Nem baj az, ha néha kimutatod az érzéseidet. Nem leszel gyenge tőle.
Író: Aurora Lewis Turner
A mű címe: A hét pecsét
Kiadás éve: 2023
Kiadta: NewLine
Oldalszám: 390 oldal
Káin, az Elsők legfőbb fegyvere, az őrzők leghalálosabb ellensége visszatér, hogy felnyissa a hét pecsétet, és elhozza a világ pusztulását.
Amaja a poklot is megjárja, hogy ezt megakadályozza, és megmentse szerelmét. A halál és újjászületés körforgásába beleszólni viszont nehéz, nagy árat követel.
Mágikus utazás kezdődik a Gellért-hegytől fél Európán és Mexikón át egészen Japánig.
Vajon az ikerlángbűbáj megoldást kínálhat egy rogyadozó világ minden bajára? Ki marad életben a katasztrófák során? S vajon ők járnak jobban, vagy az utolsó nagy háború hősi halottai?
A pecsétek nyílnak. Világunk összedőlni látszik…
☆☆☆☆☆
– Egyszerűen hinnem kell benne – ismerte el Amaja. – Hit nélkül nincsen remény.
Atya ég... Ebben a kötetben aztán minden benne volt: harc, gyilkosság, mészárlás, világvége, kaland, erotika és feltámadás. De ennyire nem akarok belemenni, mert még a végén lespoilerezem Nektek a kötetet....komolyan nem jutok szóhoz. Azt hittem a második kötet vége lesokkolt annyira, hogy már nincs min meglepődnöm, aztán... AZTÁN jön ez a befejező kötet és minden 30. oldalnál vagy az állam keresgéltem a padlón, vagy pedig vinnyogva a sarokba menekültem volna, másszor meg benyúltam volna a vörösség legyezőjéért...
- Mert előtted csak árnyék voltam a sötétben, te adtál nekem fényt.
A történet kezdetén Amaja, Alexander és Alba a nyarat Bogdán tanárnőnél tölti. Amaja a padlón van, de a másik két fiatalt sem zárta valami jól a második kötetet. Sokat mosolyogtam, ahogy az általuk alkotott Érzelmi Roncsok Egyesülete lassan, de biztosan kezdte feldolgozni a traumáit.
De Amaja... Amaja nem volt erre képes, nem tudta elterelni a figyelmét és őszintén, én totál megértem őt emiatt. És amiatt is, ami ez után történt...
A történések folyamatosan pörögtek, rohamtempóban követték egymást az események és bennem az érzelmek is így kavarogtak. Mikor már azt hittem minden rendben lesz, jött egy újabb csavar, ami megmutatta, hogy lehet még rosszabb is. Szegény karakterek, az írójuk aztán nem kímélte őket!
Viszont, ahogy lenni szokás, a happy end nem maradt el.
Ebben a kötetben sem hiánykodtunk humorban és annál több spicy jelenetet is kaptunk.
Tetszett Erik karaktere, és az ahogy mellette Bia teljesen kivirult. Tetszettek továbbá Farrow tanár úr részei is: már az első könyv óta érdekelt a személyisége, és itt a zárókötetben teljesedett ki a legjobban.
Lett új kedvenc szereplőm is, Zaliki szerepében. Imádtam azt a nőt! Tényleg olyan volt, aminek Amaja is mondta: Jack nő változatban.
Ugyanakkor Pilar is maradt kedvenc karakter és legnagyobb bánatomra sajnos nem szerettem meg a zárórészre sem Rubyt, így kapásból ment a Legutáltabb karakterhez... Sajnálom, én próbáltam szeretni, de nagyon idegesített. Az sem javított, hogy #teamAlba voltam a kezdetektől.
- Gyertek, csatlakozzatok nyulacskáim az őrület teapartijához!
Kedves Aurora!
Újfent megköszönném, hogy elhoztad a mágiát Budapestre!
És azt is, hogy a második kötet után ugyan tört jobban ripityára a szívem de az utolsó fejezetben begyógyítgattad. <3
Köszönök mindent!
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: a leges legvégén jöttem rá, hogy nem Amaja és Jack van a képen hanem... hanem Azok a bizonyos börtönök
Fülszöveg: ismét csak a blog készítésekor olvastam, azonnal faltam a történetet
Cím: az elején már értelmet nyer
Cím: az elején már értelmet nyer
Tartalom: 5/5
Mélypont: Búcsú c. fejezet
Tetőpont: az elfelejtett nevek <3
Kedvenc szereplő: Zaliki, Pilar
Legutáltabb karakter: Ruby, Éva
Kinek ajánlanám?: főképpen azoknak, akik olvasták a 2. részt
Figyelmeztetés!:-
☆☆☆☆☆
☆SOROZATÉRTÉKELŐ☆
1128 oldal
51 fejezet
7 barát
3 kötet
1 ikerpár
Legjobb borító: 2.
Legkedvencebb rész: 2.
Mélypont: Káin újjászületése
Tetőpont: 1. feltámadás
Kedvenc szereplők: Pilar, Zaliki, Jack
Legutáltabb karakterek: Ruby, Éva
Kedvenc jelenet: Pilar sminklemosása, best :D
A kedvenc kötetem messzemenőleg a 2. rész lett, nekem az tetszett a legjobban. De talán így is volt rendjén: az első beindította a fantáziám, második részre már letehetetlen volt, így a harmadik kötetet már faltam is, ahogy kinyitottam.
Tetszettek az Ady idézetek és az egész ady-kultusz ami megjelent a könyvben <3 a végén szabályosan vigyorogtam, amikor kiderültek bizonyos dolgok ;)
Illetve méltó lezárást kaptunk, nem maradtak bennem kérdőjelek a szereplőkkel vagy a világgal kapcsolatban. Persze jó lenne olvasni még őket, de ez így van rendjén.
Rossz, hogy el kellett köszönnöm a világtól, de hát semmi jó sem tarthat örökké.
Mindig ámulok-meg-bámulok Aurora fantáziáján és amikor azt várom, hogy ennél már nem lehet jobban csavarni rajta ő még is megteszi a lehetetlent.
Summa-summárom: új kedvenc triológiát avattam, azt kell mondanom.
Köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam a sorozatodat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése