá változik, sajnos tisztátalannak bizonyul. Ez azt jelenti, hogy a halálnál is rosszabb sors vár rá. Ekkor azonban megjelenik egy titokzatos hölgy, aki kiutat kínál neki: beállhat az alakik közé, a császár kizárólag lányokból álló seregébe. Az alakik mind ritka képességekkel megvert, csaknem halhatatlan lények, egyedül ők tudják elhárítani az országra rontó Halálsikolyok támadásait. Deka annyira vágyik az elfogadásra, hogy belemegy a veszedelmes ajánlatba, és otthagyja a szülőfaluját, az egyetlen közösséget, amit ismer. Miközben élete legnagyobb harcára készül, azzal kell szembesülnie, hogy a főváros magas falai között számos titok lakozik. Minden és mindenki másnak bizonyul, mint aminek látszik. Még maga Deka is.
☆☆☆☆☆
Bigott emberek, a lányoknak arany vére van, harc a feminizmusért?
Igen, ha ezek felcsillogtatták a szemed, akkor jó helyen jársz, mert azt hiszem, megtaláltam a könyvedet :)
Őszintén szólva, nekem nem igazán jött be. Lassan haladtam vele, de a végére tényleg belelendültünk. És pont a vége mentette meg ezt a könyvet attól, hogy nagyon lecsillagozzam.
A történetről röviden: A főszereplőnknek, Dekanak kiderül, hogy démon eredetű a vére, és arany folyik az ereiben. Miután jól megkínozzák elviszik egy kiképzőtáborba, ahol hasonló lányokkal képzi ki őket a császár, hogy a Halálsikolyokkal szemben az ő oldalán harcoljanak.
A barátságok tetszettek és az a bizonyos romantikus kapcsolat is a végére nagyon szépen kezdett kialakulni. Korábban nagyon random volt, nem volt igazi kémia a két karakter között. A világ tetszett, a vallástól néha viszketett a tenyerem. Rettentően bosszantott, hogy annyi rossz után is Deka még képes volt ehhez nyúlni. Aztán rájöttem... mihez is nyúlhatott volna? Hisz semmije sem maradt...
Viszont a szerkesztés, az elavult régies szavak használata nekem nem tetszett. Értettem, hogy próbálta a könyv egy kicsit megfogni ezt a régies légkört, de amikor a narrációban is olyan szavak szerepeltek, hogy: pisla, lőre - úgy éreztem, hogy ha ezt a korcsoportnak megfelelően én is tinikoromban olvasom lehet furcsán néztem volna, lehet abba is hagytam volna az olvasást.
Nem tartottam egyáltalán se indokoltnak.
Sajnos viszont ismertek, a negatív dolgokat is elmondom: a könyvnek nem érkezik már fordítása, az eredeti nyelven viszont olvasható az egész triológia. Akiket megszólított ez az értékelésem, azt mondanám mindenképpen vágjanak bele! Én is kacérkodok még a gondolattal, hogy folytatni fogom. Mert ezek a borítók... gyönyörűek.
Na meg persze, a sztori sem volt olyan rossz :p
a külföldi borítók
az első rész speciális kiadása - imádom!
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: tetszett, de mikor megláttam az eredetit... na az aztán gyönyörű
Fülszöveg: izgalmas könyvnek ígérkezett
Cím: izgin hangzott
Cím: izgin hangzott
Tartalom: 5/4
Mélypont: az a bizonyos árulás (ami később kiderült, hogy csel volt)
Tetőpont: vörös halálsikoly
Kedvenc szereplő: Britta, Ixa
Legutáltabb karakter: császár
Kinek ajánlanám?: akik érdeklődnek az afrofuturizmus iránt és szeretnek ebben a témában olvasni
Figyelmeztetés!: régies szavak itt-ott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése