☆☆☆☆☆
Egy éve már egy újabb íróval sikerült megismerkednem, aki kis hazánkban alkot. Tudjátok, szeretek interjúkat készíteni - és frappáns kis kérdéseket kitalálni, és ezt a szenvedélyemet szeretném majd a jövőben is még megcsillogtatni.
Bara írta a Lehullott virágok c. könyvet, amit ugyan egy éve olvastam, de elég tisztán emlékszek rá: nekem nagy kedvencem lett.
Főszereplője egy fiatal srác, Misa, akivel karöltve éljük át a szerelem hullámvölgyeit.
A könyv nem egy tipikus romantikus regény: itt eleve tudod, hogy szakítani fognak a hősszerelmesek.
Épp emiatt olyan keserédes az egész.
Az interjú überjólett, nem is fecsérelem a szavakat: gyertek, ismerjétek meg Bara.V. A. munkásságát!
☆☆☆☆☆
Talán kezdjük is azzal, amivel megismertelek: a családod, barátaid hogy fogadták azt, hogy egy éve megjelent az első regényed?
A családom és a barátaim csak viszonylag későn tudták meg. Gyerekkoromban mégbüszkén mutogattam nekik minden történetemet, de felnőttként az írás inkább egycsendes, privát hobbivá vált. Sokáig magamban tartottam, végül a nyomtatott könyvmegjelenése (amit ide kattintva meg is tudsz rendelni) előtt úgy döntöttem, ideje „színtvallani”. Eléggé meglepődtek, főleg azon, hogy manapság már ilyen könnyen megvalósítható a könyvkiadás, és hogy én végigcsináltam ezt a folyamatot.
Mióta foglalkozol írással?
Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon régóta. Hét évesen írtam az első „könyvemet”, ami egy eltévedt kiscicáról szólt, és bár nem volt túl hosszú, mégis egy kerek kis történet lett. Azóta voltak hosszabb szünetek, amikor az élet más irányba vitt, de valahogy mindig visszataláltam a történetmeséléshez. Úgy tűnik, számomra ez az a szenvedély, amitől nem lehet megszabadulni.
Az írás mellett egy másik kreatív hobbinak is élsz. Mesélsz a Könyvpillangóról, és arról, hogy született meg a fejedben?
A kézműveskedés is ugyanannyi ideje része az életemnek, mint az írás. Több ehhez kapcsolódó projektem valósult már meg a múltban. Nagyon szeretek rajzolni és mintákat tervezni, ráadásul az írás kapcsán rengeteget mozgok könyvmoly-közegben. A gondolataimban ezúttal találkozott a két művészeti ág, amiből megszületett a Könyvpillangó. Jelenleg könyvrajongóknak tervezett pólók, vászontáskák és könyvtokok készülnek cuki vagy humoros mintákkal, feliratokkal. Még nagyon az elején tart ez a vállalkozás, ebben az évben szeretném kiépíteni hozzá a webshopomat.
Írni sokszor magányos folyamat. A környezetedben vannak olyan emberek, akik noszogatnak, hogy minél előbb újabbnál-újabb köteteket hozz el nekünk?
A közelmúltig inkább az ellenkezője volt jellemző: a környezetem jobban örült volna, ha az írás helyett valami „hasznosabbal” foglalkozom, főleg mert anyagilag elég nehéz időszakon megyünk keresztül. Emiatt sokszor lelkiismeret-furdalásom volt, amikor ismét az írással töltöttem az időt. Most viszont változóban van a helyzet: a férjuram elkezdte olvasni a könyvemet, büszke rám, és egyre többet kérdez a terveimről. Ahogy őt ismerem, hamarosan lelkesebb lesz, mint én! Ez hatalmas megkönnyebbülés.
"A valósággal való egyezés csupán csak a véletlen műve" - megjelentek karakterek a hétköznapjaidból is a lapokon? Továbbá, vannak fontos helyszínek, életesemények a regényeidben amikkel te is rezonálsz?
Egy az egyben nem, de azért persze csipegetek a valóságból. Mások szóhasználatát különösen szeretem „kölcsön venni”. Szóval egy társaságban elejtett vicces vagy különleges szófordulat könnyen lehet, hogy visszaköszön valamelyik történetemben. A helyszínek egy érdekes kérdés, mert azt mindig pontosan tudtam, hogy melyik létező helynek a hangulatát szeretném átadni, de a leírása sosem pont olyan, mint a valóságban. Rengeteget sétálok és nagyon sok helyen éltem már, így az én fejemben is sokszor összemosódnak helyszínek, csak a hangulat az, ami élesen megmarad.
"Ha nagy leszek..." - Kik inspiráltak az írói szakmára, vannak kedvenc írók/költők?
A mai napig szeretem a mesekönyveket, és eleinte a kedvenceimet próbáltam utánozni. Azok az szerzők tudnak nagyon inspirálni, akik képes átadni a természetközeli hangulatot, ezért nem emelek ki konkrét írókat.
Végezetül pedig és nem utolsó sorban: mesélsz nekünk kicsit az új kötetedről?
A második könyvem jelenleg még a „magányos” írói munkaszakaszban jár, de már nem sokáig. A történet középiskolásokról szól majd: a barátságaikról, kétségeikről, első nagy döntéseikről és azokról az érzésekről, amelyek ebben az életkorban hajlamosak sok mindent felnagyítani. Hangulatában valószínűleg hasonló lesz az első könyvemhez. Abban bízok, hogy akik számára a Lehullott virágok pozitív élményeket adott, majd ettől a regénytől is megkaphatják.
☆☆☆☆☆
Búcsúzóul pedig, lessetek rá az írónő munkásságára:
Bara weboldala
Bara instagram oldala
Könyvpillangó weboldala
Könyvpillangó instagram oldala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése