Néha az igazság jobb, ha az árnyak között marad, még mielőtt béklyót tenne bármelyikünkre is.
Író: Melinda Bright
A mű címe: Káosz hajnala - Leyford örökség I.
Kiadás éve: 2021
Kiadta: Magánkiadás
Oldalszám: 269 oldal
Romneih országának törékeny békéje pengeélen táncol. A mágusok egyre nehezebb időket élnek az aragmita rend felügyelete alatt, mely sokszor elnyomásba fordul át. Egyetlen rossz tett a káoszba taszíthatja az országot. A csapás kezdetét veszi, amikor Frior városában megnyílik egy titokzatos kapu, mely sötét energiából fakad. Egy idegen lép át rajta és borzalmas veszedelmet terjeszt el.
Yezebel fiatal mágusként egyedül járja az országot. Nagymamája példáját követi, ott segít, ahol tud. A lány a titokzatos események felkutatására indul, hogy válaszokra leljen. Lebilincselő kalandjai során melléje szegődik egy csalafinta lidérc és egy sármos fejvadász. Medzio bár elragadó férfi, nem épp az angyali természetéről híres.
Hiába a rengeteg törekvés, a friori veszedelem könyörtelenül szedi az áldozatait. Vajon sikerül megálljt parancsolni neki? Meg tudják fékezni a titokzatos idegent, akiről azt mondják, nem is ember igazán.
Merülj el Romneih országának varázslatos világában, ahol sosem tudhatod, hogy a sűrű vadonban egy szelíd erdőszellem, vagy épp egy vérengző bestia ólálkodik!
☆☆☆☆☆
Először is, úgy illik, hogy megköszönöm az írónőnek, hogy karácsony előtt engedélyezte az e-book könyvei letöltését díjtalanul. Az ő oldalát amúgy itt érhetitek el.
Másik történetét (Démonaink) szintén el tervezem olvasni a közeljövőben.
Az oldalán akadnak beleolvasók, érdemes elolvasgatni őket.
Kezdjük ott, hogy az első fejezet első oldala kilóra megvett és tudtam, hogy ez egy jó könyv lesz:
– Mondja kedves, biztosan egyedül akar oda bemenni? – fordult felém a falubíró aggódó tekintettel. Pufók ember lévén, a kabátja vészjóslón feszült a pocakján: noha a gombok fáradhatatlanul tartották az anyagot, mégis tartottam tőle, már nem bírják sokáig és kiütik a szemem.
És, ahogy haladtam előre rá kellett jönnöm, hogy ismét igazam lett könyvek terén.
Humoros, komikus, kellemes kis olvasmány volt, igazi felüdülés. Nem voltak nehezek a mondatok, hamar követték egymást az események, a könyv fejezetei. Peregtek szépen a lapok és olyan jó érzés volt olvasni.
– (…) Idővel, mint mindig, most is megoldást találunk majd rá.
Amikor felhangzott a Malachi név azonnal Sarah Fine: Sanctum című könyve ugrott be, ahol szintén így hívják az egyik főszereplőnket. És ha már a "kedvenceknél" vagyunk, én Sibilt az első színre lépése óta megszerettem. Nagyon jókat tudtam mosolyogni rajta. És ha már mosolygás, Medziot se felejtsük el. Tőlem már megszokhattátok, hogy anime párhuzamokkal jövök, így itt sem marad el: a Shingeki no Bahamut című animéből Favaro Leone karakterével tudtam azonosítani Medziot.Hosszú idő után egy humoros férfifőszereplővel találkoztam az olvasásaim folyamán. Nagyon sokat nevettem fel rajta:
A mellkasomhoz szorítottam a remegő kezem, s míg levegőért kapkodtam, Medzio lelkesen csapott a levegőbe.
– Ez jó móka volt! Csináljuk még egyszer!
Ha már a Bahamutnál maradok... Yezebel pedig Amira karakterével mutatott egy kis rokonszenvet.
És ha már ott tartunk, hogy kiket szerettem meg: Yezebel is egy kedvenc karakter lett. Aki régebb óta követ, tudja, hogy általában a könyvben a mellékszereplőkkel tudok szimpatizálni - ahogy nagyon sokan vagyunk így ezzel. De a lány karaktere tetszett nekem. Humoros volt és merész.
És az is tetszett, hogy a legkedvesebb drámám is megjelent benne. Ami nem más, mint a Rómeó és a Júlia. Enyhe volt az utalás, de én tapsikoltam örömömben miatta.
Hiszen, ha mi nem harcolunk, akkor ki teszi meg helyettünk?
Nekem nagyon tetszett a regény. Örültem annak is, hogy ilyen könnyen olvastatta magát. A hosszan tartó olvasásnak csupán csak az időhiány az oka, ha a kezembe került a könyv nehezen tudtam lerakni és párszor éjszakázott is velem egy-két röpke időre.
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: először érdekesnek találtam, mert hasonló ötlettel még nem is találkoztam, de nekem nagyon tetszett, hogy így kaptunk egy kis segítséget ahhoz, hogy el tudjuk képzelni a két főszereplőnket a belső vásznunkon
Fülszöveg: kedvet adott a könyv elolvasására
Cím: megmondom őszintén, sokszor bajban voltam az elején, hogy melyik is a főcím
Cím: megmondom őszintén, sokszor bajban voltam az elején, hogy melyik is a főcím
Tartalom: 5/5, felüdülés volt. A D&D játékvilágához tudnám hasonlítani a könyvet
Mélypont: -
Tetőpont: a kis levélvivő jelenete
Kedvenc szereplő: Sibil. Egyértelmű.
Legutáltabb karakter: -
Kinek ajánlanám?: akik tényleg valami laza, egyszerű könyvre vágynak
Figyelmeztetés!: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése