Író: Györe József
A mű címe: Fekete-sivatag
Kiadás éve: 2025
Kiadta: Marsbook
Oldalszám: 284 oldal
Egy emlékek nélküli fiú arra kényszerül, hogy a hírhedt Fekete-sivatagban meneküljön a kormány rá vadászó katonái elől. Múltja talány, ahogy különleges képességének eredete is.
Mindeközben Keila, egy archeológus lánya, szintén a sivatagba érkezik, hogy apja küldetését folytatva megkeresse a legendás oopartokat, amik segíthetnek megmenteni a bolygót a központi hatalom rabigájától.
Útjaik keresztezik egymást, majd szövetséget kötnek, hogy együtt járjanak a fiú és az oopartok rejtélyének végére. Találkozásuk azonban olyan lavinát indít el, ami fenekestül felforgatja a Fekete-sivatagot. Vajon van esélye két fiatalnak az egész bolygót uraló Világkormánnyal szemben?
☆☆☆☆☆
Ismét abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy egy író kért fel, hogy a frissen megjelent regényét elolvashassam és értékeljem. Ezúton is nagyon szépen köszönöm Neked a lehetőséget!
Tudjátok, hogy nem vagyok nagy sci-fi fan, viszont a fülszöveg elolvasása után úgy döntöttem, szeretnék adni neki egy esélyt.
És milyen jól tettem!
Nagyon tetszett, hogy már a történet elején találkozott a két főhősünk. Nagyon utálom, amikor az írók húznak minket és csak az ötvenedik oldal után fut össze a sorsuk.
Illetve... Jobban mondva, az első kettő főhősünk. Mivel a regény egy másik karakter nézőpontjából is elmesélésre kerül. Sokáig bevallom őszintén nem értettem, hol fut össze a két szál, de a végére kikristályosodott előttem. És akkorát koppant az állam a padlón attól az AHA! élménytől, hogy csak na!
– De akkor mit ad enni az unokáinak, ha elveszik a termését?
– Mint mondtam, nem a mi dolgunk, főleg nem a tied! Mindenkinek megvan a maga baja, nem kell másokét is magunkra vennünk
Főszereplőnk Bolt és Keila akik a sivatagon keresztül együttes erővel keresnek valamit. A lány az apja hagyatékul hagyott kutatása miatt az oopartokat, amit feltételezésük szerint egy előző civilizáció hagyhatott hátra. Különleges, érme nagyságú tárgyak, közepükön egy ékkővel.
A fiú pedig az emlékeit keresi. Nem tudja ki ő, vagy honnan származik. Csak azt, hogy farka van, mutánsnak nevezik sokan, mert át tud alakulni félig farkas formába.
Velük kalandozunk a Fekete-sivatagba. Találkozunk mágiával, lázadókkal és egy olyan kormánnyal, amit még Hitler is megirigyelt volna.
A könyv elején a tömegmészárlás nagyon erősre sikeredett, nagyon szépen megláttuk a kormány oldalát, hogy milyen rettegésben tartja a népet. Ez a brutalitás pedig elkísérte a könyvet, úgyhogy ijedősebbek, ne este olvassátok!
Bámulatos, hogy a könyv végig fent tartotta a kíváncsiságom két karakter között, nem tudtam eldönteni, ki lehet a fekete bárány. Egyszer arra, másszor meg amarra terelődött a gyanúm és amikor véletlenül a szavajárásukból következtettem volna a gyanúsítottamra elkövetőként a másik tett valami olyat, amivel főgyanúsított lett. Aztán visszavolt majdnem még 80 oldal amikor úgy éreztem elértünk a tetőpontra, és végre kiderült kinek a füle mögött van az a bizonyos vaj - aztán... kiderült, hogy még csak onnan pörögtek be az események, úgy igazán.
Egy ember múltja csakis rá tartozik, nem vájkálhatunk benne tapintatlanul.
Egyetlen negatívumot tudok elmondani róla: a rövidsége miatt hiányt éreztem itt-ott, ahol én még igényeltem volna a hosszabb bemutatást, párbeszédet. De talán ez kellett is, hogy ne lássunk egyből mindent. Hogy csak nagyobbat pislogjunk a végén. Nálam ezt elérte a könyv.
Személyes véleményem még, hogy egy pöppet sok volt benne a leírás. De ezt betudom inkább annak, hogy nagyon szeretem a karakterek párbeszédén keresztül megélni a cselekményeket.
És a vége? Szabályosan eltátottam a szám!
Na jó, hát így nem illik abbahagyni egy regényt se! Nagyon kíváncsi leszek a folytatására is.
Nálam ugyan 4 csillagig kúszott fel, és nem rejtem véka alá, hogy alatta volt majdnem az utolsó oldalakig, de az a vég...
Összeségében egy nagyon szépen gondozott regényt ismerhettem meg, amit a sci-fi, kaland kedvelők imádni fognak! Ha tetszett a Dűne, akkor ezt is imádni fogod!
Olvassátok csak! 😁
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: nagyon különleges rajta az oopart
Fülszöveg: izgin hangzott és nem is csalódtam benne
Cím: szeretem az érdekes címeket, már innen tudni, hogy nem hétköznapi olvasmánnyal van dolgom
Cím: szeretem az érdekes címeket, már innen tudni, hogy nem hétköznapi olvasmánnyal van dolgom
Tartalom: 5/4
Mélypont: Keila és Mich
Tetőpont: a Szent kiléte - itt dobtam el az agyam
Kedvenc szereplő: Bolt, Keila
Legutáltabb karakter: Mich - igen, jobban mint Falkirket :D
Kinek ajánlanám?: sci-fi és kaland szerelmeseinek, ha tetszett a Dűne, ezt is imádni fogod!
Figyelmeztetés!: Brutalitás fellelhető a regényben
