Író: Molière
A mű címe: A fösvény
Kiadás éve: 1668
Oldalszám: 76 oldal
Moliere saját osztálya egyik torz jellemkinövését, a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. A riasztóan torz szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Pénze, gazdagsága nem a jólét, a gondtalanság forrása, hanem a rettegésé, a gyanakvásé. A tragikomikum akkor hág tetőfokára, amikor fösvénysége lelepleződik, és hitvány tervei összeomlanak. Végsősoron ez a színmű a pénzt legfőbb értékké tevő polgárság bírálata. Harpagon alakja nemcsak a fukarság koroktól független szimbóluma, hanem a pénzgyűjtő polgár, a tőkés felismerhető őse is, az arany által kormányzott világ tipikus alakja.
☆☆☆☆☆
Bánom, hogy gimiben nem figyeltem fel a munkásságára, mert most felnőtt fejjel nagyon jót derültem ezen a történeten. Elképesztő volt olvasni mennyire zsugori tud lenni egy ember, mennyire veri a fogához a garast (milyen szép a magyar nyelv, hogy ilyen sorokkal képesek vagyunk kifejezni személyiségeket, de nem?).
Harpagon karaktere egyszerűen borzalmas. Már annyira borzalmas, hogy hihetetlen és ezzel együtt nagyon remek! Olyan, mintha a 7 főbűn egyike szökkent volna a történetbe, a Fösvénység képében.
A gyerekei elől is dugdossa a vagyonát és még meg is szólja őket, ha úgy érzi, csak szórják a pénzt.
A dráma viszont nem csak ezen alapul, hanem bizony a szerelmen is. Mind a kettő gyermek szabadon akar szerelmet választani, de apjuknak más a terve velük. Az ő kínlódásaikat kísérjük nyomon és a meglepően vicces helyzeteiket, amikbe belekeverednek.
Rég olvastam drámát, de azt hiszem, idén ismét nekikezdek majd.
Olvassátok csak, ígérem mindenkinek fog tetszeni!
A MEK holnapján pedig ingyenes is elérhető! #nemreklám
Fun Fact: azért kezdtem bele a könyvbe, mert azt hittem, hogy a hamarosan itthon is debütáló Molière musical ez alapján szolgál. Nem így van, hanem a drámaíró életét fogja bemutatni. Mindenesetre nagyon élveztem a művet, nem bánom, hogy elolvastam.
☆☆☆☆☆

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése