A tökéletesség illúziója alatt gyakran borzalom lapult.
Író: Danielle Girard
A mű címe: Kihantolt múlt
Kiadás éve: 2016
Magyar megjelenés: 2017
Kiadta: Könyvmolyképző
Oldalszám: 496 oldal
Egy rémálmot már túlélt.
Vajon győzedelmeskedhet-e egy mániákus gyilkos felett is?
Dr. Annabelle Schwartzman végre megtalálta a helyét. A San Franciscó-i Rendőrkapitányság halottkémjeként együtt dolgozik Hal Harris nyomozóval, és kideríti azt, amit a halottak már képtelenek elmondani az utolsó pillanataikról. A munkája célt ad az életének – és egyúttal menedéket is jelent számára a zsarnokoskodó férje mellett töltött korábbi élete elől. Bár már hét éve kiszabadult a rosszul sikerült házasságból, fél szemmel még mindig azt figyeli, követi-e valaki.
Schwartzman legújabb esete igencsak aggasztó: az áldozat kísértetiesen hasonlít rá. Ráadásul egy döbbenetes bizonyíték azt sugallja, hogy a gyilkos még egyáltalán nem végzett – és hogy Schwartzman élete veszélyben foroghat.
A díjnyertes Danielle Girard vérfagyasztó thrillerében egy doktornő szembenéz a legrosszabb rémálmával, hogy elkapjon egy gyilkost.
☆☆☆☆☆
A szokásoktól eltérően engedjétek meg, hogy egy kissé személyesebb tartalommal indítsak, pár sor elejéig a blogbejegyzésben. Az elmúlt időszakban szabályosan faltam a true crime videókat, köztük egy erdélyi magyar, Karolina videóit. Egyszerűen lenyűgözően beszél, és mivel ebben a bejegyzésben egy thriller könyvet hoztam el nektek és ezáltal tudva, hogy akinek megtetszik az értékelésem (vagy más értékelése) a könyvről jó szívvel tudom ajánlani Karolinát, akinek a csatornáját a nevére kattintva találjátok meg. Nem csak mint tartalomgyártó, hanem mint Ember (így nagy E-betűvel) is szimpatikus a számomra. Rengetegszer támogatja az áldozat családjait, velük együtt dolgozva készíti el a videóit, hogy minél hitelesebb lehessen. És nem utolsó sorban, egy személyesebb videója után instán kiadtam egy kicsit én is magamból azt a történetem, ami egy kicsit hasonló volt az Övéhez, ő pedig meghallgatott és együttérzett velem, ami baromi jól esett!
Így Karolina, ha valahogyan elkerülne hozzád ez a bejegyzés, kérlek ne haragudj, amiért egyszerűen csak letámadtalak a soraimmal még 2021-ben ^^' és nagyon köszönöm, hogy válaszoltál, sikerült azóta már megemésztenem magamban a történéseket :)
Menj haza, ott leküzdheted az érzelmeidet, és senki sem fog látni!
És akkor, térjünk is rá arra, amiért itt lennénk: a könyvet nyomós okkal halogattam, mert mindenképpen halloweenre szerettem volna meghagyni. Tavaly is az eszembe volt, csak elfelejtettem...
Mert mikor máskor, ha októberben olvas az ember lánya krimit, borzongató sztorikat, hangolódva a komor időre, magára a halloween hangulatára. És többé-kevésbé idén sikerült is.
Mondjuk úgy, hogy valóban akkor kezdtem el olvasni, de majdnem egy jó másfél hónapba tellett amíg leraktam a könyvet. Rengeteg más dolgom akadt, más könyvek csillogtak a szemem előtt. Este bevallom őszintén tudva mik vannak a könyvekbe nem akartam sokszor más olvasni, így előkerültek a romantikus, fantasy könyvek.
Elég izgin indult el a sztori, sok rejtéllyel és annál is több sötét kis titokkal. Egyre jobban vártam a fejleményeket, faltam a lapokat. Majd megjelent Harper karaktere, és én teljesen csak pislogtam, mert nem tudtam rájönni az elején, hogyan kapcsolódik a két sztori egymáshoz. De ahogy tartja a mondás: ami késik, nem múlik.
Nemsokára viszont olyan fordulatok érkeztek, amikre bár a könyv eleje óta lehetett számítani akkor is megdöbbentettek. Na és a vége... hát az valami zseniális!
Nem fukarkodott a könyv a humorral sem, pont annyi volt benne, amennyi kellett. Ha kevesebb lett volna, nagyon... megijesztett volna a könyv, ha meg túl sok, akkor nem tudott volna ennyire megfogni a komor hangulat.
Hal lerakta Roger kávéját a pultot fedő védőpapírra, majd mellétette a sajátját is.
– Köszi. – Roger felemelte a kávét, és lepattintotta a tetejét. Felemelte a poharat, majd megfújta a forró italt, mielőtt aprót kortyolt volna belőle. – Forró.
– Ugye? Képesek megfőzni, mielőtt kitöltik.
– Jól van na, okostojás! – húzta fel a szemöldökét Roger.
A szereplők mind egyéniségek voltak, nagyon a szívemhez nőtt Hal és Harper alakja, őket igazán megszeretheti bárki, aki olvassa ezt a könyvet.
Érdekesek voltak a nyomozós részek, nagyon szerettem mikor egyik vagy másik rendőrőrsön folytak a lelettanulmányok, a különféle bizonyítékok vizsgálatai. Mindig is csodálatal néztem fel azokra, akik a legnagyobb szénakazalban is megtalálják azt a bizonyos tűt.
Anna karaktere is tetszett, igazán egy belevaló csajszi lett a végére.
Nagyon imádom azokat a könyveket, amikben - betudva ezt az imádatom az eü-s mivoltomnak - teret kapnak az orvosi kifejezések, a biológiai szakfogalmak.
A tökéletesség látszata pont annyira – ha nem jobban – számított, mint az, ami konkrétan megmutattak.
Arról nem is beszélve, hogy eldobtam az agyam, mikor megláttam, hogy lesz és VAN magyar második része a könyvnek. Mivel yzért néha óvatosan olvastam a könyvet, már kezdek ebbe a thrilleres-krimis zsánerbe is beleszokni. Mindenképp instant olvasás lesz, ahogy megkaparintom.
Hiába laposodott el a kedvem a végére és noszogatnom kellett magamat, hogy olvassam, ezt maximum csak annak a képzeletbeli csillagnak tudom be, ami az öt után járna :) Nekem nagyon tetszett.
☆☆☆☆☆
Legutoljára következzék a fő szempontok szerinti értékelésem:
Borító: hát a magyar borító... valami ESZMÉLETLEN <3 imádom, amikor a sztorihoz illő a borító, nem csak amolyan marketingfogás (jól néz ki? akkó' jóazúgy!)
Fülszöveg: már repült is a kezembe a polcról
Cím: igen, ez az, krimit a népnek! nagyon megtetszett
Cím: igen, ez az, krimit a népnek! nagyon megtetszett
Tartalom: 5/5
Mélypont: Ava emlékei
Tetőpont: a gyilkos kiléte
Kedvenc szereplő: Hal, Harper,
Legutáltabb karakter: Spencer, Anna anyja
Kinek ajánlanám?: krimirajongóknak alap
Figyelmeztetés!: ha nem bírod a részletes...boncolásokat, akkor ez lehet nem a te könyved lesz, ha meg olyan vagy, mint én és barátkoznál a műfajjal, ne olvasd este :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése