Laurent Vachaund: Kémnők

Hogy csinálja, hogy mindig ilyen nyugodt és makulátlan, bármi történjék is?

Író: Laurent Vachaund

A mű címe: Kémnők

Kiadás éve: 2008

Magyar megjelenés: 2009

Kiadta: Geopen

Oldalszám: 222 oldal

A ​második világháború sűrűjében vagyunk. A fiatal nő, Louise Desfontaines már jó ideje harcol a francia ellenállás, a re`sistance soraiban. Történetünk kezdetén ki kell szabadítania egy angol tisztet, akit a normandiai partraszállás előkészítésének akciója során kaptak el a németek. A férfi a kínzások ellenére sem vallott még, de félő, hogy ez már csak idő kérdése: Louise-nak sietnie kell. Igazi kis kommandót szervez a feladat végrehajtására, mégpedig csupa fiatal nőből. Suzy, a kabarétáncosnő, a férfiak elcsábításában jeleskedik, Gaëlle, a vegyészmérnök, a robbanószerek specialistája. Jeanne-t, a hajdani prostituáltat szinte a kivégzéséről hozza el Louise, éppen azért, mert ő aztán nem riad vissza a gyilkosságtól. A nők titokban Normandiába repülnek, ahol egy Maria fedőnevű olasz ügynök fogadja őket. Vele együtt öttagúvá bővül a női különítmény, s megkezdődik a titkos élethalálharc a küldetés teljesítéséért. Buktatókkal, váratlan helyzetekkel, tragédiákkal, szerelmekkel és szinte elképzelhetetlen hősiességgel. A cselekményt igaz történet ihlette, és az is közismert, hogy a francia ellenállásban számtalan nő harcolt, legalább olyan elszántsággal és rátermettséggel, mint a férfiak. A letehetetlenül és szívszorítóan izgalmas regény egyúttal igazságot is szolgáltat európai közelmúltunk elfeledett háborús hősnőinek, akik szemrebbenés nélkül kockáztatták, és ha kellett, feláldozták életüket a hazájukért.

☆☆☆☆☆

Ha már ma van Valentin-nap, és ha már "Háborúban és szerelemben mindent szabad"... 

Tudom, idétlen volt a szóvirág, ezer bocsánat ^^'

A könyvet még 2020 nyarán kezdtem el olvasni, viszont időhiány miatt felhagytam vele. Most amikor egy kicsit úgy érzem magam az olvasás terén, mint Donald bácsi (csak én nem pénzben úszok, sajnos) az olvasásra fordított időmmel, úgy döntöttem folytatni fogom. 

Nekem tetszett. Nem rakom oda a nagyon jelzőt elé, hiszen ha ezt még gimiben olvasom, akkor ittam volna az összes szavát és nem lehetett volna levakarni a kezemből. Gimiben szerettem a törit, főleg az ilyen backstorykat csíptem. 

Nahát,az embert mindenhol utolérik a jó hírek.

Na de, kanyarodjunk vissza  a történetre:

Összeségében szerintem izgalmas volt, nekem tetszett. Teljesen átéresztett azt a nyomasztó hangulatot, ami a második világháború alatt is uralkodott. Loise karaktere az eleje óta a szívemhez nőtt. Egy hihetetlenül erős nő lett a főkarakter, aki nem riadt vissza semmitől sem.  Ugyanakkor azt is szerettem, hogy mindegyik fejezet más karakter szemszögéből lett megírva, így egy kicsit jobban meg lehetett ismerni őket. A fő cselekmény a Normanidai partraszállás ('44 június 6.) előkészületeiről szólnak. Így is kezdődik a történet, hogy öt bátor nőre hárul az a nemes feladat, hogy egy angol sérült geológust kell hazamenekíteniük. 

Annak, hogy film is készült belőle nagyon örülök és szerintem mondanom sem kell, hogy egyből rákerestem és meg is néztem. Belinkelem ide a trailert róla (angolosok előnyben):

A filmben ami a legszembetűnőbb volt, hogy a 222 oldalból kaptunk egy majdnem két órás filmadaptációt, ami valljuk be filmadaptációk terén igen klassz.

Elsőként, amikor megszólalt a német akkor meglepődtem. Nyilván értettem is nagyjából mit mondanak, de hogy ennyire multikulti ez a film... Volt egy jelenet a vége felé amit kivettek, de szerintem is így teljes egészében mesélte el a sztorit. Az a jelenet talán még frappánsabban is lett megírva, mint ahogy a könyvben szerepelt. Illetve ha már kivágott jelenetek, a végét nagyon összecsapva éreztem illetve itt változtattak. 

Egy szó, mint száz: tetszett a film és ha nem olvastam volna a könyvet akkor is úgy éreztem volna, mint ha igen. Tetszett az adaptáció.

☆☆☆☆☆

Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem: 

Borító: már innen sejthető volt, hogy tartozik a könyvhöz egy filmadaptáció is

Fülszöveg: olvasásra késztetett
Cím: egyszerű, de a feminista énem ujjongott tőle

Tartalom: az eleje főképp szaggatva haladt

Mélypont: a végén Jeanne és Eddy jelenete...

Tetőpont: amikor Jeanne meggondolta magát

Kedvenc szereplő: Jeanne, Loise

Legutáltabb karakter: - még Karlt is valamilyen szinten sajnálni tudtam

Kinek ajánlanám?: aki szeret a történelemben bogarászni és akar olvasni egy könyvet egy erős női karakterről, karakterekről

Figyelmeztetés!: vannak a könyvben részletesen leírt gyilkosságok is